(Írta: Nagy Attila, a Herman Ottó Múzeum sajtóreferense) Nem mindennapi tárgyakra bukkantak nemrégi a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei egy 6000 éves, rézkori temető kutatása közben.
A bükkábrányi lignitbányában, ahonnan 2007-ben a 7 millió éves ősfák is előkerültek, már több mint egy évtizede dolgoznak a fáradhatatlan szakemberek, hogy feltárják a régészeti emlékeket, mielőtt a bányaművelés áldozatává válnának. A térség kiváló földrajzi adottságai évezredeken át kedveztek az ember letelepedésnek, így sok régészeti korszak egykori települései, temetőire bukkantak korunk szakemberei, köztük legutóbb egy 34 sírból álló temetőre, amelyből három különleges kincseket rejtett.
A temető egy rézkori népességhez tartozott, amelyet fő lelőhelye nyomán a szakemberek Bodrogeresztúri kultúra néven különítenek el. Róluk még nincsenek írásos emlékek, csak a használati tárgyak mesélnek arról kik is lehettek. Ez az i. e. 4000 körül élt közösség már használta a rézeszközöket és a Kárpát-medencében az elsők között hordott aranyékszereket. Maga az aranyművesség elterjedése Európában nem sokkal korábbra tehető: a mai Bulgáriában található Várnában feltárt temető és férfisírja, i. e. 4500-ra keltezhető és a korszak leggazdagabb, legismertebb temetkezése. A rézkorban egy egységes fémműves kultúrkör jött létre a Balkán-félsziget és Szlovákia délnyugati része között, ebbe tagozódott bele a Bodrogkeresztúri kultúra is.
A bükkábrányi bánya területén feltárt három női sírban jó tucatnyi aranytárgyat találtak, elsősorban karikás és kúpos lemezcsüngőket, amelyek egykor egy fejdísz részei lehettek. Ez onnan tudható, hogy a halánték környékét díszítették. Ezek a csüngők, habár több rézkori lelőhelyről is ismertek hasonlók, kiemelkedően igényes kialakításuk folytán az eddig ismert legszebb példányok. Maguk a csüngők és szimbolikájuk is gondolkodóba ejtik a régészszakmát. Egyes elképzelések szerint ezeknek az ékszereknek a formája stilizált női alakot utánoz és a rajtuk található poncolt dudorok pedig a női domborulatokat testesítenék meg.
A nemrégiben feltárt temető különlegessége, hogy egy rangos férfitemetkezés is előbukkant, benne azonban nem aranytárgyak voltak, hanem egy-egy pattintott kőpenge, csiszolt kőbalta és egy kétkilós rézcsákány. Ez utóbbit inkább jogarként, mint tényleges szerszámként használhatta az elhunyt.
A négy gazdag temetkezés mutatja a korabeli közösség előkelő egyéneit: ezek a tárgyak kimagasló presztízsértékűek voltak, hiszen az arany még akkor is ritkaságszámba ment. A nyersanyagot valószínűleg a Kárpát-medencéből szerezték be, felszíni ércgyűjtéssel és aranymosással. Arra, hogy helyben állították elő, vagy készen hozták valahonnan, a tárgyak kidolgozásából nem lehet következtetni.
A kárpát-medencei rézkorszak meglétét 1876-ban fogadták el tudományosan Budapesten, a VIII. nemzetközi őstörténeti és embertani kongresszuson, mivel a korszak nem egységesen jelent meg Európában. Északon, például Angliában hiányzik, és az újkőkor után, átmenet nélkül a bronzkor következik. A korszak kezdete klímaváltozáshoz köthető – nem egyedülálló módon az emberiség történetében. Az akkoriak alkalmazkodtak az új állapotokhoz: a növénytermesztésből és állattenyésztésből az utóbbi vált fontossá, a lakóhelyként szolgáló településhalmokat felhagyták és sík terepi, laza beépítésű falvakat hoztak létre.
Megjelentek a fémeszközök és a társadalom is tagoltabbá vált, ugyanakkor a kőeszközök használata is tovább élt, új technológiával nagyobb és hosszabb kőpengéket tudtak előállítani. Az utóbbi évek régészeti kutatásai egyre több információt tárnak fel erről az időszakról és a természettudományos kutatások által valóban át kellett írni a történelmet, mivel a radiokarbonos kormeghatározás épp a Bodrogkeresztúri kultúra időrendjét pontosította.
A Herman Ottó Múzeum régészei a rézkori temető mellett például késő-rézkori szarvasmarha áldozatot, valamint kelta és szarmata falvakat is feltártak tavaly a lignitbánya területén, ezért a leletek restaurálása és pontos feldolgozása még hosszú időt fog igénybe venni. Tervben vannak radiokarbonos kormeghatározási és további természettudományos vizsgálatok is, amelyekkel pontosan meg lehet majd mondani mikor temették el e rézkori közösség tagjait, és föl kell deríteni, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkeztek.
A temetőben feltárt néhány aranytárgy nemrégiben nem mindennapi módon mutatkozott be a nagyközönség előtt. A feltárást vezető régész, Németh Attila egy unboxing videóban mutatta be őket a múzeum régészeti tárának YouTube-csatornáján, mely itt megtekinthető.
