Az Európai Parlament ma zöld utat adott a fogyasztói csoportok közös érdekérvényesítését biztosító irányelvtervezetnek.

Nagyobb védelem a fogyasztóknak, ha saját országukban vagy egy másik tagországban többekkel együtt éri őket jogsérelem. A „vesztes fizet” elvet követve elkerülhetők a visszaélésszerű perek fogyasztói csoportok nevében az arra feljogosított fogyasztói szervezetek adhatnak be keresetet.

A szabályok értelmében a tagállamok összehangolt kereseti rendszert fognak működtetni, így fokozottabb védelmet biztosítanak a fogyasztóknak a tömeges jogsértésekkel szemben, ugyanakkor elejét veszik a visszaélésszerű pereknek.

Minden tagállamnak legalább egy olyan, hatékonyan működő eljárást be kell vezetnie, amelynek részeként az arra feljogosított szervezetek (például fogyasztóvédelmi tömörülések vagy köztestületek) a bíróságon a jogsértés megszüntetését vagy tilalmát kérhetik, vagy jogorvoslatért (kártérítésért) folyamodhatnak. A szabályozás a belső piac működésén kíván javítani azzal, hogy leállítja a jogellenes tevékenységeket és megkönnyíti a fogyasztók számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

A kollektív kereset új európai modellje csak a tagállamok által arra feljogosított szervezeteknek (például fogyasztói szervezeteknek) engedi meg a fogyasztói csoportok képviseletét és nevükben per indítását, ügyvédi irodáknak nem.

A határokon átnyúló keresetek indítására feljogosított szervezeteknek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük az egész unióban. Bizonyítaniuk kell, hogy kellően szilárd lábakon állnak, közfeladatot látnak el és nonprofit jelleggel működnek. Ami a belföldön indított kereseteket illeti, ott az adott tagállam nemzeti törvényeiben meghatározott kritériumok az irányadók.

A „vesztes fizet” elvének alkalmazásával a jogszabály azt is biztosítja, hogy ne indulhassanak visszaélésszerű perek kereskedők ellen, a nyertes fél eljárási költségeit ugyanis a pervesztes fél köteles viselni.

Szintén a visszaélések megelőzése érdekében kerülni kellene a büntető kártérítések megítélését. A harmadik fél által finanszírozott feljogosított szervezeteknek pedig az összeférhetetlenséget és a külső befolyásolást kizáró eljárást kell alkalmazniuk.

Kollektív keresetet az uniós jog által szabályozott számos területen, így például az adatvédelemmel, az utazással és turizmussal, a pénzforgalmi szolgáltatásokkal, az energiával és a távközléssel kapcsolatos uniós szabályok megsértése miatt lehet indítani.

Az irányelv hatálya azokra a jogsértésekre is kiterjed, amelyek a képviseleti kereset benyújtásának vagy a végzésnek az időpontjában már nem állnak fenn. Ennek oka, hogy az adott gyakorlat tilalmára a jövőben is szükség lehet.

Geoffroy Didier (EPP, Franciaország), jelentéstevő szerint „az irányelvvel megtaláltuk az egyensúlyt a fogyasztóvédelem és a vállalatoknak szükséges jogbiztonság között. Az unió ugyanakkor megmutatta, hogy még egy súlyos válság idején is képes lépni, alkalmazkodik az új valósághoz, nagyobb védelmet ad polgárainak, és kézzelfogható jogokkal ruházza fel őket a globalizáció túlkapásaival szemben” – mondta a francia néppárti jelentéstevő.

Az irányelv húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak huszonnégy hónap áll a rendelkezésére az irányelvben foglaltak átültetésére a saját jogrendjükbe, és további hat hónap a szabályok alkalmazására. Az új szabályokat az alkalmazás kezdőnapján vagy azt követően indított képviseleti keresetekre kell alkalmazni.

Az Európai Bizottság által a fogyasztók kollektív érdekeinek védelméről szóló, 2018 áprilisában előterjesztett irányelv végleges tartalmáról a Parlament tárgyalóküldöttségének tagjai és az uniós szakminiszterek 2020 júniusában állapodtak meg. Az irányelv az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű bizottsági csomag része. Létrehozását a többi között egy botránysorozat indokolta, amely nemrégiben multinacionális vállalatok fogyasztói jogsértései nyomán bontakozott ki. Egyes tagállamokban már eddig is volt arra lehetőségük a fogyasztóknak, hogy kollektív keresetet indítsanak, mostantól viszont ez a lehetőség az Európai Unió összes országában adott lesz.

Az Európai Parlament teljeskörűen működő schengeni térséget akar

A járvány alatt is csak kivételes esetben legyen korlátozható a mozgás szabadsága az unión belül – kérték a képviselők egy mai szavazás alkalmával.

A Parlament 619 szavazattal, 45 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalása sürgeti a teljeskörűen, belső határellenőrzések nélkül működő schengeni térséghez való gyors visszatérést. A schengeni szabályokat a térség elaprózódásának elkerülése végett tiszteletben kell tartani, jelentik ki a képviselők.

A Parlament rugalmasabb, helyi intézkedéseket, alaposabb koordinációt és együttműködést, vészforgatókönyvet vár annak elkerülésére, hogy az ideiglenes intézkedések állandósuljanak.

Az állásfoglalás rámutat, hogy a belső határok lezárásának negatív hatásai a határ közelében élőket, az országhatárokon át munkába járókat, a más országban tanulókat, és az eltérő országban élő párokat is kedvezőtlenül érinti. A mozgás szabadságát csak kivételes esetben lehet korlátozni, hangsúlyozzák a képviselők, akik szerint a lezárásokat az arányosság és megkülönböztetés-mentesség elvét tiszteletben tartó, célzott intézkedésekkel kellene felváltani.

A határ menti településeken élőket és munkájuk miatt országok között ingázókat mentesíteni kellene a korlátozások alól azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az érintett hatóságok által előírt szabályokat.

A Bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kellene tenniük a közös uniós válaszlépések egyeztetésére, beleértve a karanténszabályokat, a kapcsolatok feltérképezését, a tesztelési stratégiákat, a teszteredmények kölcsönös elismerését, és a nem létfontosságú uniós utazások átmeneti korlátozását. A képviselők a kapcsolatokat nyomon követő alkalmazások kompatibilitását sürgetik, és minden tagállamban megbízható, naprakész, többnyelvű információt várnak az utazási korlátozásokról és a biztonsági intézkedésekről.

Az állásfoglalás emlékeztet rá, hogy a Schengen jövőjéről szóló stratégia megalkotása a Bizottság egyik kiemelt stratégiai kezdeményezése 2021-re, és hogy a schengeni térség kiterjesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós polgárok egyenlő mértékben élhessenek uniós jogaikkal.

Az állásfoglalás a schengeni rendszerrel és a koronavírus-válság alatt hozott intézkedésekkel kapcsolatos, a Parlamenthez beadott petíció nyomán született. A petíció a mozgás szabadságának korlátozása kapcsán a határlezárások jogszerűségének vizsgálatát kérte.