Kevesen hallottunk a tízezer éves alakor búzafajtáról, azt pedig csak a bennfentesek tudták, hogy Norvégián kívül hazánkban is kísérleteznek a belőle előállított sörrel. A skandináv országban házilagosan, kuktában főzögetve állítják elő; a budapesti egyetem tanszéki laboratóriumában egy német gyártmányú mini serfőzde áll a kutatók rendelkezésre.
Az alakor búza termesztése egészen a közeli múltig fennmaradt, az olaszok főként erős szára kedvéért ültették, hogy szalmakalapot készíthessenek belőle. A növény a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén őshonos, és Magyarországon is hatalmas táblákon termesztették egészen a 19. század végéig. Erdélyben azonban ma is sokan ismerik, lisztjéből pogácsát és kenyeret sütnek.
Elnevezése feltehetően a német Einkorn (egymagvú) szóból ered, ugyanis az „egyszemű” alakor búza nem igazán kiadós. A hektáronkénti hozam a ma honos fajtáknak nagyjából az egyharmada. Ám jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz vitaminokat, és a benne levő gliadin kisebb mértékben mérgezi a lisztérzékenyeket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy gyomelnyomó hatása miatt az alakorral bevetett területeken jószerével ismeretlen a parlagfű. Termesztésénél sem műtrágyát, sem gyomirtót vagy gombaölőt nem kell alkalmazni.
Van tehát fantázia az egyszemű búza termesztésében, s létezik is olyan nagyobb terület, ahol foglalkoznak vele. A gyulai székhelyű Körös–Maros Biofarm Kft. évente negyven hektárt ültet be, és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja vállalta az ősi fajta organikus nemesítését.
Öt évvel ezelőtt bekapcsolódott a fejlesztésbe a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszéke, és a kezdeményezők pályázatot adtak be „organikus, egészségvédő biosörök kifejlesztésére és gyártására”. A kedvező elbírálás után beszerezték az említett mini serfőzdét, és elkezdődtek a kísérletek.
Megyeri Mária tudományos munkatárs a mai sörbemutatón elmondta: fontos cél volt, hogy az új ital eddig nem alkalmazott bio-komponensekből készüljön, amit az alakor kémiai-fizikai összetevői lehetővé is tesznek. Hegyesné dr. VecseriBeáta azegyetem képviseletében azt fűzte hozzá, hogy a gyártás optimalizálását először laboratóriumi körülmények között teremtették meg, majd az idén márciusban készült el Orgoványban – „félüzemi” körülmények között – az első nagyobb mennyiség. Az új nedű borostyán színű lett, amelyben érződik az alkalmazott élesztő aromája, a komló fűszeres, citrusos íze.
Kanyó Zsolt, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője azt hangsúlyozta, hogy az elkészült sör teljesíti a bio-tanúsítás szigorú feltételeit. A jogszabályi előírások ugyanis minden részletre előírják a biotermék-előállítás folyamatát, ám ez esetben a szokásosnál is szigorúbb feltételeket határoztak meg. Az ellenőrök minden egyes főzéskor jelen vannak az üzemben is, és a palackozást, valamint a forgalmazást is árgus szemekkel figyelik. A késztermék bevizsgálását a Corvinus Egyetem laboratóriuma végzi.
Az orgoványi Akpedó Kft. üzemben folyik tehát a gyártás – magas technikai színvonalon. A napokban fejtették palackokba az első adagokat, és a biosört hamarosan a nagyközönség is megismerheti. A kezdeményezők az új termékkel bevallottan példát is akarnak mutatni. Hazánknak ugyanis hatalmasak a tartalékai a biogazdálkodás területén, s kár volna megállni az alapanyagok szintjén.
Magas antioxidáns- és mikroelem-koncentrációjának köszönhetően a biosör nemcsak tápláló, hanem egészségvédő, és -javító funkcióval is rendelkezik. Az ízletes nedű mindamellett aligha nevezhető pénztárcakímélőnek: egyetlen 0,33 literes palack ára várhatóan meghaladja a négyszáz forintot.
