Ismerős ismeretlenek: Hogy is volt az?

A könyv végén a felhasznált irodalom, a jegyzetek meg a név- és tárgymutató terjedelme 56 oldal. Már ez is sejteti, hogy nem valami nagydumás, felszínes „népszerű” ismeretterjesztés a tárgya. A Time magazin Malcolm Gladwellt beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere, a Foreign Policy pedig a világ vezető gondolkodói közé. És ilyen szinten azért már nincsenek véletlenek.

A kanadai író-újságíró által közreadott tények között a közepesen tájékozott olvasó sem nagyon talál újdonságot, jobb, ha nem is keres. Gladwell ugyanis éppen a már ismert, a valamilyen módon tudomásul vett és közmegegyezéssel értékelt eseményeket veszi elő, gondolja újra őket is, a fogadtatásukat is, és az elemzései rendre meglepő eredményekre vezetnek. Főként olyan 21. századbeli, illetve híres történelmi eseményekről van szó, amelyek még elevenen élnek az emlékezetben.

Például: hogyan verhette át Adolf Hitler Neville Chamberlaint, Nagy-Britannia akkori miniszterelnökét, aki egyébként bölcs, tapasztalt politikus volt. Hogyan és miért dolgozhatnak hosszú időn át a kettős kémek? Milyen érdekes tanulságokat hordoz a Jóbarátok című világhírű televíziós szappanopera szereplőinek mimikája? Miért tévedhettek hatalmasakat a kiváló rendőri szervek, bíróságok?

A szerző azt állítja és bizonyítja be, hogy a legkiválóbb elmék, a leghivatástudóbb hatóságok is súlyos hibákat követnek el, amikor bedőlnek a saját előítéleteiknek, a gyakorlatukból eredő tapasztalatoknak, a túlságosan szolgaian, tehát gondolkodás nélkül követett cselekvési parancsoknak és persze a hazudozásban kiemelkedő képességű embereknek.

Történelmi sztorik és kínzásokról szóló esettanulmányok is találhatók a könyvben csakúgy, mint bírósági tárgyalások vagy rendőri intézkedések jegyzőkönyvei, gyanúsítottak rajzai, fotók, térképek, statisztikák, grafikonok, szavakat töredékekből kiegészítő játékok. Amikor az ember csak belelapoz a kötetbe, azt hiheti, hogy ismert, mert megrázó és nagy port kavart sztorik gyűjteménye. És ez igaz is, de mindez csak alkalom a szerző mondandójának indoklására: akiket nem ismerünk, azután sem ismerjük, amikor azt hisszük, hogy már megismertük. Ennek megfelelően sok olyasmit is elmond testbeszédről, életvitelről, beszédmódról, amit korábban egy kicsit talán másképp tudtunk.

De mindig mindent bizonyít! Ez a könyv a nagyon olvasmányosan tálalt történeteinek izgalmain, érdekességén túl nagyon alkalmas a tudomány népszerűsítésére, a témakezelés végtelen precizitásával, az érvelés-elemzés áttekinthetőségével. A tudományban ugyanis éppen az a nagyszerű, hogy benne mindig minden megkérdőjelezhető, függetlenül attól, hogy ki, mikor és miért állította. Hogy a miérteknek nincs és soha nem is lehet vége. Mert ahol ezeknek vége van, ott már a hit kezdődik. A tudománytörténetnek nem jelentéktelen, sőt jellemző, évezredeken át húzódó motívuma, hogy felfedezéseit, működését a hitet képviselők akadályozták – olykor véres eszközökkel és következményekkel is. És ha vér nem folyik is, azért manapság is érdemes körülnézni kissé. Amikor nem a tudomány mondja meg, hogy mi a tudomány, akkor… de végül mindig a tudomány győz.

Miért nem vesszük észre, amikor az előttünk álló ismeretlen az arcunkba hazudik? – kérdezi Gladwell az olvasót (is). Sok kérdést tesz fel, és felel is mindegyikre: szellemesen, olvasmányosan, de mindvégig tudományos elemzés eredményeként, meggyőzően.

A jó fordítás Garamvölgyi Andrea munkája. Kár lenne, ha bárkit is elriasztana a könyv borítója, pedig ez a veszély több mint 80, ráadásul egymásra torlódó betűjével, sajnos, nem kizárható

Malcolm Gladwell: Ismerős ismeretlenek – Mit érdemes tudnunk azokról, akikről semmit sem tudunk? Fordította: Garamvölgyi Andrea. HVG Könyvek, Budapest, 2020. ISBN 978 963 304 9303 (papír), ISBN 978 963 304 9938 (e-könyv)