(Írta: Berend T. Iván) „Oli no au i na pono lani ou / E Hawai’i” (A mennyország áldását élvezem, Oh Hawaii) – hangzik az Aloha című népszerű hawaii dal. (A nyitó kép forrása: https://www.acg.aaa.com)

Nyár van. Aki teheti, nyaralni megy, ha lehet, víz mellé. Látogassunk el az amerikaiak legkedveltebb nyaralóhelyére, Hawaii-ra. Sokfelé jártam a világban, a Hawaii-ra vezető utaim a legemlékezetesebbek közé tartoznak. Ott gyalogoltam pár lépésre a forró-izzó lávafolyó mellett, ott úsztam együtt halakkal körülvéve, amik befogadtak, mintha közéjük tartoznék.

Hawaii az Egyesült Államok sajátos állama. Több mint háromezer kilométer távolságra van az USA nyugati partjától, vagyis majdnem hat óra repülés; 137 szigetből álló, trópusi éghajlatú világ. Még a levegő is más ott, sima, langyos, illatokkal teli. Ráadásul működő vulkánok, lávafolyók világa.

A szigetcsoportból kiemelkedik nyolc nagyobb sziget, s közülük is különösen négy: Oahu, Maui, Kawaii és a névadó Hawaii, amit Nagy Szigetnek (Big Island) is hívnak. Mindegyik szigetnek más-más a jellegzetessége. A Nagy Sziget az állandóan működő vulkánról, a Kilauea tűzhányóról híres. Kawaii, a kertek szigete (Garden Island) buja növényzetéről vízeséseiről, a Na Pali oldal gyűrött szirtekkel övezett partjairól ismert, Maui a különleges szállodák és nyaralók világa, sokak szörfölő és könnyűbúvárkodó paradicsoma. Végül Oahu a legsűrűbben lakott sziget, rajta Honoluluval, a fővárossal, amely a hawaii-i települések közül leginkább hasonlít egy amerikai nagyvárosra. Ezeken és a sok kisebb szigeten kávé-, ananász-, papaya- és kókuszültetvények ontják termésüket egész éven át.

Hatalmas területeket, nem egyszer kis szigeteket vettek meg milliárdosok saját „telekként”. Jeff Bezos Mauin, Mark Zuckerberg pedig Kawaii sziget északi partján vásárolt be.

A szigetek különbözők ugyan, de mindegyikre jellemző a kivételesen kellemes klíma. A hőmérséklet egész éven keresztül alig változik: télen 25-26, nyáron 29-30 Celsius-fok az átlaghőmérséklet. Hawaii ezért úgy nyaralóhely, hogy az év bármely részében kellemes nyári-tavaszi időjárásra lehet számítani.

A szigetcsoportra a 10–13. század között polinéziai népesség települt be. Csodálatos történet, hogy ez a Tajvanról, Pápua-Új-Guineáról és Új-Kaledóniáról származó nép kenukon evezett át a Csendes-óceánon. Bár Tahiti és Hawaii között korai kapcsolatok voltak, 1300 körül megszakadtak, és Hawaii évszázadokra elszigetelődött a világtól. Végül a Hawaii Királyságot I. Kamehameha király hozta létre 1810-ben, egy országgá egyesítve a szigeteket. A 19. század végén a lakosság negyede japán volt. Bevándorlásuk az Inawaka-maru hajó érkezésével kezdődött 1806-ban, de a nagy bevándorlás: mintegy 200 ezer japán telepedett le a szigeteken; 1920-ban már a Hawaii-szigetek lakosságának közel fele japán volt. Napjainkban arányuk az összlakosságon belül 17 százalék.

Fehér ember először 1778-ban lépett e szigetre James Cook angol felfedező személyében. E ponton meg kell állnunk egy pillanatra, Cook kapitány különleges érdemeiért. Az angol mezőgazdasági munkás fiaként született Cook, aki belépett a brit haditengerészetbe, 1768–79 között tett három híres utazásával hihetetlenül kiszélesítette a világot. Új-Zéland, Ausztrália és a Hawaii szigetek rákerültek a térképre. Cook kapitány a felfedezett Hawaii-szigeteket mentoráról, Sandwich negyedik grófjáról Sandwich-szigeteknek nevezte el. A partraszálló európaiak és a szigetek lakossága között érthetően több, mint feszült volt a viszony. Ez vezetett azután Cook kapitány meggyilkolásához.

A helyi lakosság sem járt sokkal jobban. A polinéz őslakosság létszáma a behurcolt betegségek következtében mintegy fél-millióról 40 ezerre zsugorodott. Az önálló királyságot megdöntötték, területét 1898-ban az USA annektálta, hogy azután 1959 augusztusában ötvenedik államként az Egyesült Államok részévé váljék. A szigetvilág gazdasága eleinte jellegzetes ültetvényes gazdaság volt. Ma is kiemelkedő a cukornád, kávé, ananász, makadámia, a marha- és borjúhús exportja.

Hawaii vezető iparágává azonban a turizmus vált. Ezt mintegy szimbolizálja, hogy az odautazó nyakába azonnal virágkoszorút akasztanak. Évente mintegy 9-10 millió turista látogat a szigetekre, s köztük hárommillió a külföldi. A látogatók 20-21 milliárd dollárt költenek ott el, ami Hawaii GDP-jének csaknem negyede. Emellett Hawaii legnagyobb munkaadója az USA hadserege, hiszen ott található a csendes óceáni amerikai flotta bázisa 75 ezer katonai alkalmazottal.

Hawaii nemzetközileg 1941. december 7-én emelkedett világhírre, amikor a japán hadsereg hat repülőgép-anyahajóról 353 harci repülővel Pearl Harbornál súlyos csapást mért az addig semleges Egyesült Államok csendes-óceáni flottájára. Négy amerikai hadihajó elsüllyedt, további négy erősen megsérült. Több mint 180 amerikai hadirepülőgépet megsemmisítettek, és mintegy négyezer amerikai meghalt vagy súlyosan megsebesült. A Háromhatalmi Egyezmény alapján Japán mellett Német- és Olaszország is hadat üzent az Egyesült Államoknak. Mi sem természetesebb, hiszen 1941. december 12-én – nyilvánvalóan hatalmas rettegést okozva Amerikában – még Magyarország is hadat üzent az Egyesült Államoknak.

Furcsa azt mondani, hogy Japán ezzel nagy szolgálatot tett a demokratikus világnak mivel az Egyesült Államok, mely addig a háborút európai ügynek tekintette és abba belépni vonakodott, a Perl Harbort követő napon belépett a háborúba és ezzel eldöntötte a kimenetelét. A világháború befejezését végül az a két atombomba hozta el, amit 1945 augusztusában az Egyesült Államok a világon először és máig egyedülállóan dobott le az utolsó emberig harcolni akaró Japánra.

Hawaii, Pearl Harbour.

Napjainkban Hawaii az Egyesült Államok egyik leggazdagabb állama. Egy-egy amerikai háztartás jövedelme átlagosan közel 66 ezer dollár. A leggazdagabb Washington D.C., a főváros 92 ezer dollárt meghaladó jövedelmi szintjével, Mississippi a legszegényebb 46 ezer dollár jövedelemmel. Hawaii ugyancsak közel áll a csúcshoz 83 ezer dollárt meghaladó jövedemével, ami az USA ötven állama között az ötödik legmagasabb. A szigeteken a nyomorban élők száma is kisebb, 9 százalék az átlagos amerikai 12 százalékhoz képest.

Hawaiion még a levegő is más. Barack Obama, aki Honoluluban született és gyerekkorát Hawaiin töltötte, ha elfogultság nélkül nem is, de joggal mondta: „Aki nem volt még Hawaiin, az nem tudja, mi a mennyország”.