A budai várnegyedben és a pesti belvárosban a legjobb élni; ugyanez Egerről és Veszprémről is elmondható – derült ki az Otthon Centrum rangsorából, amely életminőség szempontjából listázta a 20 ezer főnél népesebb városokat. (A nyitó képen: veszprémi panoráma.)

Ötödször az idén készítette el az Otthon Centrum azt a sorrendet, hogy hol jó élni Magyarországon és miért vonzóbb az egyik régió a másiknál. A rangsor a 20 ezer lakosúnál népesebb városokat életminőség szempontjából listázta: az életminőség-érték számításakor a nemzetközi szokásoknak megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolta.

A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás, az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 84 és 83 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63–72 százalékos eredménnyel.

A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, a belvárosi kerületek viszont elsősorban a foglalkoztatottságban erősek. A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38–43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert onnan (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak (61 százalék), ennek elsősorban az az oka, hogy az ott élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96–99 százalékos eredményt értek el ebben a vonatkozásban). A régióközpontok hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék). A megyei jogú városok többsége 47–55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. A tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között az idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék).

A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (55-56 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, amelyek szerint a múlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Az emberek hajlandók többet fizetni a magasabb életminőséget kínáló környezetért, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív – erősítette meg a felmérés a már ismert tényt. Az Otthon Centrum életminőség-mutatóinak rangsora csaknem ugyanazt az eredményt tükrözi, mint a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeit listázó rangsor. Ez azt bizonyítja, hogy az ingatlanárakra döntően hatnak az életminőségi mutatók. A főváros belső és budai kerületeinek lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerület nemcsak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiváló, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerület is.

Ugyanakkor akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség-rangsorban elért helyét. A főváros kerületeinek helyezését az ingatlanárak jellemzően erősítik, a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözéskor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen lehet az épített és természetes lakókörnyezet, továbbá a társadalmi közeg minősége. Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a III. kerület, amely peremkerület, az ott élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az oda költözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok.

Az ingatlanárak leginkább a megyei jogú városok pozícióján rontanak. A legtöbbet, összesen 6 szálékpontot Salgótarján értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat. Olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége, a környezet minősége, vagy akár a közbiztonság kérdése.

Mi az az „életminőség-mutatószám” érték? Az érték számításakor az egészségügyi, oktatási, foglakoztatási és népmozgalmi mutatószámokat vették figyelembe. A városok egymáshoz mért körülményeit a különböző mutatók maximumának százalékában fejezték ki. A városok maximumhoz képest elért százalékos értékének átlagából alakult ki a városi rangsor.

A lakásárak tekintetében pedig a KSH által a társasházi lakások átlagos négyzetméterárára vonatkozó statisztika volt az összehasonlító szempont. A felmérésében a 20 ezer főnél népesebb városok vettek részt.