Az ország két felén a téglalakások vásárlói csaknem azonos árakon vettek ingatlant januárban, a panelek esetében viszont jó egymilliós különbség mutatkozott. A keleti országrészben 6, nyugaton 7 millió forin fölötti a fajlagos átlag. Legmagasabb átlagáron a budai téglalakásokat vették, ott a januári átlag 19 millió fölött zárt. Budapesten a „lakható”, „jó” és „nagyon jó” minőségi besorolású lakásokat nagyjából egyforma arányban vették januárban; Pest megyében a vevők fele csak kiváló állapotú ingatlant vet, és viszonylag magas, 14 sázalék volt az új építésű ingatlant vásárlók aránya is. Vidéken a vevők háromnegyede ragaszkodott a jobb
minőségű igatlanhoz, a többi viszont vevő volt a „felújítandó” vagy „épp lakható” állagúra. A leendő vásárlók a budapesti XIII., XIV., II. és XI. kerület iránt érdeklődtek a leginkább a múlt hónapban. A pesti belváros – főleg az V. és VI. kerület – népszerűsége viszont csökkent kissé egy hónap alatt, de így is a felső harmadhoz tartozk. Budapest déli, délkeleti szektora továbbra sem elsődleges célpont, a vásárolni szándékozók 5% alatt jelölik meg csupán.
Hirtelen nagyot ugrott a budapesti házak esetében a hajlandóság az eladási ár csökkentésére és az alkukedv is néhány hónap alatt. Tavaly novemberben csupán hat, a múlt hónapban már 11 százalékot csökkentettek átlagosan az árakból az eladók, hogy lehetséges vevőre találjanak. A vásárlók sem voltak kíméletesek, januárban további 11 százalékot alkudtak.
Budapesten a vevők mintegy harmada húszéves korosztály volt, 10,7 millió Ft-os átlagáron vásárolt 52 négyzetméteres ingatlant. A 30 évesek (29%) már 12,3 milliót költöttek és nagyobb, átlagosan 60 négyzetméteres lakást vásároltak. Vidéken a 20-as korosztály csak a vásárlók negyedét tette ki, a fővárosiakkal ellentétben kevesebbet (8,7 millió Ft-ot) költött, ám nagyobb lakást (68 m2) tudtt venni. A vevők harmada ugyanitt 30-40 év közötti, 10,4 milliós ingatlant vásárolt átlagosan és ennyi pénzért 72 négyzetméteres lakáshoz jutott.
Eladási okknt Budapesten az örökölt lakás értékesítését (36%) jelölték meg, ezzel a legnagyobb csoport lett. Anagyobb lakásba költözéssel 34 százalék indokolta az értékesítést. Kisebbe csupán az eladók 13%-a vágyott vagy kényszerült. Vidéken viszont (22%-kal) erős a kisebbe költözők tábora, az oda tartozók 14,4 milliós átlagon 104 négyzetméteres ingatlanokat adtak el. A nagyobbra váltók aránya 24%, 30 százalékra rúgott az örökölt ingatlanjukat
értékesítők tábora.
Érdekes összehasonlítani az idei, átlagosnak mondható január és az egy évvel ezelőtti, végtörlesztéssel és befektetői hullámmal felfokozott tranzakciók adatait. Akkor vidéken inkább a 60 m2-nél kisebb ingatlanokat vették, és bár az idén is a 40-60 m2 közöttiek adják a vásárlások 40%-át, az összehasonlításban nagyobb a 60-100 m2 között vásárlók aránya. Budán ugyanebben az összevetésben szintén a kisebb lakások forgalmának drasztikus csökkenése látszik. Tavaly januárban a 20 négyzetméteresnél kisebb, mini garzonok adták a vásárlások harmadát, az idén inkább a 40 m2-nél nagyobbakra költöttek. Pesten ugyanez a helyzet, de az árak miatt ott mindez egy méretkategóriával feljebb figyelhető meg.