A digitális, más szóval negyedik ipari forradalom a szakértők szerint legalább annyira meg fogja változtatni a gazdasági és társadalmi berendezkedést, mint a modern gőzgép elterjedése a 18. században. A SMART, 2016 konferencián több mint 100 előadás mutatta be a legfrissebb hazai és nemzetközi tech-trendeket.

Az egyik előadásban a kiberfizika elterjedésének hatásait elemezve dr. Kovácsházy Tamás, a Műegyetem docense beszélt a többi között arról is, hogy milyen etikai dilemmákat hozhat magával az autonóm (önvezető) járművek elterjedése. Elképzelhető például, hogy egy vezető nélküli autónak veszélyhelyzetben arról kellene döntenie, hogy kit mentsen, az utasát-e vagy az éppen előtte áthaladó gyalogos életét. Az is nagy kérdés, milyen szerepet kapnak majd az internet-technológiák, amelyeket egykor úgy fejlesztettek ki, hogy a humán időtartományra épülnek, vagyis „csak” néhány másodperc alatt reagálnak.

A kiberfizikához szinte minden lényeges eszköz már rendelkezésre áll, de hiányzik a kellő számú szakember. A biztonsági kérdések is megoldatlanok, a nemrégi megoldások már nem elegendőek, s most folynak az újabb kutatások. Elég például arra gondolni, mit okozhat, ha egy autonóm autót meghekkelnek, módosítják az eredeti programját.

Alföldi György, a Műegyetem építészprofesszora arról tartott előadást, hogy milyen lehet majd Budapest 2050-ben. Több lehetőség látszik már most is, attól függően, hogyan alakul a természeti, az építészeti, a gazdasági és a társadalmi környezet. A jövő városainak tervezésére nemzetközi példák vannak. Az előadó Glasgow-ra utalt, ahol 2011-ben kezdték meg azt a közös gondolkodást, hogy milyen legyen majd a város 2061-ben.

Budapest esélyei lehetnek nagyon jók, tartozhat Európa élvonalába, de ugyanúgy megtörténhet, hogy leszakad. A jövő a társadalmi és a gazdasági fejlődéstől függ.

Mivel a nemzetközi folyamatok és elemzések szerint a 21. században a Föld lakóinak kétharmada városban fog élni, fokozott jelentősége lesz a smart-technológiák alkalmazásának.

A digitalizálás forradalmasítja az agráriumot is. Varga Péter, a Millefolium Stratégia Kft. igazgatója a hazai lehetőségek távlatairól beszélt, jelezve, hogy még korántsem használják ki a rendelkezésre álló módszereket. A számítások azt mutatják, hogy az agro-informatika eszközeivel hektáronként 2,5 eurót lehet megtakarítani, de ha üzemi integrációban használják, 80 euróra nőhet a megtakarítás hektáronként. Ma Magyarországon a földterületnek csak a tíz százaléka esetében használják az informatikát, az üzemi integráció mélyen az uniós átlag alatt van. A fejlődést erősen akadályozza a tudás hiánya, a hagyományok ereje és a feketegazdaság is.

Ugyanakkor jó hajtóerő lehet a hatékonyság növelésének igénye, a keresleti piac növekedése és a modern eszközök terjedése. 

A konferencián bemutatkozott egyik agrárinformatikai kezdeményezés, az IoTree, amely összegyűjti és felhőben (az interneten) tárolja a szenzorok által továbbított adatokat a páratartalomra, fényviszonyokra, hőmérsékletre és a talaj nedvességtartalmára vonatkozóan az üvegházakban.

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hazai munkaerőpiacról több mint 20 ezer IT-szakember hiányzik, a teljes Európai Unióban pedig mintegy 1 millió betöltetlen informatikai állás van. A felsőoktatás képtelen megoldani a helyzetet és az akkreditáció lassúsága elavulttá teszi a megszerezhető szaktudást. Beruházások tömege marad el a munkaerőhiány miatt, miközben egyetemet végzett fiatalok tömege munkanélküli, esetleg képzettségénél alacsonyabb szintű munkát végez. Ezt a problémát már egyre több hazai kezdeményezés próbálja orvosolni, szaporodnak a fejlesztőket képző „kóder” akadémiák. A Smart, 2016 konferencián is több ilyen cég mutatkozott be, amely azt ígéri, hogy négy hónap alatt szoftverfejlesztőt farag akár egy énektanárból is. 

A Smart, 2016 konferencia az okostechnológia aktualitásai mellett az idén a Telekom nemzetközi innovációs versenyének (Telekom Innovation Contest), valamint startup-seregszemléjének (Telekom Innovation Expo) is otthont adott.