Az Európai Parlament elítéli az uniós jog elsőbbségének aláásására tett kísérletet, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson védelmet a lengyel népnek és óvja az Európai Uniót. (A nyitó képen: varsói tüntetés az Európai Unió mellett.)
A lengyel alkotmánybíróság „a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszköz[ …]” Ne jusson uniós forráshoz olyan kormány, amely kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássa az uniós értékeket. Az EU-nak meg kell védenie a lengyeleket, akik túlnyomórészt uniópártiak.
A képviselők a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a lengyel miniszterelnök részvételével lezajlott keddi heves vita után a Parlament kijelenti: az illegitim lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-i döntését „az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak tekint[i]”. A Parlament megjegyzi: a bíróságot „az alkotmány tényleges őrzése helyett a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé alakították át”.
A Parlament elismerését fejezi ki békés lengyel demonstrálók tízezreinek, akik a bíróság döntése ellen tiltakozva és az Európai Unióba tartozó, demokratikus Lengyelország mellett tüntetve vonultak utcára. A képviselők megismétlik: teljes mértékben támogatják azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé terjesztik annak ellenére, hogy ezzel lengyel bírói pályafutásukat teszik kockára.
A képviselők hangsúlyozzák: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. A Parlament szerint a lengyel miniszterelnök továbbra is saját politikai céljai érdekében él vissza az igazságszolgáltatással. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.
A Parlament kijelenti: az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket. Ezért felszólítja a Bizottságot, hogy cselekedjék, például az alábbi módon: indítsa el a a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást;; szakítsa meg vagy függessze fel a kifizetéseket, mivel felmerül az ellenőrző rendszerek súlyos hiányosságainak kockázata; ne hagyja jóvá a lengyel helyreállítási és ellenállóképesség-építési tervet; jelentse ki, hogy a Szerződés 7. cikk 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól; és az október 2–-22-i európai csúcson vitassa meg a válságot, és az európai állam- és kormányfőkkel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért felkérik a Bizottságot, dolgozzon ki egy olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára.
* * *
A 2021. szeptemberi és októberi lengyelországi közvélemény-kutatások szerint a válaszadók csupán öt százaléka szeretné, ha Lengyelország kilépne az EU-ból. 90 százalékuk kedvezőnek ítéli az ország uniós tagságát, az uniós átlagnál magasabb hányad: 95 százalék pedig úgy véli, az uniós támogatások pozitív szerepet játszottak városuk vagy régiójuk fejlődésében.