Jogállamiság nélkül nincs brüsszeli pénz

A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy értelmezi az Európai Bizottságnak az LMBT-ellenes lengyel városokkal szemben meghozott döntését, hogy az figyelmeztetés nem csupán Lengyelországnak, hanem Magyarországnak és minden más olyan uniós tagállamnak, amelyik hajlamos lenne figyelmen kívül hagyni az alapvető jogokat – ha ezeket nem tartják tiszteletben, akkor nincs pénz.

A brüsszeli bizottság annak a hat lengyel városnak a programtámogatását utasította el, amelynek önkormányzatai a melegek jogait támadó állásfoglalásokat tettek, „LMBT-mentes” rendeletalkotást hirdettek. Az elutasítás indoka az volt, hogy a tervezett projektek megvalósítása során nem érvényesülne a diszkriminációmentesség követelménye. 

Mint a Politico írja, Dana Spinant szóvivő ezzel kapcsolatban újságírók előtt felolvasta főnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök rövid nyilatkozatát, amely szerint az Európai Unió alapvető szerződései minden európai számára biztosítják azt a jogot, hogy szabadon megválassza identitását, lakóhelyét, eldönthesse azt, hogy kit szeret. A bizottsági elnök a szóvivő szavai szerint leszögezte, hogy tovább fog törekedni az egyenlőség érvényesítésére. 

A Politico a bizottsági állásfoglalás kapcsán megállapítja: a következő hónapokban drámai viták várhatóak a jogállamiságról. A legutóbbi EU-csúcson ugyanis a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy jogállamisági mechanizmust alakítanak ki a költségvetési források, illetve uniós támogatások felhasználását illetően. A jogállami szempontok erőteljesebb érvényesítésének a hívei úgy értelmezik a döntést, hogy azzal megnyílt az út a cselekvés előtt, amit korábban akadályozott a teljes egyöntetűséget megkövetelő, vagyis minden tagállamnak vétójogot biztosító eljárásrend. Törekvésük arra irányul, hogy előbb vizsgálják meg, érvényesülnek-e a jogállamisági követelmények, és csak azután fizessék ki a támogatást – szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint előbb fizetnek, és aztán a megvalósítás áttekintésekor értékelik a jogállamiság érvényesülését. Spinant szóvivő szavaiból most az derül ki, hogy a brüsszeli bizottság – jórészt a diszkriminációmentesség jogállami kritériumára alapozva – Helena Dalli egyenlőségügyi biztos irányítása alatt átfogó cselekvési terven dolgozik, amit még az idén közzé tesznek.

A The New York Times hírül adja, hogy 96 évesen meghalt Martha Nierenberg, aki azzal vált ismertté, hogy évtizedeken át pereskedett, vívott jogi csatákat Magyarországgal a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása végett. Az ügy az amerikai bíróság előtt még ma sem zárult le.

Martha Nierenberg a Weiss családba, Magyarország egyik leggazdagabb famíliájába született. Apai nagyapja Weiss Manfréd, a csepeli fémművek alapítója volt, anyai nagyapját, Herzog Mór Lipótot pedig Európa egyik legnevesebb műgyűjtőjeként tartották számon. Martha apja, Weiss Alfonz egyike volt a rokonság azon öt tagjának, akit mintegy túszul visszatartottak a Harmadik Birodalomban. Martha a családtagok és hozzájuk kapcsolódó személyek azon 42 fős csoportjához tartozott, akit a németek engedtek Svájcba menekülni. Életük megmentésének az volt az ára, hogy hátra kellett hagyniuk vagyonukat, azon belül mintegy 2500 műkincset, részben értékes festményeket. Martha 1945-ben eljutott az Egyesült Államokba, ott biokémikus lett, majd sikeres vállalkozó – férjével, Theodore Nierenberggel együtt alapították a háztartási eszközökre szakosodott Dansk Designs céget, amely a letisztult skandináv formatervezési stílust meghonosította Amerikában.

A pereskedés negyven olyan festményért – Corot-, Velázquez-, illetve Courbet-képekért – folyik, amelyet a magyar állam nem hajlandó kiadni. Martha Nierenberg unokája, Robin Bunevich szerint mintegy százmillió dollár értékű kollekcióról van szó.

A Reuters hírügynökség egyik írása szerint a koronavírus-járvány nyomán mély szakadék keletkezett Észak és Dél között Horvátországban, ahol „békeidőben” a nemzeti jövedelem mintegy ötödét közvetve vagy közvetlenül a turizmus adja. Délen, a máskor repülőgéppel, illetve sétahajóval turisták, illetve konferenciaturisták által is előszeretettel látogatott, festői Dubrovnik márványban tobzódó látnivalói panganak az ürességtől. Az utazási szokások megváltozását alaposan megsínyli a térség. Hacsak augusztusban nem javul a helyzet, akkor a tavalyi forgalom 20-25 százalékát sem éri el az idén Dubrovnik, ahol egyébként a látogatók nagy része jellemzően a szállodákat szokta megtölteni.

Ezzel szemben a horvát tengerpart északi szakaszán, például az Isztriai-félszigeten, ahová viszonylag egyszerűen eljutnak gépkocsival is a német turisták, pezseg az élet, és a forgalom megközelíti a tavalyi 80 százalékát.

A fertőzések számának az utóbbi időben tapasztalt növekedése inkább Zágrábot és az ország keleti részét érinti, a tengerparton nyaralók körében nem nagyon tapasztalható aggodalom – olvasható a Reuters helyszíni riportjában.