A Nemzetközi Büntető Bíróság éppen most mentette meg Benjamin Netanjahut – írja kommentárjában a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása. A szerző, Jamie Dettmer érvelése szerint a háborús bűncselekmények elkövetésének a vádja távolról sem fogja kikényszeríteni a harcok beszüntetését, ám arra fogja rávenni az izraelieket, hogy tömörüljenek megtámadott miniszterelnökük körül.

Pedig már éppen úgy tűnt föl – emlékeztet a kommentátor –, hogy Netanjahu hatalomban töltött napjai meg vannak számlálva, hiszen a törékeny izraeli kabinet a hét végén az összeomlás peremére került, Benny Gantz nyugalmazott tábornok ugyanis a kormányból való kilépést helyezte kilátásba arra az esetre, ha Netanjahu nem vázolja fel elképzeléseit, miként kellene kormányozni Gázát a továbbiakban.

Ezután jelentette be hétfőn a Nemzetközi Büntető Bíróság főügyésze, Karim Khan az elfogató parancsot Netanjahu és Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter, valamint három Hamász-vezető ellen. Ha Karim Khan és hatfős szakértői testülete – amiben egyébként érdekes módon öten britek – abban reménykedett, hogy ha mindkét felet megvádolják háborús, illetve az emberiesség elleni bűncselekményekkel, akkor az a harcok beszüntetésével jár, és Izraelt a katonai művelet átgondolására készteti, akkor ennek a Politico újságírója szerint csalódás lesz a vége.

Yair Lapid, az izraeli ellenzék vezetője néhány perccel később máris katasztrófának, teljes erkölcsi kudarcnak nevezte az elfogatóparancs kiadását. A Politico megszólaltatja Nadav Shtrauchlert, Netanjahu egyik volt kampánytanácsadóját, aki szerint Karim Khan bejelentése csak hasznára lesz Netanjahunak, mert az emberek úgy fogják értékelni, hogy az egész Izrael ellen irányul. Ugyanígy vélekedik Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök, megjegyezve, hogy az izraeliek már most is mindenkiben antiszemitát látnak.

Jobboldali szélsőségesek a budapesti „becsület napján” 2023-ban.

Európai régi és új nácik évek óta minden februárban összegyűlnek Budapesten az úgynevezett „becsület napjára”; tavaly februárban fémrudakkal támadtak szélsőjobbosokra, közülük többeket súlyosan megsebesítve – emlékeztet a Frankfurter Rundschau, és kitér arra, hogy az antifa-mozgalom aktivistáinak büntetőjogi felelősségre vonása ügyében ma is sok a bizonytalanság. Három gyanúsítottat Magyarországon letartóztattak, közülük egy berlinit három évre ítéltek, egy olasz nő és egy német ellen továbbra is folyamatban van Budapesten az eljárás. További tíz német gyanúsított van, és közülük csak egy személyt vettek őrizetbe Németországban. Mások ügyvédeik útján a német hatóságokkal való együttműködés fejében garanciát kértek arra, hogy nem fogják őket kiadni Magyarországnak. Egyikük, bizonyos Maja T. úgynevezett nem-bináris személy. Ez a nemi identitás az általánosan használt gyűjtőfogalom a transznemű spektrum olyan nemi identitásaira, amelyek nem kizárólag férfi vagy női identitások, azaz ezen a kétpólusú felosztáson kívül esnek. Baloldali jogsegélynyújtók szerint Maja T. ügyében nem lehet remélni a jogállamiságnak megfelelő eljárást az autokrata Orbán Viktor vezette Magyarországon.

A majna-frankfurti lap utal egy másik német újság, a Tageszeitung – taz – értesülésére, ami szerint az illetékes berlini bíróság hivatalosan megkereste a magyar hatóságokat, hogy tájékozódjék, milyen elbánásban részesülnek büntetőeljárás esetén a nem-bináris személyek.

És végül a híráramban tegnap este megjelent arról a jelentésről, ami szerint Harald Vilimsky, aki a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt listavezetője az európai parlamenti választásokra, az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt állította: Európának jót tenne, ha Orbán Viktort választanák meg az Európai Tanács elnökévé. Ez az az uniós testület, amelyik a tagállamok csúcsvezetőit fogja össze. Mostani elnöke a belga liberális Charles Michel. Vilimsky megfogalmazása szerint Orbán az egész jelenlegi EU-berendezkedés antitézise, és az ő személye garancia lenne arra, hogy nem folytatódhatnék tovább az eddigi intenzitással az illegális bevándorlás. Mint az ORF közszolgálati műsorszóró portálja ismerteti az interjú tartalmát, Vilimsky arról is beszélt, hogy ha az osztrák kormányban szabadságpárti lenne a pénzügyminiszter, akkor Ausztria leállíthatná az Európai Unió kasszájába történő befizetéseit. Azt azonban elvetette, hogy országa kilépjen az EU-ból. „Csak ki akarjuk cserélni az embereket, akik hamis tartalmat adtak a szervezetnek, karcsúbbá akarjuk tenni az Európai Uniót, és jogköröket akarunk visszavenni a tagállami parlamentek kezébe, hogy több legyen a közvetlen demokrácia” – hangoztatta.

Felháborodottan visszautasította politikai ellenfeleinek azt az állítását, hogy az oroszokhoz húz. Utalt arra, hogy szoros amerikai kapcsolatokat ápol, és hogy fenn kívánja tartani országa hagyományos semlegességét. Ez szerinte kizárja azt is, hogy Ausztria adott esetben katonai segítséget nyújtson egy magtámadott EU-tagállamnak.