Húszéves az EU Alapjogi Chartája: a Bizottság újfent elkötelezi magát az alapvető jogok mellett

Pontosan két évtizede került sor az Európai Unió Alapjogi Chartájának kihirdetésére. A Charta az uniós értékeket testesíti meg. Az Európai Bizottság ma új stratégiát terjesztett elő, hogy erőteljesebben érvényt szerezzen a Chartában foglaltaknak.

A stratégia részét képezi az EU alapvető jogainak és értékeinek előmozdítását és védelmét szolgáló átfogó bizottsági megközelítésnek, és azt juttatja kifejezésre, hogy a Bizottság újfent elkötelezi magát a Chartában foglaltak maradéktalan érvényre juttatása mellett. Az új stratégia négy pillérre épül, amely kijelöli a Charta megvalósításának irányvonalát a következő tíz évre:

  • Hatékony tagállami alkalmazás: A Charta kötelező erejű a tagállamokra nézve, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és párbeszéd útján kész támogatást nyújtani számukra az uniós jog hatékony, a Chartával maradéktalanul összhangban álló végrehajtásához. A Bizottság 2021-től minden évben jelentést készít majd, amelyben megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egy-egy kiválasztott tematikus területen (a 2021-i jelentés a digitális kor összefüggésében vizsgálja majd az alapvető jogok helyzetét).
     
  • A civil társadalom szerepének erősítése: A Bizottság többek között fel fog lépni a civil társadalom tevékenységeit érintő, az uniós joggal ellentétes nemzeti intézkedésekkel szemben, és felkéri a tagállamokat arra, hogy hozzanak létre teljesen független nemzeti emberi jogi intézményeket.
     
  • A Charta alkalmazása az uniós intézmények szintjén: Az uniós intézményeknek valamennyi tevékenységükben tiszteletben kell tartaniuk a Chartát.
     
  • Az emberek tudatosságának növelése: A Bizottság a többi között tájékoztató kampányt indít a Chartáról, és a tagállamokat is arra ösztönzi, hogy dolgozzanak ki saját tájékoztatási kezdeményezéseket.

A Bizottság járványvédelmi stratégiája a télre

Az Európai Bizottság ma új stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy segítse a fenntartható európai járványkezelést a téli hónapokban, amikor egyebek mellett az ünnepi időszak és az ezzel járó összejövetelek miatt növekedhet a járvány terjedésének kockázata. A stratégia folyamatos éberséget és óvatosságot szorgalmaz a téli időszakban és 2021 első hónapjaiban is, amíg széles körben sor nem kerül a lakosság biztonságos és hatékony oltóanyagokkal történő beoltására. A Bizottság akkor majd további iránymutatást tesz közzé a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos és összehangolt kivezetésére.

Elengedhetetlenül fontos összehangolt és az EU egészére kiterjedő megközelítést kidolgozni azért, hogy egyértelmű helyzetet teremtsünk az emberek számára, és elkerüljük, hogy a vírusfertőzés újra erőre kapjon. Az intézkedéseket csak akkor lehet enyhíteni, ha azt a járványügyi helyzet alakulása indokolttá teszi, és ha biztosított, hogy a betegek vizsgálatára, a kontaktkutatásra és a betegek kezelésére elegendő kapacitás áll rendelkezésre.

A ma kiadott stratégia számos intézkedést szorgalmaz annak érdekében, hogy a járvány továbbterjedését mindaddig meg lehessen fékezni, amíg nem állnak széles körben rendelkezésre a megfelelő oltóanyagok. A dokumentum a következő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt:

  • a fizikai távolságtartás és a társas kapcsolatok korlátozása;
  • tesztelés és kontaktkutatás;
  • a biztonságos utazás fenntartása;
  • egészségügyi kapacitás és személyzet biztosítása;
  • a pandémiás fásultság kezelése és a mentális egészség védelme;
  • nemzeti oltási stratégiák kidolgozása és végrehajtása.

Európa szigorú intézkedésekkel sikeresen megfékezte a Covid-19 első hullámát, de a nyári túl gyors enyhítések következtében az ősszel újra fellángolt a járvány. Amíg nem áll rendelkezésre biztonságos és hatékony vakcina, és a lakosság nagy része nincs beoltva, az uniós tagállamoknak – összehangolt megközelítést követve – folytatniuk kell a világjárvány enyhítésére irányuló erőfeszítéseiket. A jövő év elején a Bizottság további ajánlásokat terjeszt majd elő olyan átfogó, a járvány megfékezését célzó keretrendszer kidolgozására, amely az eddigi ismereteken és tapasztalatokon, valamint a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos iránymutatásokon fog alapulni.

EU–USA: új cselekvési program a globális változásért

Az Európai Bizottság és Joseph Borrell, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője ma új, előretekintő transzatlanti cselekvési program kialakítására irányuló javaslatot terjesztett elő. Az EU és az USA közötti kapcsolatokat a múlt években geopolitikai hatalmi átrendeződések, kétoldalú feszültségek és egyoldalú lépések tették próbára, most viszont Joe Biden megválasztott elnök és Kamala Harris megválasztott alelnök győzelme – ha ez határozottabb és cselekvőképesebb európai uniós politikával párosul és a geopolitikai-gazdasági helyzet átrendeződésével jár – kivételes lehetőséget kínál arra, hogy közös értékeinken, érdekeinken és globális befolyásunkon alapuló új transzatlanti cselekvési programot dolgozzunk ki a globális együttműködés előmozdítására.

Az új program négy cselekvési területet fog át: az emberi egészség javítása világszinten; bolygónk védelme; vezető szerep a kereskedelem és a technológia terén; valamint globális fellépés és biztonság.

Az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá a globális együttműködést szolgáló új transzatlanti cselekvési program most előterjesztett ütemtervét és az ebben javasolt kezdeti intézkedéseket. A cselekvési program elindítására a tervek szerint a 2021 első felében megrendezésre kerülő EU–USA-csúcstalálkozón kerül majd sor.

Az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleménye

Digitalizáció és képzés: új kezdeményezések

Az Európai Bizottság a mai napon kezdeményezéscsomagot fogadott el az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítésére. Az új csomag két fő pillére az igazságügy digitalizációjáról szóló közlemény és az európai igazságügyi képzésre vonatkozó új stratégia. A mai bizottsági közleményben közreadott digitális igazságügyi eszköztár további támogatást hivatott nyújtani ahhoz, hogy a tagállamok átvezessék nemzeti igazságügyi rendszereiket a digitális korba, és elő kívánja segíteni, hogy javuljon a tagállamok illetékes hatóságai között megvalósuló uniós igazságügyi együttműködés.

Ami az európai igazságügyi képzést illeti, a Bizottság arra törekszik, hogy felkészítse az igazságügyi szakembereket a 21. század kihívásaira, és elősegítse a jogállamiságon, az alapjogokon és a kölcsönös bizalmon alapuló közös európai igazságügyi kultúra térnyerését.