A 30 éves Bodzsár Márk rendező-forgatókönyvíró 2006-ban rendezőként és forgatókönyv-íróként egyszerre mutatkozott be A masculium felé című rövidfilmmel. A 2007-i Bloody Mary című kisjátékfilmjéért elnyerte az év legjobb vizsgafilmjének járó Simó Sándor-díjat. A rá következő évben forgatta le a Golgotha című kisjátékfilmjét, 2009-ben a Hajónapló-sorozat részeként a Levegőt venni tévéfilmet, ami egy évvel később a Kamera Hungárián dramatikus kategóriában fődíjat kapott, és számos külföldi tévéfilmes fesztiválra meghívták. Ugyanabban az évben jutott be a HBO Társas játék sorozatának a forgatókönyvírói csapatába. Az Isteni műszak három hónapos berlini Nipkow-ösztöndíjban részesült, ésa Magyar Nemzeti Filmalapnál elsők között kapott forgatókönyv-fejlesztési támogatást.
Ígéretes karrier kezdetének vagyunk tanúi.
Az Isteni műszak első számú ereje a jó karakterekre épülő jó forgatókönyv. Főhősünk Milán Kolarov (Ötvös András), a félig magyar, félig horvát orvostanhallgató 1992-ben megcsömörlik a délszláv háborútól, és mint katonaszökevény, illegálisan Magyarországra érkezik. Bosnyák menyasszonyát, Tányát (Stork Natasa) a szarajevói ostromgyűrűben, egy még működő kórházban hagyja, de telefonon megígéri neki, hogy valahogy majd őt is átjuttatja a határon.
Milán Budapesten, egy véletlen balesetben mutatott szakszerű beavatkozásának köszönhetően megismerkedik egy mentőkocsi személyzetével; a mentők maguk közé veszik. A mentőorvos, Fék doktor (Rába Roland) húszévnyi rutinnal tudja, kinek mennyi esélye van a túlélésre, hogyan kell leszerelni egy kábítószerező csövest, vagy ártalmatlanná tenni egy dühöngő fegyencet. A mentőautó sofőrje pedig Kistamás (Keresztes Tamás), aki, ha teheti, dúsított oxigént szív, akibe egyszer még a villám is belecsapott, és aki mindig magánál tart egy nindzsa-kardot, mert ki tudja, mikor lehet rá szüksége. Az ő munkatársuk lesz Milán, immár egy csapatként járják éjszakánként a várost, hogy segítsenek a különféle betegeken és sérülteken.
Fék doktornak ismeretségei révén van egy jó ötlete arra, hogyan hozhatná ki Milán a szerelmét Szarajevóból, ehhez azonban a fiúnak társulnia kell egy nem éppen tiszta üzleti vállalkozásba. Kiderül ugyanis, hogy Fék doktorék válogatnak a betegek közt, s miközben számtalan sérültön segítenek, nem egyszer hagyják meghalni azokat, akik amúgy sem élnének már túl sokáig. Tetteik mögött egy nem épp tiszta biznisz húzódik, amit a temetkezési vállalkozó Vinnai (Zsótér Sándor) irányít. A mentősök és Vinnai üzlete egyszerű megállapodáson nyugszik: minden „kampó” (= elhalálozott) után száz márka üti a markukat.
A kezdeti ellenállás után Milán is beszáll, egyre mélyebben süllyed a borzalmakba és a bűnbe, de napról-napra, betegről-betegre közelebb jut ahhoz, hogy összegyűjtse a pénzt Tánya kimenekítésére. A bensőséges telefonbeszélgetéseken kívül csak az egymásba vetett bizalom marad nekik, ez azonban, úgy tűnik föl, idővel egyre gyengül. Milán úgy válik gyakorlott mentőssé, és éli át az életmentés euforikus pillanatait, hogy közben a halál számos arcát is megismeri.
A néző számára mindenekelőtt le kell szögezni, hogy noha az Isteni műszak mentős film, de egyáltalán nem dokumentarista alkotás, még csak nem isa magyarmentőszolgálatokról szól, Budapest is csak nyomokban ismerhető fel benne, hanem drámai és groteszk fikció. A kiinduló ötletet egy régi internetes hír szolgáltatta, amelyben három lengyel mentős hasonló halál-bizniszéről esett szó, de amely történet kialakításába magyar mentős sztorik, élmények is beszüremkedtek. Amiként beszüremkedett a délszláv háború is, és mégsem mondható háborús filmnek. Az Isteni műszak leginkább egy öt év alatt kikristályosodott, sajátos filmes konglomerátum, amelyben jó megférnek egymással a horrorisztikus és burleszk elemek, a vér és a röhögés, a naturalizmus és a már-már szürrealista, groteszk abszurd.
Bodzsár Márk nem is tagadja, hogy filmes stílusára nagy hatással voltak olyan ikonikus mesterek, mint Martin Scorsese, Quentin Tarantino, a Coen fivérek, a Távol-Kelet és a western iránti érdeklődés, és felismerhetően idéz olyan munkákból is, mint az Amerikai nindzsa, vagy a televíziós Szomszédok-sorozat.
A filmnek az erős sztori mellett pozitívuma a jó karakterteremtés és színészvezetés. Milán tiszta és lelkes, segíteni kész fiatalember, aki felcserként elmenekül a reá és kortársaira kényszerített háborúból, de a maga igazi poklával, a szélsőséges és kiélezett helyzetekkel itt, a békésnek remélt világban kényszerül szembesülni. Ha nem akarna segíteni szerelmén, és ehhez nem volna szüksége pénzre, biztos nem keveredne ebbe az illegális bizniszbe, de jogos erkölcsi felháborodásai lassan elcsitulnak, sőt, már maga is aktív részesévé válik egy balesetet okozó motoros önkéntes halálba menekülésének. (Ezt a szerepet Orosz Ákos alakítja remekül.) Milán sodródik, formálódik, így az ő büntetése az, hogy mégsem maradhat itt, hogy akaratán kívül bár, de vissza kell térnie oda, ahonnan eljött.Ötvös András érzékenyarcán és játékán a pokoljárásnak ezek a stációi mind meglátszanak, nyomot hagynak, és persze a néző lelkében sem múlnak el nyomtalanul.
A mentős „halálangyal-brigád” vezetője dr. Fék. Rába Roland alkata olyan, hogy nagyon jól illenek neki ezek a kissé cinikus furcsa figurák, mint ez az orvos, akinek a döntése életet ment, passzivitása viszont halálba is segíthet. A szó szoros értelmében nem gyilkos, mégis az orvosi esküvel szemben egyfajta eutanáziát képvisel, amely mögött a maga érdeke is jelen van, tehát „istent játszik”. Ugyanakkor ennek a figurának vannak szerethető vonásai is, mindenekelőtta nagyszaktudása. Látszólagos elfásultsága, vagy kegyetlensége mögött 20 év tapasztalatai vannak. Célja szolgálatában még megtéveszteni is képes azokat, akikre hatni akar. Gondoljunk akár arra az epizódra, amikor a haldokló idős asszonyról és lányáról van szó (akiket Lázár Kati és lánya, Jordán Adél játszik felejthetetlenül), akár a dühöngő rasszista fegyenc leszerelésére (akit viszont Nagy Zsolt játszik el remekül.). Ugyanúgy melegszívű és önzetlen is tud lenni, például Milánnal. Humora, szókimondása összetett jellemet takar, miközben szolgálaton kívüli magánéletéről semmit sem tudunk. A film rafináltsága, hogy nem lehet egyértelműen megítélni ezt az embert, mindenesetre újabb nagy szerep Rába Roland töretlenül ívelő színészi pályáján.
A mentőkocsi sofőrje, Kistamás talán a legabszurdabb figura a csapatban. Keresztes Tamás már megjelenésében is, főleg játékával, burleszkbe illő amorózó, de lényegében egy béna macsóról van szó, aki minden önálló megmozdulásával csak bajt okoz, pedig még ambíciói is volnának. Még a topless fodrásznőkkel való jelenetében is van valami valószínűtlenül komikus, a történetet végleg megbonyolító eseménysorozatot pedig az indítja el, hogy a nindzsa-mániája miatt mindenhová viszi a kardját, amellyel ölni is lehet. Keresztes Tamás is nagyon kiérlelten építette fel ezt a fejlődésképtelen karaktert.
Zsótér Sándor, a színész-rendező, a temetkezési vállalkozó Vinnait kelti életre apró kis nüánszokból felépítve. Tekintetében mindig van valami csöndes szomorúság, mint mikor Twist Olivérre mondják, hogy milyen alkalmas a gyermek halottak kísérésére, ugyanakkor pedáns és sármos is, ahogy a rózsamotívum mindig megjelenik a ruháján. Nem lép fel fenyegetően, ugyanakkor van benne valami határozottság és titokzatosság, hiszen mindent el tud intézni, mint valami kilétét nem igazán felfedő gengsztervezér. Kereszt alakú, furcsa gyűrűje is többet sejtet, mint amennyit valójában megtudunk erről az emberről.
Milán életének szerelmi szálát a Stork Natasa által megformált Tánya jelenti, akivel viszont a filmben csak telefonon érintkezik, mert ott maradt az ostromlott Szarajevóban. Még azt sem lehet pontosan tudni, hogy szakorvos, orvostanhallgató, vagy milyen beosztásban dolgozik, csak azt tudjuk, hogy időnként egy munkatársával félrevonul füvezni. De a fáradt tekintet a beszélgetésbe iktatott csendek és kitörések sok mindent elárulnak arról, amin ezek az emberek keresztülmennek, mégis, a végén a nő az, aki a maradás mellett dönt. Ő a történetben a szinte megváltó, félig-meddig tiszta lélek. Az egyébként magyar színésznőnek az egész szerepét horvátul kellett megtanulnia.
Még egy epizódszereplő van, aki feltétlenül szót érdemel, és ez Pálos Hanna. Az általa megformált Csekő Terike egy csövessé lezüllött narkós, aki, hogy megszerezze a következő adagot, a szexuális szolgáltatástól az orvtámadásig mindenre képes, veszélyes némber. Sebei, ápolatlansága és minden negatívuma ellenére átsüt rajta a valaha jobb napokat látott szép nő emléke is, amit ez az érzékeny színésznő a tekintetével tud közvetíteni.
A film létrejöttét fiatal alkotók és ismert, öreg profik egyaránt segítették. A film producere Bodzsár István, a rendező édesapja, aki úgy nyilatkozott fiáról, mint aki „képes volt úgy változtatni, hogy az, amit elképzelt, ne sérüljön. Ez olyan rendezői erény, amit minden producer látni szeretne az alkotói munka során.”
Maszkmesternek sikerült megnyerni a nemzetközi hírű Pohárnok Ivánt, akinek főleg a sebek, sérülések professzionális látványvilága megteremtésében volt nagy szerepe. Valcz Gábor látványtervezőnek sikerült olyan világot teremteni a játék köré, amely egyszerre reális és egy kicsit attól el is emelt. A Lánchídnak az Akadémia körüli része talán a leginkább felismerhető, a csepeli, kispesti és egyéb forgatási helyszínek már kevésbé beazonosíthatók, és mivel az éjszakai felvételeken nincs utcanép, az egésznek van valami kihalt falanszter hangulata is a lepusztult kórházi belsőkkel, bonctermi folyosókkal, hidakkal, mentőautó-belsőkkel, ahol mind a kékes és szürke árnyalatok dominálnak. Színek szinte csak a vissza-visszatérő kínai étterembelsőben és a topless fodrászszalonban jelennek meg. Reich Dániel operatőr jó bevilágítással nagyon szép felvételeket tud készíteni ezek között a körülmények között is. Breckl János jelmezeinek konkrétsága mögül is átsejlik egyfajta szokatlan hangulat. A film zenéjét Keresztes Tamás öccse, Keresztes Gábor komponálta. Nagyon jó, összetett zenei szövet jött létre, amelyben a különféle, egymástól távoli stíluselemek keverednek konkrét és hangulatkeltő zenei hatásokkal.
Nézem a filmet, és közben azon vívódom, hogy néha nagyon nehéz odanéznem, (irtózom pl. a vértől egy olyan plánban, ahol gégét metszenek és spriccel minden), ugyanakkor valami kényszerít, hogy mégsem vehetem le a szememet a vászonról. Ha nem volna végig jelen a nevetés, sokkal nehezebb, nyomasztóbb volna az élmény, de a film komikuma sok mindent felold. Az egész olyan, mint egy rossz álom, benne kell lenni akarva, akaratlanul. Milán álmodja ezt az egész nyomasztó látomást a gyalulatlan fakoporsóban, vagy a néző lett részese valaminek, amit magyar film eddig nemigen produkált? Az élmény mindenesetre dolgozik. Az emberben.
Bodzsár Márk első nagyjátékfilmje október 24-től látható a hazai mozikban az A Company Hungary forgalmazásában. A film 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Felnőtt nézőknek bátran tudom ajánlani, de csak azoknak, akik egy ismert film címét ide idézve értik, ha úgy fogalmazok, „nem vénnek való vidék” ez sem!
