A befogás napjáról „Máriának” elnevezett tojó darázsölyv ezekben az órákban lépte át a francia–spanyol határt, hogy várhatóan Gibraltárnál keljen át Afrikába augusztus utolsó napján. Ez még csak a második magyarországi darázsölyv, melynek vonulását a műholdas jeladónak köszönhetően szinte élőben követhetik nyomon a szakemberek és az érdeklődők az interneten. Ráadásul a rendkívül drága berendezéshez egy önzetlen felajánlásnak köszönhetően jutott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ragadozómadár-védelmi szakosztálya. [A képen: „Mária”, a jeladós tojó darázsölyv Baja térségében az elengedés előtt 2018. augusztus 9-én> fotó: Kalocsa Béla]
A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Megjelenését tekintve leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, alapvető zsákmányai viszont nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek, melyeknek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg. Az akár több ezernyi, veszélyes mérget hordozó és támad rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége okán a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon: a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába.
A hazai állományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt csak a fajnak, amiből azt tudhattuk meg, hogy madaraink a Mediterráneum középső részén vonulnak, és telelőterületük Közép-Afrikában van – közölték szerkesztőségünkkel madártani szakemberek. Az első műholdas jeladót2014-ben helydezték el egy hím darázsölyvön a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából, a NAT-NET-DUNA/DUNAJ kezdeményezés részeként, Lipót térségében. A település nevét viselő madár alapvetően új információkat szolgáltatott a fajról. Ősszel ugyanis nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati útvonalon repült négy éven át is ugyanoda, Északnyugat-Kamerunba, tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül tért haza.
A most megjelölt „Mária” augusztus 9-e után még három napig a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. onnan indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan „Lipót” útvonalát lemásolva haladt nyugat-délnyugati irányban, feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé.
Útját bárki nyomon követheti az interneten, így a szakemberek és az érdeklődők egyidejűleg kapnak választ arra, hogy ez az afrikai átkelés mikor következik be, és ez után milyen útvonalon és hova repül a madár.
Részletek itt, tessék kattintani!