Országszerte csökkent az értékesített építési telkek száma, a kereslet csökkenése azonban nem járt áreséssel, sőt: az Otthon Centrum elemzése szerint emelkedtek az árak, átlagosan már 23 millióba kerül egy telek Magyarországon. A legdrágább Budapesten a XII. kerület, ahol a telekpiacon csak százmillió feletti tranzakciókat kötöttek.
A harmadik negyedévben időarányosan majdnem tíz százalékkal kevesebb építési telket adtak el az Otthon Centrum közreműködésével, mint egy évvel azelőtt. Az átlagár is változott: tavaly a telkek átlagára 15 millió, az átlagos négyzetméterár pedig 15 ezer forint volt, az idén szeptemberre a telkek középértéke 23 millió forintra nőtt, az átlagos négyzetméterár kevéssel 16 ezer forint fölé kúszott.
A legdrágább telkek Budapesten a XII. kerületben találtak gazdára, ahol tavaly még voltak 50-80 milliós üzletek is, nemcsak 100 millió forint felettiek. Az idén jóval kevesebb telket értékesítettek, ezek jellemzően 140-160 ezer Ft/négyzetméter áron keltek el, abszolút értékben pedig a tavalyi maximumokat akár háromszorosan is túlszárnyalták. A II. kerület külső részein egy éve az 50-80 milliós telkekből volt forgalom, az idén jóval kevesebb adásvétel mellett az árak 60 millió környékén maradtak.
A III. kerület eltérő adottságú városrészei között látványos különbség alakult ki: voltak 30-50 milliós tranzakciók, és 100 millió felettiek is. Belső-Óbudán nem ritkán 300 ezer Ft/m2 volt az eladási ár, azonban ezeken a telkeken legtöbbször többlakásos házakat építettek az új tulajdonosok. Az idén jellemzően 70–120 milliós telkeket vásároltak Üröm-, Testvér- és Táborhegyen. A négyzetméterárak 35-60 ezer Ft/m2 sávban mozogtak, de a társasházak építésére alkalmas telkek négyzetméterára bőven 100 ezer Ft felett volt, belső Óbudán a telekár négyzetméterenként elérte a 350 ezer forintot is.
A budai oldalon a XXII. kerület, Nagytétény a leginkább megfizethető. Tavaly abban a kerületben volt olyan telek, amit alig 10 millióért vásároltak meg, a felkapott Rózsavölgyben viszont nem volt ritka a 100-130 milliós tranzakció sem. Az idén az alacsonyabb árú telkek domináltak, de a skála 8,7 milliótól 69 millióig igen széles, a legalacsonyabb négyzetméterár 5000 Ft, a legdrágább ennek tízszerese.
Tavaly a pesti oldal hat kerületében –XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX. – is 10 millió forint alatt kezdődtek az árak, és a legdrágább telkek is csak elvétve haladták meg a 40 millió forintot. Az idén a fajlagos árakban nem volt lényeges változás, bár igazán olcsó vételek mellett a tavalyinál drágábban, akár 60 millióért is értékesítettek telket.
A XIII. kerület évek óta a lakásépítés sztárja, Angyalföldön az átlagos telek négyzetméterár 150 ezer forint. A belvárostól távolabb, tömegközlekedéssel kevésbé ellátott részeken 50 millió alatt is volt telek adás-vétel, de Angyalföld frekventált részein 250 ezer-400 ezer Ft/m2 a fajlagos telekár.
Az Otthon Centrum az idén Pest megyében, a fővárosi agglomerációban közvetítette a legtöbb telket, ám az adás-vételek száma 2019-hez képest érezhetően visszaesett. Az idei telekátlagár az agglomerációban 14 millió forint, a fajlagos négyzetméterár pedig 13 ezer forint körül alakult. A legélénkebb forgalmat Érden, Cegléden és Budaörsön tapasztalták a szakemberek. Az adásvételek zöme bőven 20 millió Ft alatt maradt. A legolcsóbb telekárak négyzetméterenként 500-2500 forint közötti sávban mozogtak. Tápióbicske, Tápiószentmárton, Mikebuda településen és Monorierdőn 2 millió forint alatti adás-vételek is köttettek. Szintén elérhető áron, a 3–6 millió forintért találtak a vevők telket Albertirsán, Gombán, Kakucson és Sóskúton, illetve a Szentendrei sziget településein is.
Az agglomeráció budai részére – Budakalász, Budajenő, Diósd és Törökbálint – a 20 millió feletti adás-vételek voltak a jellemzőek, ennél drágább Solymár, Gödöllő és Nagykovácsi, ahol többnyire 30 millió felett keltek el az építési telkek.