Miért támogatnak a választók olyan jelölteket, akik szembe mennek a demokratikus normákkal? Elég ellenálló-e a magyar demokrácia ahhoz, hogy kivédje az autokrácia kiépítésére irányuló törekvéseket? Mik a magyarországi demokrácia gyengeségei és erősségei? A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung bécsi irodájának közös kutatása a demokráciával kapcsolatos attitűdökről Magyarországon témájú tanulmánnyal ezekre és más hasonló kérdésekre kereste a választ, hogy érthetővé váljék: miként erodálódik a demokrácia, és hogyan erősíthető az ellenállóképessége. A kiadvány szerzőinek – Elena Avramovska, Bíró-Nagy András, Ludwig List, Johanna Lutz, Milan Svolik, Szászi Áron – fő következtetései:
# A magyarok fontosnak tartják a demokráciát, de elégedetlenek annak állapotával. Nagy különbségek figyelhetők meg a különböző táborok között: a kormánypárti szavazók 60%-a és az ellenzéki szavazók közel 90%-a tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen. Az ellenzéki szavazók nagy többsége elégedetlen a magyar demokrácia állapotával, és az ország kormányzását nem tartja demokratikusnak, a Fidesz-szavazók többsége viszont ezzel ellentétes véleményen van.
# Összehasonlítva más európai országokkal, ahol ezt a mutatót mérték, a demokratikus kompetencia szintje Magyarországon a legalacsonyabb, a válaszadók 72%-ának van fogalma a demokratikus alapelvekről.
Miért támogatnak a választók olyan jelölteket, akik szembe mennek a demokratikus normákkal?
Az utóbbi években folyamatosan romlott a demokrácia állapota Magyarországon. A posztkommunista Európában egykor demokratikus sikertörténetként ünnepelt Magyarországon a demokratikus értékek és a jogállamiság látványos erodálódása figyelhető meg. Orbán Viktor és pártja, a Fidesz 2010 óta alkotmányos változásokat vezetett be hatalma megszilárdítása végett, befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban, és korlátozta a média szabadságát. Ráadásul Orbán 2015-től kezdődően előszeretettel alkalmaz szélsőjobboldali, migránsellenes retorikát, korlátozza az LMBTQIA+ jogokat, és szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, annak ellenére, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen (Scheppele 2022, Bernhard 2021, Ágh 2016, Cianetti, Dawson és Hanley 2018, Vachudova 2020).
Bár Magyarország azon államok közé tartozik, amikben az autokratizálódási folyamatok a legélesebben láthatók, nem az egyetlen ilyen ország. A demokratikus intézmények és normák lassú eróziója – az illiberalizmus térnyerésével párhuzamosan – az elmúlt években a világ számos országában bekövetkezett. A demokratikus erózió egyre gyakoribb esetei ellenére azonban a kutatók és a szakértők még nem jutottak konszenzusra azokat a tényezőket illetően, amelyek az illiberális, populista és jobboldali pártok felemelkedését és fennmaradását táplálják, mely pártok aztán fokozatosan roncsolják országuk demokratikus szövetét. A demokratikus erózió tendenciáinak gyökerét keresve a kutatók számos lehetséges magyarázatot megvizsgáltak, ilyen például a populista retorika felemelkedése, a fokozatos intézményi erózió vagy az erősödő polarizáció (Bartels 2023, Bermeo 2016, Visnovitz és Jenne 2021, Nalepa, Vanberg és Ciopris 2018, McCoy és Somer 2019, Grzymala-Busse 2019, Grzymala-Busse et al. 2020). A kutatók azonban, eltekintve néhány kivételtől (pl. Svolik 2019, Lewandowsky és Jankowsk 2023; Svolik et al. 2023, Saikkonen és Christensen 2023, Wunsch és Gessler 2023) kevesebb figyelmet szenteltek a választók szerepének, különösen az Egyesült Államok határain kívül. Ha a választóknak dönteniük kell a demokrácia támogatása, illetve a párthűség vagy a politikai érdekek követése között, mit választanak? Ki helyezné a demokráciát mindenek fölé? Bár a demokratikus deficitek diagnosztizálása a politikusok szerepének vizsgálatával kezdődhet, a választók meghatározó szerepére is ki kell terjednie (Svolik et al. 2023). Ez a tanulmány hét európai országra (Észt-, Német-, Lengyel-, Svéd-, Spanyolország, Szerbia és Ukrajna) kiterjedő vizsgálatra építve mélységében elemzi Magyarország helyzetét. Arra törekszik, hogy megválaszolja a kérdést: Miért támogatják a választók továbbra is a demokratikus elveket sértő politikusokat? Kutatásunk alapját egy 1000 fő bevonásával készült magyarországi felmérés képezi.
Célja először is annak megértése, hogy a választók hajlandóak-e, illetve milyen körülmények között hajlandók olyan politikusokra szavazni, akik figyelmen kívül hagyják a demokratikus normákat, de a választók által preferált pártokhoz tartoznak, vagy nézeteikkel összhangban lévő politikát folytatnak.
Célja továbbá annak feltárása, hogy a polarizáció növeli-e a választók hajlandóságát arra, hogy előnyben részesítsék a politikai igazodást a demokráciával szemben.
A tanulmány felépítése:
Elsőként a válaszadók demokráciával kapcsolatos ismereteinek és a demokráciához való viszonyának értékelésére összpontosítunk, csak ezt követően térünk rá arra a kulcsfontosságú kérdésre, hogy a magyarországi választók hajlandóak lennének-e a demokráciát hátrébb sorolni más prioritásokkal szemben. Evégett megfogalmazunk egy sor konkrét kérdést, amelyekkel felmérjük, mennyire értik és ismerik a demokratikus elveket és folyamatokat. Ebben a részben különösen három szempontot vizsgálunk: 1.) a demokrácia támogatása, 2.) a demokráciával való elégedettség és 3.) a demokráciával kapcsolatos ismeretek.
Ezen túlmenően megrajzoljuk azon válaszadók profilját nem, életkor, jövedelem, iskolai végzettség és médiafogyasztási szokások alapján, akik a leginkább értéknek tekintik a demokráciát. A második részben azt vizsgáljuk, hogy a válaszadók milyen mértékben vonják felelősségre a politikusokat a demokratikus normákkal ellentétes megnyilvánulásaikért, továbbá megrajzoljuk azon választók profilját, akik a legnagyobb hajlandóságot mutatják az ilyen normasértések miatti felelősségre vonásra.
Megvizsgáljuk továbbá, hogyan befolyásolja a párthűség azt, hogy a választók számonkérik-e a politikusokon az antidemokratikus magatartást, és hogyan alakul ez más változók – köztük az életkor, a nem, az iskolázottság, a politikai tudatosság, a vallási hovatartozás és egyéb tényezők – függvényében. E vizsgálat révén szeretnénk alaposabban megismerni azokat a konkrét demográfiai jellemzőket és tulajdonságokat, amelyek hozzájárulnak a demokratikus jogsértések szankcionálására való erősebb hajlamhoz. Az előző fejezetekre építve, amelyekben feltártuk a demokratikus normasértések büntetésének különböző dimenzióit, megvizsgáljuk, milyen feltételek mellett hajlandók a választók más érdekek miatt lemondani a demokráciáról.
Két fő szempontra összpontosítunk:
# először megvizsgáljuk, hogy a párthűség mennyire befolyásolja a választók azon döntését, hogy a demokratikus jogsértéseket figyelmen kívül hagyva továbbra is támogassák az általuk preferált jelölteket. A párthűségnek a válaszok alakításában játszott szerepét elemezve betekintést nyerhetünk abba, hogy a párthovatartozás milyen mértékben befolyásolhatja a választók hajlandóságát arra, hogy a demokratikus elvekkel szemben más szempontokat helyezzenek előtérbe.
# Ezután azt vizsgáljuk, hogy a választók hajlandóak-e engedni a demokrácia iránti igényeikből bizonyos politikai ajánlatokért cserébe. A választók különböző politikai témákhoz való viszonyulásának elemzésével felmérhetjük, milyen alkukat hajlandóak kötni, és fényt deríthetünk arra, milyen jelentőséget tulajdonítanak egyes politikai kérdéseknek a demokratikus értékekhez képest.
E vizsgálatok eredménye révén szeretnénk jobban megérteni azokat a körülményeket és tényezőket, amelyek befolyásolhatják a választók hajlandóságát arra, hogy a demokráciát más érdekek miatt feláldozzák, értékes betekintést nyújtva a demokratikus elvek és a választói döntéshozatal közötti dinamikába.
Végezetül azt elemezzük, hogy milyen összefüggések vannak a polarizáció és aközött, hogy a választók milyen mértékben hajlandóak elnézni a politikusok antidemokratikus magatartását az általuk preferált társadalmi, gazdasági vagy külpolitikai irányvonallal összhangban lévő politikáért cserébe. E dinamika vizsgálatával azt szeretnénk felmérni, hogy a polarizáció növeli-e a választók hajlandóságát arra, hogy megbocsássanak a nem demokratikus magatartást tanúsító politikusoknak, és támogassák őket mindaddig, amíg politikai állásfoglalásaik összhangban vannak a választók saját meggyőződésével és érdekeivel.
Ez az elemzés rávilágít a politikai polarizáció, a választói magatartás és a politikai céloknak a demokratikus elvek fölé helyezése közötti összetett kölcsönhatásra. Itt azt is megvizsgáljuk, hogy a választók hajlamosabbak-e politikai előnyökért cserébe engedményeket tenni a demokráciát illetően olyan ügyekben, amelyek polarizációt generálnak, illetve olyan témák kapcsán, amelyeket a választók „fontosnak” tartanak, de amelyek eredendően nem megosztók társadalmilag.
A vizsgálat értékes betekintést nyújt abba, hogy a polarizáció hogyan alakíthatja a választók demokratikus normákhoz való hozzáállását, és hogy a politikai megfontolások milyen mértékben írhatják felül a demokratikus értékeket politikailag terhelt kontextusban. (A teljes tanulmány itt elolvasható, tessék kattintani!)