Mintegy 3500 tonna dió termett országosan, ami csupán fele az elmúlt évtized átlagának. A legnagyobb kárt az idén a májusi fagyok okozták, emellett főként az ország nyugati részének kiskerti és szórványültetvényeit pusztította az évről-évre egyre nagyobb területen terjedő nyugati dióburok-fúrólégy.
Mindez a fogyasztói árakon is megmutatkozik: egy kiló tisztított dióbél máris legalább 500 forinttal drágább a tavalyinál, és heteken belül akár 4000 forint fölé is emelkedhet.
A tavaszi-nyár eleji aszály hatására a diószemek átlagos mérete kevéssel a tavalyi alatt marad, ez ugyanakkor minőségi problémát nem okoz. Általánosságban megállapítható, hogy a fagy az idősebb és jól gondozott ültetvényekben okozta a kevesebb kárt, mivel a zártabb és magasabb lombkoronaszint nagyobb védelmet jelentett a termés számára.
Az Amerikából származó, az országban először 2011-ben, Kőszeg környékén megjelent nyugati dióburok-fúrólégy mára gyakorlatilag az egész Dunántúlon tömegesen elterjedt, és várhatóan néhány éven belül már a keleti határok mentén is tömeges előfordulására számíthatunk. Ellene csak gépi technikával, ismételt és jól időzített permetezéssel lehet hatékonyan védekezni, amit csupán a nagy ültetvények tudnak hatékonyan alkalmazni. Az intenzív növényvédelemmel nem rendelkező kisebb ültetvényeken a kártevő pusztításának mértéke akár a 100 százalékot is megközelítheti.
„Mivel az új kártevő ellen való védekezés költséges és komoly szaktudást igényel, a kiskerti diófák és a 10-20 fás dióligetek termésétől hosszabb távon biztosan elbúcsúzhatunk – jelzi előre Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Hozzá kell szoknunk, hogy a jövőben a karácsonyi bejglit már senki nem házi dióval fogja tölteni.”
A fagykár és a kártevők elleni védekezés, valamint az élőmunka gyorsan növekvő költségei miatt a dió ára az év végéig várhatóan tovább emelkedik, a karácsony előtti hetekben a dióbél fogyasztói ára akár a 4000 forintos szintet is meghaladhatja. Az ennél nagyobb ármozgásoknak azonban határt szab, hogy a dió jól tárolható és szállítható gyümölcs, emiatt nem csupán a szomszédos Ukrajnából és Romániából, de Kaliforniából is tetemes tételek érkeznek az országba. Az import árleszorító hatása mellett lélektani oka is van az ár viszonylagos stabilitásának: a vásárlók tömegei 4-5 ezer forintnál többet nem akarnak adni a dióbélért.
Magyarország diótermő területe a múlt tíz évben 3 ezerről 7 ezer hektár fölé nőtt. Az éves termés nagysága átlagosan 7 ezer tonna, de a kiváló évjáratnak számító 2017-ben elérte a 10 ezer tonnát is. A dió becsült hazai termelési értéke 4-6 milliárd forint között mozog. Fő exportpiacok: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria, Svájc. Az import elsősorban Romániából és Ukrajnából érkezik.
Nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa): Az USA és Mexikó területéről származó, Európában a 80-as évek eleje, míg Magyarországon 2011 óta jelen lévő kártevő rovar. Kártétele a dióféléket (Magyarországon a közönséges diót és a fekete diót) érinti, nőstényei ugyanis a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A kikelt lárvák ezt a zöld burkot rágják. A lárvák növekedésével a dió felpuhuló burkán egyre nagyobb fekete foltok jelennek meg, amelyek végül gyakran az egész felületre kiterjednek. Korai fertőzések esetén csökkenhet a dió mérete, illetve – a kártevők által előidézett rothadásos folyamat következményeként – a dióbél elszíneződhet és ráncosodhat. Emiatt még kisebb fertőzési értékek mellett is látványosan romlanak a héjas dió minőségi mutatói.