Sorozatunkban általában arra törekszünk, hogy távoli tájakon található magyar emlékeket hozzunk közel az olvasóhoz. Ámde egy évszázaddal Trianon után már egyre inkább érdemes a Kárpát-medencén belül, szomszédainknál fellelhető új emlékművekre, -táblákra is figyelmet fordítani. Ezt tesszük most is…
A IV. Béla (1206–70) által 1255-ben városi rangra emelt Besztercebányán, amelynek ma már gyakorlatilag nincs is magyar lakossága, részint közadakozásból, részint különféle – köztük magyarországi – támogatásoknak köszönhetően emeltek szobrot Árpád-házi királyunknak, a tatárjárás után a feldúlt ország újjáépítőjének…
Az ötlet megszületésétől a műalkotás átadásáig mintegy hat év telt el, míg a közeli múltban ünnepélyesen leleplezték IV. Béla szobrát a besztercebányai Štefan Moyses téren, a Barbakán mellett.
Az uralkodó ilyen megörökítésének ötletével bő fél évtizeddel ezelőtt Stanislav Mičev, az 1944-i Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) helyi múzeumának vezetője állt elő, s a javaslat az önkormányzatnál és a polgárok körében is örvendetesen kedvező visszhangra talált.
Nem sokkal ezután megkezdődtek a tárgyalások a besztercebányai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatallal és a Művészeti Akadémiával; nyilvános adakozásból jó 50 ezer eurót sikerült összegyűjteni. A megvalósításhoz 15 ezer euróval járult hozzá a magyarországi Bethlen Gábor Alap.
Az árpád-sávosra emlékeztető címerű város történelmi központjában helyet kapott szobor talapzatára négy nyelven: szlovákul, latinul, magyarul és angolul írták fel a legfontosabb tudnivalókat. A bronzalak a jobb kezében kardot, a balban pedig a városi kiváltságlevelet tartja. A 247 centiméter magas, négyszáz kilogrammos térplasztikát Gáspár Péter szobrász készítette.