Az iszlamabádi UrdPoint tudósít arról, hogy a Huawei harmadik beruházását jelentette be Magyarországon. A kínai távközlési óriás kutató–fejlesztő központot hoz létre Budapesten mintegy 100 mérnökkel, s mindez bizonyítja, soha nem voltak ilyen jók a kínai–magyar kapcsolatok – idézte a lap Szijjártó Pétert, aki még azt is hozzátette, hogy ezzel erősítjük hazánk hírét a mérnöki szakágban.
Az újabb beruházást indokolta az is, hogy hét évvel ezelőtt, a Huawei magyarországi megjelenése óta ezen alapul a távközlési struktúrák technológiája. A keleti nyitás politikájának sikerességét számokkal értékelte a magyar külügyminiszter, mert az elmúlt 10 évben negyedével nőtt a keleti kereskedelmi forgalmunk, s a befektetések háromötöde szintén a térségből származik. A cikk nem tesz említést arról, hogy nemzetbiztonsági kockázatból, kémkedés gyanúja miatt a világ egyre több fejlett országából űzik ki a kínai óriást, csakhogy Amerikát vagy mondjuk, a briteket említsük.
Bonnban aláírták uniós miniszterek a kutatás szabadságát elismerő deklarációt, s az aláírók között Magyarország még nincs ott ugyan, de szándékát jelezte, noha a CEU elüldözésével, illetve a Lex CEU-val tulajdonképpen ennek az ellenkezőjét demonstrálta a magyar kormány – írja a Der Tagesspiegel.
A dokumentum aláírása önkéntes, és különösebb következményeket sem von maga után. (Lehet, hogy ezért csatlakoznék a magyar kormány?). Mindenesetre ilyan kifejezések szerepelnek a manifesztumban: nyitottság, sokszínűség, egyenlőség, integritás, felelősség és rugalmasság – megkövetelve mindezt nem középiskolás fokon. Kiegészítve azzal, hogy mindezek sarokkövei az igazi demokráciáknak. A bonni deklaráció kezdeményezője a soros német elnökség volt, közvetlenül pedig a német kutatásokért felelős, CDU-színeket képviselő miniszter. Anja Karliczek úgy fogalmazott, hogy nemcsak a kutatói szabadság megvédéséről van szó, hanem arról is, hogy a koronavírus idején bizonyos társadalmi csoportok határozottan támadják a víruskutatókat vagy intézkedési javaslataikat. Az pedig konkrétan hiányzik a nyilatkozatból, hogy elítélnék a CEU elűzését, vagy éppen a gender-tanulmányok betiltását Magyarországon.
A lengyelekről sem tesznek említést a szövegben annak kapcsán, hogy a Kaczynski-féle Igazság és Élet Pártja hozott egy olyan intézkedést, amellyel büntetik azt a tudóst, aki a lengyeleknek a holokausztban játszott szerepét kutatja.
Andreas Keller érdekképviseleti vezető szerint ez egy nagy színjáték, ami a szemünk előtt zajlik, mert nyomás alá kellett volna helyezni az Orbán-kormányt az elmúlt időszakban történt jogellenességek miatt. Egyelőre csak Szlovénia, Cseh-, Spanyol-, Ír, Észtország, Belgium, Ausztria és Románia írta alá a nyilatkozatot. Lengyelország nem, Magyarország azonban jelezte szándékát a csatlakozáshoz – Izraelhez és a britekhez hasonlóan, noha nem uniós tagok. A kutatói szabadság folyamatos ellenőrzésének mechanizmusát is belefoglalták a szövegbe, amit köröztetnek most a csatlakozni szándékozók között.
A Der Spiegelben Kaczynski egyik volt szövetségese letartóztatásának és kórházba szállításának kálváriáját olvashatjuk, amiből a tudósítás szerint egyértelműen látszik, hogy a lengyel kormányzó pártot egyáltalán nem érdekli, hogy épp most van jogállami vizsgálat alatt az ország, s aminek eredményétől tetemes uniós összegek forognak kockán a hétéves költségvetésből. Jaroslaw Kaczynski legkíméletlenebb kritikusa, Roman Giertych letartóztatásáról van szó, aki az eljárás és intézkedés közben rosszul lett, összeesett, s amikor a poznani ügyész utána ment a kórházba és úgy olvasta fel vádpontokat neki, hogy Giertych eszméletlen állapotban volt.
Magyarországot is megemlíti a cikk, mint amelyik ország ellen különféle eljárásokat és vizsgálatokat folytatnak, ám mindezek nem izgatják. Daniel Freund zöldpárti uniós képviselő néhány napja a Klubrádióban is járt tájékoztatás céljából, hogy a jogállami helyzetről beszámolót készítsen hazánkról. Nos, Freund azt mondta a lengyelekről is (amit a magyarokról ugyancsak), hogy azt gondolják, úgysem tud tenni ellenük Brüsszel semmit. És feltehetően igazuk is van – jegyezte meg. Minden bizonnyal ennek ellenére meg fogják kapni azt a tetemes summát – évente 5000 millió eurót például hazánk – aminek következtében az uniós alapok legnagyobb haszonélvezői vagyunk.
Daniel Freund ismét bírálta a soros német elnökséget, hogy a tavasszal is felvizezték azt a szöveget, amiben jogállamisági feltételhez kötnék az uniós alapokat, most azonban a német vezetés tovább lazított/enyhített a feltételrendszeren. Ugyanakkor a cikk arra figyelmeztet, ha mégis megvétózná a költségvetést hazánk és Lengyelország, akkor Kaczynski és Orbán stratégiája bumerángként visszacsapna rájuk, hisz’ a koronavírus-járvány súlyosbodásával a gazdasági gondjaik is súlyosbodnak és rákényszerülnek az uniós segélyre. Az idő ellenük dolgozik.
Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti vezetője is azt mondja, a válságos helyzetből kiindulva, aligha fogják megvétózni a jogállami feltételrendszert feltételül szabó csomagot.