A koronavírus-járvány második hullámának kezdetén (?) alighanem viszonylag teljes képet kaphatunk arról, miként változott hazánk ingatlanpiaca – a családi házak és a tégla építésű lakások tekintetében, nem kifelejtve az árak összehasonlítását sem.
Esztendővel ezelőtt már tapasztalhattuk az átlagárak növekedésének mérséklődését; a szakértők az árak csökkenését jelezték előre. Igazuk lett?
Nos, a családi házakat illetően a 2019. év viszonylag alacsony árakkal kezdődött: a négyzetméter-átlagár februárban 237 ezer Ft volt. Azután folyamatos (de még ezután is mérsékelt) áremelkedés következett a hazai ingatlanpiacon. Éppen egy évvel ezelőtt volt a legmagasabb a családi házak négyzetméterára: 265 000 forint. Novemberről decemberre viszont árcsökkenés következett.
Az ingatlannet.hu adatai alapján a januárt már újra az árak emelkedése jellemezte. Az idei eddigi adatok alapján: szeptemberben kúszott a legmagasabbra a négyzetméterár: 288 000 Ft; márciusban „csak” 270 ezret kértek az eladók átlagosan. A 2019. évihez képest viszont még ez is igen magas átlagárnak mondható.
Hazánkban a lakáskínálat már sokkal változatosabban alakult, mint a családi házaké. A 2019. év szintén alacsony árakkal kezdődött, az átlagárak szintén februárban érték el a legalacsonyabb szintet: az 588 ezer Ft/m²-es átlagárat. A tégla építésű ingatlanok ára májusban volt a csúcson: négyzetméterenként 630 ezer forint – és persze ez is átlagos árnak tekintendő.
Az idei adatok szerint augusztusi átlagár számít a legmagasabbnak: a téglalakásokért négyzetméterenként 596 ezer forintot kértek. Néhány hónappal előtte, májusban 575 ezret, és eddig az számít a legalacsonyabbnak – az idén.
Érdekesség: a tavalyi téglalakás-árak sokkal ingadozóbbak voltak, mint az ideiek. Tavaly augusztus után már kisebbek a változások. Az idén nyáron – június–augusztus között – volt a legkisebb a kilengés. – Ha a tavalyihoz hasonlóan alakulna a téglalakások négyzetméterára hazánkban, akkor az idén már csak stagnálásra, esetleg enyhe emelkedésre számíthatnánk.
Egyelőre nem sok hasonlóság figyelhető meg a 2019. és a 2020. év lakáspiacának alakulásában. Az árakat tekintve a múlt év nagyon változatos volt, bár az év vége felé kezdett nyugodttá, kiszámíthatóvá válni az ingatlanpiac. Az idén viszont még októberben sem beszélhettünk stagnálásról.
Ez év szeptember végéig mintegy negyedével lett több az új építésű lakás, mint esztendővel előtte. Csak Budapesten volt csökkenés: a fővárosban 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019. januártól szeptemberig.
Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítés: a megyei jogú városokban 34, a többiben 48, a községekben pedig 19 százalékkal. Az építési engedélyek és bejelentések alapján viszont 37 százalékkal kevesebb volt a 2019. év azonos időszakában.