Hopp Ferenc, a névadó (1833–1919) morvaországi német családban született, 1845-ben Pestre költözött, és tanonc lett Calderoni István optikai üzletében. Miután megszerezte a segédlevelet, akkori szokás szerint tapasztalatszerző körútra indult a nagyvilágba. Bécs és New York után hazajött. A jól jövedelmező optikus- és tanszeráru-üzlet mellett kedvteléseinek is hódolhatott a földrajz és a földtani tudományok területén. Sokat utazott, sok műtárgyat gyűjtött, közben fényképezett. Első, világ körüli útját még négy követte: Ausztrália, India, Kína, Japán, Észak- és Dél-Amerika, Afrika vidékein. Műtárgyakat, ásványokat, drágaköveket hozott haza. Tapasztalatairól a Magyar Földrajzi Társaság ülésein számolt be, és bemutatta a tárgyait.
A pesti, Sugár út (ma Andrássy) 103. alatt azóta is álló villájában hunyt el 1919-ben. Végrendeletében a házát múzeumi célokra ajánlotta fel. A benne lévő kincseket Felvinczy Takács Zoltán gondozta a Szépművészeti Múzeum felügyeletével. A Szépművészetiből ide helyezték át 1906-ban Vay Péter Japánban vásárolt festményeit és fametszeteit, majd az Iparművészeti és a Nemzeti Múzeumból a Xantus János által 1869–70-ben gyűjtött keleti művészeti tárgyakat, sőt, tovább gyarapodott Zichy Jenő kaukázusi és dél-szibériai, valamint mások gyűjteményeivel. Az Iparművészeti Múzeum a világkiállításokon vásárolt tárgyakkal és egyéb ajándékokkal gyarapította a kincseket.
A Hopp Ferenc Múzeum anyagának tízede megsemmisült a II. világháborúban. Nemzetközi hírű tudósok, Baktay Ervin,Horváth Tibor, Gombos Károly,Miklós Pálgyarapították a szolidan gazdagodó keleti gyűjteményt vásárlásokkal, ajándékokkal, hagyatékokkal. Amikor már nem fértek el a villában, sok tárgy az Iparművészeti Múzeum raktáraiban kapott helyet. Sorozatosan tematikus kiállításokon mutatták be őket 1949-től, amelyeknek egy része a szomszédos telken álló Ráth György Múzeumban talált otthonra.
Most a Szépművészeti Múzeumhoz újra betagozódott HoppFerenc Múzeummunkatársai új, hároméves programmal készülnek a megújulásra: kiállításokkal, kutatási tervekkel és könyvkiadással, amíg az évtized végéig fölépüll a kormány nagyra törő tervei szerint az új múzeumi negyedben az Ázsiai Művészetek Háza.
A Hopp Ferenc Múzeum az ország legnagyobb, ázsiai műtárgyakat őrző intézménye csaknem harmincezer kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti gyűjteménnyel. Szakkönyvtárában húszezer kötetet őriz. A tervek szerint a hazai és külföldi ázsiai művészeti kezdeményezések kutatóintézete is lesz szakkönyvtárral és digitális adatbázissal, valamint az internetre költöztetett (on line) könyvtár is megnyílik az olvasók előtt. A kiállításokhoz kiadványok és katalógusok készülnek, lesznek múzeumpedagógiai szolgáltatások és dolgoznak az új honlapon; gyakorlatilag ma csupán egy internetcím. Ugyancsak megújulhat az épület és a különleges kert az intézmény fennállásának 100. évfordulójára, 2019-re – jelentette beBaán László miniszteri biztos.
A kelet-ázsiai múzeumról szóló elképzeléseket a mongol, a kínai, a dél-koreai, az indiai és a japán nagykövetség munkatársai is meghallgatták.
Április 12-én, szombaton 10–18 óráig rendezik meg a magyar haikunapot. Szervezője a Magyar-japán Baráti Társaság haiku-klubja. A haiku rövid, 5+7+5 szótagú sorokból álló, pillanatnyi hangulatot kifejező, csattanós végű, nem rímes vers vagy inkább bölcsesség.
Még az idén megnyílik az „Egy indológus indián, Baktay Ervin emlékezete” című kiállítás és az életművet feldolgozó monográfia. Baktay a művelődéstörténet meghatározó, nemzetközi rangú alakja, földrajztudós, művészettörténész és muzeológus volt.
Jövőre, remény szerint, megnyílik a délkelet-ázsiai textileket és ékszereket bemutató tárlat, amelyet kortárs magyar textil- és ékszertervezők munkái egészítenek ki. Az utána következő év őszén 20. századi kínai festményeket és fametszeteket állítanak ki saját és más gyűjtemények anyagából.
Kisebb időszaki tárlatok is láthatók: „Japán hegyek egykor és ma” címmel dr. Bozóky Dezső (1871–1957) cs. és kir. sorhajóorvos 1907–08-ban készített felvételeit tárja a közönség elé, mellé pedig Gaál Zoltán (*1953) kortárs fotográfus ugyanazon helyekről felvett fényképeit. Kamara-kiállításon a keleti mulatók világáról lesz szó, mint például a 30-as évekbeli Sangháj szórakoztatóiparáról és a magyar filmek Kelet-képéről.
Az új szervezeti keretben működő múzeum nyitva tartása is alkalmazkodik a többi intézményéhez, vagyis keddtől-vasárnapig, 10–18 óra között látogatható.