(Írta: Attila Magyar) Az elmúlt néhány hétben több mint 1200 millió euró, vagyis mintegy 470 000 millió forint uniós forrás érkezett Magyarországra. A kormányzat megpróbálja sikerként beállítani a mostani lépést, de a teljes győzelem még nagyon messze van.
Összeszedtük az uniós források sarkalatos pontjait, hogy érthetőbb legyen, miből és mennyit kapott most Magyarország, és mennyit kellene még kapnia.
Varga Mihály pénzügyminiszter január elején egy Facebook-posztban részletezte a kifizetések ütemezését. Azt írta, hogy először 779,5 millió euró (300 000 millió forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, aztán pedig 445 millió eurót (170 000 millió forintot) utaltak a 2021–27-i uniós költségvetési időszak keretéből.
Ez a ciklusban teljesített vállalásokért érkezett a számlára, a 779,5 millió euró pedig a helyreállítási alapból jött. Abból eddig 920 milliót szabadítottak fel, a maradék 140,5 millió eurót egy éven belül kell a Bizottságnak elutalnia. Utóbbi inkább egy kedvezményes hitel, mintsem Brüsszelből érkező ingyen pénz.
Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy a régóta várt, bírói függetlenség helyreállítása végett tett intézkedések megfelelőek, ezért felszabadították azokat a pénzeket, amiket emiatt blokkoltak.
Közben a nemzeti helyreállítási tervet is módosította a magyar kormány, amit az uniós tagállamok elfogadtak. Az 5800 millió euró támogatás mellé Orbánék még felvettek egy 3900 millió eurós hitelt is, melynek lehívásához szigorú feltételek teljesülése szükséges. Ehhez a forráshoz csatoltak egy másik alapot, amelynek célja az orosz energiától való függetlenség elősegítése, innen Magyarországot 700 millió euró illeti meg.
Az 1200 millió euró még mindig csak a kis része annak 30 000 millió eurós uniós forrásnak, aminek jönnie kellene. 21 000 millió euró még zárolva marad, és a feloldása sok mindentől függ.
Helyreállítási alap
A pandémiát követően az Európai Unió egy nagyszabású helyreállítási tervet dolgozott ki, Next Generation EU néven. A cél az volt, hogy újraindítsák az európai gazdaságot, valamint támogassák a zöld és a digitális átállást. Az erről szóló javaslatot 2020. május 27-én nyújtották be. Az uniós vezetők 2020. július 21-én 1 824 300 millió euró összegű átfogó csomagról állapodtak meg.
A tagállamoknak 2026. augusztus végéig kell teljesíteniük a célokat, hogy hozzáférhessenek az összes kiutalt támogatáshoz és hitelhez. Ellenkező esetben a fel nem használt pénzek elvesznek.
Információink szerint Orbán Viktor azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnának javasolt 50 000 millió eurós alapra vonatkozó vétó feloldásáért cserébe, ehhez a határidőhöz további két évet adjanak hozzá. Ebben az esetben újra meg kellene nyitni a helyreállítási alapot létrehozó rendkívüli jogszabályokat. Magyarország viszont időt, egyúttal életet és pénzt nyerne, ha két évvel meghosszabbítanák a határidőt.
Az Európai Bizottság 2022. végén közölte, hogy a magyar igazságügyi rendszer függetlenségének erősítéséhez az kell, hogy a kormány és az országgyűlés önmagában ne dönthessen a bírói pozíciókra való kinevezésekről, helyette vonja be az Országos Bírói Tanácsot a döntéshozatalba. Egyebek mellett feltétel volt az is, hogy az Európai Unió Bíróságához egyszerűbben fordulhassanak a magyar bírók. Most elhárultak ezek az akadályok, így érkezhetett meg némi pénz Magyarországra.
Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve 10 400 millió euró értékű, amelyből eddig csak 920 millió eurót hagytak jóvá. A többi csak azt követően nyílik meg utófinanszírozásként, összesen nyolc részletben, ha a kormány teljesíti a 27 szupermérföldkövet.
Szupermérföldkövek
Az Európai Bizottság 21 „szupermérföldkőhöz” kötötte a helyreállítási alap teljes kifizetését: integritás hatóság felállítása, korrupcióellenes munkacsoport, az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, közérdekű vagyonkezelő alapítványok, adatbázis a közkiadásokról, monitoringeszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése, az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal, közbeszerzési keretrendszer előkészítése, a közbeszerzési keretrendszer működésbe lépése, az Országos Bírói Tanács (OBT) és a bírói függetlenség megerősítése a Kúrián, az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése, állami szervek és az alkotmánybíróság, a helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése, a kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése, iránymutatás az összeférhetetlenségről, csalás- és korrupcióellenes stratégia, csalás és korrupció elleni cselekvési terv, az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása, jelentés az Arachne használatáról, belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, az EUTAF megerősítése, az OLAF-fal való együttműködés megerősítése, adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról, EUTAF ellenőrzési stratégia.
Közülük néhány teljesen, néhány részlegesen megvalósult, és több még egyáltalán nem valósult meg.
Kohéziós alap
A 2021–27-i költségvetés forrásaihoz való hozzáférés feltétele négy alapvető kritérium, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítése. Ezek a közbeszerzésekhez, az állami támogatásokhoz, az Európai Unió Alapjogi Chartájának a megtartásához, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásához kapcsolódik.
A kohéziós források felszabadulása számos feltételhez kötött. Az ebből visszatartott 22 000 millió eurót a hazai kezdeményezésekre fordított kiadások visszatérítéseként folyósítanák. Ebből eddig 10 200 millió eurót szabadítottak fel.
A mostani helyzet szerint 13 000 millió euróhoz hozzá fog tudni jutni a kormány, 6300 millió euró a kondicionalitási eljárással felszabadítható. A fennmaradó összeg, körülbelül 2600 millió euró viszont az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos aggályok, az akadémiai szabadság és a menekültekkel való bánásmódhoz kötött, így ezt az összeget könnyen elbukhatja Magyarország.
A kondicionalitási eljárásban átláthatóssággal és igazságüggyel kapcsolatos 21 szupermérföldkövet határoztak meg, valamint 10 fejlesztési reformot. Teljesülésükhöz kötik a maradéktalan kifizetést, közte a vissza nem térítendő támogatást és a hitelkeret lehívását is. Több mint 10 szupermérföldkőnél várnak még konkrét lépéseket.
