A bájos alföldi kisváros méltán büszke a nagy német festőre, akinek szülei onnan vándoroltak ki bajor földre – ezért az Ajtósi Dürer névhasználat. Nem csupán nevét és mellszobrát őrzik, de díszes könyvet is jelentettek meg róla, s ezt a Népszabadság Könyv-rovatának olvasói is láthatták a legnagyobb példányszámú hazai napilap 2008. május 5-i számában. (A nyitó képen: Dürer nürnbergi szobra.)
Két város is büszke a bő fél évezreddel ezelőtt született Albrecht Dürerre: Nürnberg, ahol élt és alkotott, s Gyula, ahonnan a család Németföldre elszármazott.
A bajor metropolis és a kis viharsarki város közös akciójaként a napokban kétnyelvű könyv jelent meg a középkor festőművészéről, akinek édesapja, az aranyművesként dolgozó idősebb Dürer Gyuláról, pontosabban a szomszédos, ma már nem létező Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe.
A csaknem kétszázoldalas, másfél ezer példányban kiadott, reprezentatív kiállítású kötet Erdész Adám szerkesztőt és a gyulai Dürer Nyomdát dicséri. Segítségével az olvasók nemcsak a két város történelmével, a Dürer korabeli Gyulával, illetve Nürnberggel ismerkedhetnek meg, de tudományos értékű írásokat olvashatnak a Gyulán letelepedett németekről, illetve a nürnbergi magyarságról, továbbá több, ma élő művészt is bemutatnak. Az olvasók egy-egy interjú formájában megismerkedhetnek számos korabeli foglalatosság – állattenyésztés, aranyművesség –mai gyulai művelőivel. A könyv szerzői között szerepel Matthias Mende, az egyik különösen ismert Dürer-kutató, valamint Peter Fleischmann, az Augsburgi Állami Levéltár vezetője is. A kötetet 32 oldalas fotógyűjtemény zárja, amely Gyula és Nürnberg mai életét tárja az olvasók elé. (A kiadvány naprakészségét jelzi, hogy a benne szereplő Európa- térképen Koszovót már önálló államként tünteti fel.)
A nyitott ajtók és Dürer (Dürer und die offenen Türen) Typografika, 196 oldal
A kötet megjelenéséhez Dürer halálának 480. évfordulója adott aktualitást.
Nyolcvan esztendeje már lezajlott egy közös megemlékezés, onnan datálódik a félmilliós bajor nagyváros és a kis magyar település szorosabb kapcsolattartása. Mindez Gyula számára lehet fontosabb, mert a leggazdagabb német tartomány második városa kétségkívül nagyobb esélyeket rejt a fürdővárosnak, mint fordítva. Mind a gyulai, mind a másfél héttel azelőtti nürnbergi könyvbemutatón Perjési Klára polgármester is hangot adott annak a reményének, hogy a könyv nemcsak ismereteket és értékeket közvetít, de további lehetőségeket nyithat a két város együttműködésében.
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)