Paks hármas üzemének leállítása a küszöbön volt, mivel a hűtéshez használt víz, amit a Dunából nyernek, megközelítette a kritikus 30 fokos hőmérsékletet – adja hírül magyar forrásra hivatkozva a BNE Intellinews, amely Közép-Európa, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia üzleti híreit gyűjti egybe.
A hír önmagában nem lenne figyelemreméltó, de annak ismeretében, hogy Magyarország legnagyobb, és orosz kölcsönből megvalósuló beruházása – a 2026–27-re várható – Paks 2 szintén a Duna vizét használná, úgy már igen. A cikk szerint a tervezők sok kockázati tényezővel nem számoltak. Például azzal, hogy milyen következményei lehetnek a globális felmelegedésnek, hogyan hat a Duna vízmennyiségére, illetve a víz hőmérsékletére egyaránt. Nem beszélve arról, hogy az atomerőmű maga is melegíti a Duna vizét, tehát dupla effektusként kockázati tényező a Duna. Amit tulajdonképpen ki kellene iktatni a hűtőrendszerből. Csakhogy akkor hogyan oldanák meg a hűtést?
A Deutsche Welle egy nappal a találkozó után is foglalkozik az Orbán Viktor és Matteo Salvini olasz belügyminiszter által felvetett pán-európai szövetség létrehozásának gondolatával, amely az egymást egekig magasztaló két politikus szerint a mostani uniós politika ellenpólusát képezné, és megállítaná a menekültek bevándorlását Európába. Az Öt Csillag Mozgalom vezetője, az olasz kormányfő-helyettes, Luigi Di Maio ellenben arra igyekezett koalíciós partnere figyelmét felhívni, hogy amit Orbán képvisel a migráció kérdésében, az épp szembemegy Olaszország érdekeivel – nyilatkozta a La Stampa olasz lapnak. Olaszországnak épp az Orbán-féle politika miatt keletkeztek a problémái. Salvini emellett bemártotta a saját kormányát is, mondván, az Horst Seehofer német belügyminiszterrel épp menekültek átvételéről tárgyal. A cikk végére beágyazták Kovács Zoltán kormányszóvivőnek a csaknem fél órás, a Conflict Zone tv-műsornak adott interjúját, amelyben alaposan összezavarta az újságíró a kormányszóvivőt, amikor a keresztény értékek és Európa megőrzéséről esett szó. „Önnek is tudnia kell, hogy a vallásos parancsolatok és a politika gyakran kerülnek egymással ellentmondásba, s ilyenkor a nemzet, a nép érdekét kell első helyre tenni” – válaszolt Kovács Zoltán, aki a CEU ügyében a jogállam kifejezésre helyezte a hangsúlyt, amely szerint a Közép-európai Egyetemnek is meg kell tartania a törvényeket, hiszen jogállam vagyunk. Mire a riporter rávágta, a törvényt maguk hozták, hogy ne felelhessenek meg. Majd Kovács elmondta, ha egy intézményt, vagy annak egy részét politikai célból használják demokratikus felhatalmazás nélkül, akkor komoly problémával találjuk szemben magunkat. Márpedig Soros Györgynek senki sem adott felhatalmazást. Egyébiránt Kovács Zoltán ebben az interjúban gyakorlatilag megígérte, ha teljesíti a törvényi feltételeket a működéshez az egyetem, akkor akkreditációját megkapja. Nos –, de ezt már a szerkesztő teszi hozzá – ez mind a mai napig nem következett be.
Nem fogok meghátrálni a nacionalisták és a gyűlölködők előtt – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök értékelve Orbán Viktor és Matteo Salvini keddi találkozóját, akik az ő szemében nem partnerek, hanem olyan ellenfelek, akikkel harcolni fog az uniós választási kampányban – írja az EuObserver. Salvini erre szinte azonnal visszavágott, hogy csak nézze meg a közvélemény-kutatásokat, mert Macron igazi ellenfelei nem ők Orbánnal, hanem a franciák, a saját népe. A cikk idézi Orbán Viktort is, aki üzent saját pártjának, az Európai Néppártnak is, hogy egyrészt jobban tenné, ha mellé állna, de ha a németek esetleg ezt elleneznék, akkor a magyar kormányfő kiválik a pártcsaládból egy új formációt létrehozva.
Kovács Zoltán a brit Expressnek interjút adott Macron szavaira reagálva, amely szerint választások esetén meg kell nevezni az ellenfeleket. A gond csak azzal van, hogy Macron úr migráció-párti Európát akar építeni, ahol a nemzeteknek nincs identitásuk. Mire az újságíró: csak nem gondolja, hogy a hazájukra büszke franciák fel akarják adni identitásukat?
A Human Rights Watch közleményében megállapítja, hogy egyetemi programok, illetve a CEU lett az első áldozata az új adózási törvénynek, amely 25%-os adóval sújtja azokat az intézményeket, amelyek menekültekkel foglalkoznak.