Így írja át a mesterséges intelligencia az orvostudományt

(Szerző: Bittner Péter) A robotika már nem a jövő, hanem a jelen: Magyarországon is forradalmasítja az orvostudományt. A mesterséges intelligencia alapú gépek nemcsak enyhíthetik a szakemberhiányt, de segítségükkel már a kezdő orvosok is szakértői szinten tudják végezni munkájukat, miközben a betegek az eddiginél gyorsabb, pontosabb ellátást kaphatnak – véli prof. dr. Madácsy László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciójának elnöke és a mesterséges intelligencia munkcsoportjának vezetője. (A nyitó képhez: endoszkópos kapszula.)

A mesterséges intelligencia és az egészségügy már kéz a kézben jár

A múlt évtizedben jelent meg a mesterséges intelligencia (MI) a magyar egészségügyben. Annak ellenére, hogy használatával kapcsolatban napjainkban is olykor félelem mutatkozik a betegekben és szakemberekben is, alkalmazása feltartóztathatatlanul bővül. Olyan algoritmusokkal találkozhatunk a rendelőkben, kórházakban, melyek tulajdonképpen emberi beavatkozás nélkül képesek megoldani feladatokat, osztályozni és csoportosítani anyagokat – miközben a gép saját magától képes folyamatosan tanulni.

„Valóban van reális veszélye annak, ha olyan gépeket fejlesztünk, amelyek helyettünk dolgoznak, akkor az emberek nem akarnak majd már gondolkodni. Azonban nincs más megoldás: egyszerűen lehetetlen kizárólag emberi erőforrással megoldani sokszor a mindennapi munkát az egészségügyben” – mondta el prof. dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciójának elnöke és a mesterségesintelligencia-munkcsoportjának a vezetője.  Hozzátette: hazánkban a betegek hosszú várólistákkal szembesülnek, hiszen hiány van a magasan képzett szakemberekből, őket pedig hosszú távon csak a MI tudja enyhíteni.

Miben tud segíteni a mesterséges intelligencia?

A képi értékelésnél – legyen szó radiológiáról, endoszkópiáról, vagy kapszula-endoszkópiáról ­– a szakemberek jelenleg az adatok részekre osztására, tagolására használják a mesterséges intelligenciát: kiválasztja a kóros, patológiás eltéréseket tartalmazó képeket, melyekkel az orvos ezt követően tetemes időmegtakarítással tud dolgozni. Ezzel részben a szakértelem is helyettesíthető, hiszen egy kezdő, valamint profi endoszkópos szakember leletezése között kimagasló különbségek lehetnek. Az erre szánt idő is csökken, hiszen a doktornak csak a patológiás képeket kell megnéznie. Emellett növeli a pontosságot, a fáradtságból eredő hibák csökkennek, ezzel pedig pontos eredményekhez juthatnak a páciensek.

„A mesterséges intelligenciával azon emberi hibákat is ki lehet küszöbölni, mint az esetleges téves diagnózis. Egy nyolc-, akár tízórás műszak után a radiológus vagy endoszkópos szeme, valamint agya is fárad, aminek következtében előfordulhat, hogy nem ismeri föl azokat a képeket, ahol az elváltozás látható” – tette hozzádr. Madácsy, aki azt is kiemelte, hogy a MI segítségével a személyre szabott ellátás és terápiák kidolgozása az eddiginél sokkal gyorsabb lett: az anamnézis, a rizikók, az előző betegségek feltüntetésével a gép személyre szabott algoritmust tud kidolgozni, ezzel is támogatva a szakembereket, betegeket.

Az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban jelenleg három helyen alkalmazzák a MI-t a mindennapokban. Az egyik ilyen terület a tüdőszűrés, amit magas tüdőrák rizikófaktoros családoknál, valamint ötvenedik életévüket betöltő személyeknél és dohányosoknál egy-két évente javasolnak. A mesterséges intelligenciával a centrumban már az öt milliméternél kisebb tüdődaganatot is képesek észlelni.

Endoszkópiában elsősorban a polip megállapítására alkalmazzák a MI-t: a rutinszerű, vastagbéltükrözéses vizsgálatoknál működik a valós idejű mesterséges intelligencia modul, megmutatja az orvosnak, hogy hol található polip a betegben. A polipdetektáló algoritmussal a hibaarány a felére csökkenthető.

A mesterséges intelligencia a kapszula-endoszkópiánál képes arra, hogy a vizsgálat átlagosan harmincötezer képéből kiválassza azt a pár százat, ahol patológiás eltéréseket észlel, mindezt 99%-os pontossággal. „A másfél órás leletezési idő ezzel 10 percre csökken, megváltoztatva a kapszula-vizsgálatoknak a jövőbeli alkalmazhatóságát. Mindaddig, amíg egy beteg képeinek vagy vizsgálatainak értékelése másfél óráig tart, nyilvánvalóan nincs az az ember, aki ezt képes végig nézni, szemben a MI-val” – mondta elMadácsy professzor, majd hozzátette: a centrumban az orvosok boldogok, hogy ilyen eszközök állnak rendelkezésükre, hiszen biztonságérzetet ad a használatuk.

Mit hoz a jövő?

„Véleményem szerint pár év múlva nem az lesz a kérdés, hogy orvosként használunk-e MI-t, hanem aki nem használja, az le fog maradni” – tette hozzá az orvos-professzor. Elmondása szerint hamarosan a számítógépek automatikusan fogják például a CT-, illetve az MR- és kapszulavizsgálatokat leletezni, kategorizálni. Megjegyezte, hogy nem vagyunk messze attól, hogy a gép maga végezze a műtétet, az enodszkópiát és az orvos csak a legszükségesebb esetben nyúljon bele, inkább felügyelje.