Az adóhivatal tranzakciós adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan-értéktérkép szerint tavaly csaknem 30 százalékos forgalomcsökkenés mellett mintegy 8 százalékos nominális drágulás (10 százalékos reálértékesés) jellemezte a hazai piacot. (A nyitó kép forrása: Tagesspiegel.)
A forgalomcsökkenés – ha lassulva is – jellemezte a múlt évet szeptember végéig, majd az utolsó negyedévben megkezdődött növekedés. A fordulat összhangban volt a csökkenő kamatszinttel, a gazdasági kilátások javulásával, s a bejelentett támogatásváltozások keresletgerjesztő hatásával.
Az adás-vételek csökkenése hasonlóan érintette a településeket. Budapesten 26, a megyei jogú városokban 29, a kisebb városokban 27, a községekben 36 százalékos csökkenést regisztráltak. A megyék között még nagyobb a különbség, még akkor is, ha Pestet (ami minden bizonnyal adat-feldolgozási probléma miatt mutat csaknem egyharmados növekedést) most nem vesszük figyelmbe. A legnagyobb forgalomcsökkenést Zala (–50%), Bács-Kiskun (–41%) és Győr-Moson-Sopron (–40%) mutatta. A skála másik végén Baranya (–6%), illetve Fejér (–24%) áll.
Zalaegerszegen (–51%), Szekszárdon (–44%) és Szolnokon (–40%) regisztrálták a legnagyobb visszaesést, az ellenpóluson, Pécsett (–5%), Salgótarjánban (–11%) és Szombathelyen (–15%) jóval enyhébb csökkenést tapasztaltak.
A fővárosi kerületek eredményei is csaknem ekkora mértékben térnek el. A VIII. kerület (–40%) és az V. kerület (–38%) piacán volt a leglátványosabb a forgalmi visszaesés, a két, déli kerületben volt a legcsekélyebb: Pesten a XVIII.-ban (–15%), Budán a XXII.-ben (–18%). A XXIII. kerület eredménye teljesen kilóg a sorból, ott tavaly 40 százalékos forgalombővülést regisztráltak, ám e mögött ez esetben nem adatfeldolgozási probléma állt. Az egyébként jellemzően csekély forgalmú Soroksáron nagy beruházások kezdődtek nemrégiben.
Az új ingatlanok megjelenése a piacon – az átlagár-növekedést tekintve is – az élre emelte Soroksárt (+25,3%). A második leginkább dráguló környék az I. kerület volt (+15,2%). Velük szemben a befektetési célpontként mindig népszerű V. kerület csupán 0,4 százalékos nominális árnövekedést ért el. Hozzá igen hasonló eredménnyel (+1%) zárt Észak-Pesten a vegyes lakásállományú IV., illetve Budán a magas presztízsű II. kerület. Az átlagos négyzetméterárakat tekintve is bekövetkezett a pesti Belváros (1,282 millió Ft/m2) trónfosztása, s Budavár (1,294 millió Ft/m2) állt az élre. Eközben a fővárosi átlagár elérte a négyzetméterenkénti 929 ezer forintot.
Budapesten az átlagos áremelkedés tavaly mintegy 5 , a megyei jogú városokban 7, a kisebbekben 9 százalékos volt. Velük ellentétben a községekben nominálisan is csökkenést regisztráltak (–12%).
A legdrágább megyeszékhely Debrecen – 686 ezer forintos átlagos négyzetméterárral; Veszprémen átlagosan 656 ezer, Győr 653 ezer forintot kértek a lakások négyzetméteréért. Ezek az árak fővárosi mércével mérve a legolcsóbb kerületek átlagárait idézik, miután Csepelen 628, Pesterzsébeten 647, Soroksáron pedig 697 ezer forintért kínálták a lakásokat – persze négyzetméterenként.
Itt szeretnénk elképeszteni a kedven olvasót a bizonyítható ténnyel, hogy 1975-ben Budapest egyik nyugalmasan szép szögletében, a XVII. kerületi Rákosligeten 250 ezer forintot kértek 1200 négyzetméteres kertes saroktelken épített 70 négyzetméteres családi házért. Ma ennyiért egyharmad négyzetméternyi lakást kap a vásárló, és korántsem biztos, hogy zöldövezetben. Kiszámítható, micsoda elképesztő mértékben romlott 1975–2024 között (nem egészen ötven év alatt) a magyar nemzeti valuta.
A múlt év utolsó negyedében megkezdődött a gazdasági kilábalás – állítja az OTP Ingatlanpont szakértője, Valkó Dávid. Szerinte: ha nem számíthatunk is az egykori általános piaci szárnyalás visszatértére, derűlátásra mégis csak lehet ok. Kedvező körülménynek látszik az általános gazdasági teljesítmény és a bérek vásárlóértékének lassú, hellyel-közzel tapasztalható növekedése, miközben a kamatszint a tavalyi csúcsról látványosan visszaszorult. A lakások tagadhatatlan túlértékeltsége a 24 százalékos csúcshoz képest mintegy a felére csökkent.
A ciklusfordulókat általában jól jelző budapesti és balatoni lakáspiacon dinamikus forgalomnövekedés tapasztalható, amit már részben a befektetők érdeklődése fűt. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ami az eladók bizakodásának visszatértét jelzi.
Az idén egyértelműen élénkülni látszik az újlakás-piac is. A nagy fejlesztők már kétszámjegyű növekedésről számolnak be, s csaknem mindegyiküknek van/lesz kínálatuk.
