Új korszak kezdődik az európai szuper-számítástechnikában

Ma az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás bejelentette: rövidesen öt új helyszínen – köztük Magyarországon – kezdi meg működését az európai szuperszámítógépek következő generációja. A bejelentésre azt követően került sor, hogy lezárultak a tavaly decemberben indított azok a pályázati eljárások, amik egy csúcs- és több középkategóriás szuperszámítógép üzemeltetési helyszínének kiválasztására irányultak. (A nyitó képen: a jülichi szuperkomputer-központ; forrás: https://www.etp4hpc.eu)

Az első európai exaszámítógép, a JUPITER a németországi Jülich város szuper-számítástechnikai központjában kap majd helyet. Az exaszintű, azaz a másodpercenként legalább 1 trillió (1018) számítási művelet elvégzésére képes szuperszámítógép megjelenése fontos mérföldkő az EU technológiai fejlődésében, és nagymértékben előmozdítja, hogy Európa kiváló teljesítményt nyújtson a tudományokban.

Négy további helyszínen – Görög-, Ír-, Lengyel- és Magyarországon – petaszintű vagy exaszinthez közelítő teljesítményű szuperszámítógépek fognak üzemelni. Magyarországon a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség működteti majd a LEVENTE névre hallgató szuperszámítógépet.

Ezek a gépek további új tudományos és ipari alkalmazások kifejlesztését fogják ösztönözni a személyre szabott orvoslás, az új gyógyszerek kifejlesztése, a szélerőműparkok tervezési modellezése és a biomolekuláris kutatás területén.

Eurobarométer: az európaiak számára 2022-ben prioritás a honvédelem és az energiafüggetlenség

Az Európai Bizottság ma tette közzé annak az Eurobarométer-felmérésnek az eredményeit, ami korunk legfontosabb kihívásaival kapcsolatban vizsgálta az uniós polgárok véleményét. Az eredményekből az derül ki, hogy az aktuális helyzetre tekintettel az európai lakosok szerint az idén a védelemre és biztonságra (34%), az EU és az uniós tagállamok energiafüggetlenségének javítására (26%), illetve a gazdasági helyzetre (24%) kell az EU-nak a legnagyobb figyelmet fordítania.

A magyarországi válaszadók körében is a védelem és biztonság kérdése áll az első helyen (33%), ezt második helyen a gazdasági helyzet követi (24%), a harmadik helyen a biztonság- és védelempolitikai együttműködés és az európai értékek védelme osztozik (mindkettő 21%-kal). Ugyanakkor az energiafüggetlenség is kiemelten fontos a magyarok számára, ötödük a legfontosabbak közé sorolta.
A felmérés eredménye megerősíti, hogy az európai polgárok többsége, 59%-a – Magyarországon a válaszadók 64%-a – elégedett az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul meghozott uniós intézkedésekkel. A katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását uniós szinten a felmérésben részt vevők 70%-a helyesli.

Magyarország esetében ennél valamivel kisebb, de így is 60%-os a kérdés támogatottsága.

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 81%-a (mind uniós szinten, mind a magyarországi válaszadók körében) támogatja, hogy az uniós tagállamok közös védelem- és biztonságpolitikát folytassanak.

A válaszadók 87%-a (a magyaroknak pedig a 81%-a) véli úgy, hogy az uniónak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét.
A magyarországi eredmények; A teljes jelentés

Kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Bizottság az Egyesült Királyság ellen a nemzetközi jog megsértése miatt

Az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárásokat indított az Egyesült Királyság ellen, amiért az ország nem tartja meg az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv több fontos részét. Az Egyesült Királyság kormánya ismételt felszólítások ellenére sem hajtotta végre a jegyzőkönyvben foglaltakat, ami egyértelműen a nemzetközi jog megsértésének minősül.

A ma megkezdett kötelezettségszegési eljárások azt a célt szolgálják, hogy az Egyesült Királyság megtartsa a jegyzőkönyv rendelkezéseit azokon a kulcsfontosságú területeken, ahol nem hajtotta végre azokat megfelelően – végső soron pedig arra irányulnak, hogy védelmezzék az uniós polgárok egészségét és biztonságát.

A kötelezettségszegési eljárásokkal együtt a Bizottság két állásfoglalást is kiadott, amiben kifejti, hogyan lehet megkönnyíteni a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruszállítást. A ma közzétett állásfoglalások a 2021 októberében előterjesztett lehetséges megoldásokat ismertetik részletesen.