A mostani szövetségielnök+választáson kiélezett párviadalban nyert az egykori zöld politikus a Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével szemben. Az arány: 50,3 kontra 49,7, majdnem fifty-fitfy, helyesebben fünfzig zu fünfzig.
Ez a mostani Graben, ez szeli ketté Ausztriát, a megosztottság pedig elsősorban a menekültpolitika miatt alakult ki. A győztes nagyvonalúbb politikát akart a migránsokkal szemben, a vesztes kőkemény tilalmakat akart bevezetni.
A Zöldek és a baloldal által támogatott Alexander Van der Bellen lesz az új köztársasági elnök, miután a levélszavazatok hétfői összeszámlálása után 0,6 százalékponttal nyert a jobboldali-populista, FPÖ-s Nobert Hoferrel szemben. Az osztrák választás intő jel egész Európa számára: az évtizedek alatt beágyazott elitek veszélyben vannak, a populista politikusok, a bevándorlás, a terrorizmus, a jóléti állam problémai nem söpörhetők a szőnyeg alá. Van der Bellenre a választók 40%-a azért voksolt, hogy ne legyen szabadságpárti az elnök, azaz nem kifejezetten rá, hanem Hofer ellen szavazott.
A levélszavazatokkal nyert Alexander Van der Bellen; a szélsőjobboldali FPÖ jelöltje tegnap este még győztesnek érezte magát, mára szomorúan vette tudomásul vereségét. És kik szavaztak az FPÖ jelöltjére? Elsősorban a falusiak, a parasztok és az idősek, és a férfiak, akiket kevésbé érintett a migránsválság. A többi politikai erő közös jelöltjére a nők, a városi értelmiség és döntően a fiatalok szavaztak, akiket eddig is jobban érintett a bevándorlás és ezután is jobban érint majd. Mert ők szolidárisak, együttérzők, nem dőlnek be a szélsőséges kirekesztő szólamoknak, amelyek teljesen elárasztották az Ausztriától keletre elterülő országok közvéleményét.
Mi ebből a tanulság, Talán annyit, amennyit a Die Presse vezércikkírója még a végeredmény ismerete nélkül írt: bárki nyer, hidakat kell építenie az új árok fölé, amely kettészeli Ausztriát.
