Jogállamisági jelentés, 2022: Orbánék aligha dicsekedhetnek vele

Az Európai Bizottság ma közzétette harmadik éves jogállamisági jelentését. Az ukrajnai orosz invázió még inkább rávilágít arra, mennyire fontos a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság védelme. Jelentésében a Bizottság áttekinti az EU egészére jellemző tendenciákat, és 27 országfejezetben részletesen elemzi az egyes tagállamokban 2021 júliusa óta történt fejleményeket.

Az idei jelentés az első, amelyik konkrét ajánlásokat fogalmaz meg mindegyik tagállam számára – ezt az újítást Ursula von der Leyen elnök jelentette be 2021-ben, az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében. Az ajánlások azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzék a tagállamokat a tervezett vagy már megkezdett reformok végrehajtására, és segítsenek azonosítani, mely területeken van még tennivaló.

A múlt évekhez hasonlóan a jelentés az idén is négy kulcsfontosságú területen – igazságszolgáltatási rendszerek, a korrupció elleni fellépés kerete, a média sokszínűsége és szabadsága, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések – tekinti át a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket.

A jelentésből kiderül, hogy számos tagállamban dolgoznak olyan reformokon, melyek az előző két jelentésben azonosított jogállamisági problémák megoldására irányulnak, ugyanakkor néhány tagállam esetében továbbra is fennállnak rendszerszintű aggályok.

A Magyarországnak szóló ajánlások

Az említett négy terület vizsgálata alapján ma kiadott ajánlásaiban a Bizottság a többi között azt szorgalmazza, hogy Magyarország:

  • Erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatáskör hatékony ellensúlyozása végett.
  • Igazítsa ki a Kúriára vonatkozó szabályokat a bírói kinevezéseket illetően.
  • Fogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, és erősítse meg a vagyonnyilatkozatok rendszerét.
  • Mutasson fel értékelhető eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek területén.
  • Vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének erősítésére.
  • Erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének megszilárdítására irányuló szabályokat és mechanizmusokat.
  • Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.
  • Számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat.

A teljes sajtóközlemény; A Magyarországra vonatkozó országfejezet és ajánlások; 2022. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban; 2022. évi jogállamisági jelentés – Ajánlások; 2022. évi jogállamisági jelentés – Országfejezetek; 2022. évi jogállamisági jelentés – Az országfejezetek összefoglalása, ajánlások; 2022. évi jogállamisági jelentés – Módszertan; 2022. évi jogállamisági jelentés – Kérdőív; Az európai jogállamisági mechanizmus – Tájékoztató; Az EU jogállamisági eszköztára – Tájékoztató; 2022. évi jogállamisági jelentés – Kérdések és válaszok

Eurobarométer-felmérés: a korrupció súlyos aggodalomra ad okot az uniós polgárok és vállalkozások körében

Az Európai Bizottság ma közzétette a korrupció témájában készített legutóbbi tematikus Eurobarométer-felmérést, amiben azt térképezte fel, hogyan vélekednek és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a polgárok a korrupcióval kapcsolatban.

Ugyancsak ma tette közzé a Bizottság annak az Eurobarométer-gyorsfelmérésnek az eredményét, ami a vállalkozások körében vizsgálta a korrupcióval kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupció továbbra is súlyos probléma az uniós polgárok számára: a válaszadók 68%-a (Magyarországon pedig a 91%-a) úgy véli, hogy hazájában a mai napig elterjedt jelenség a korrupció.

Ami az uniós vállalkozásokat illeti, közöttük uniós szinten 63% (Magyarországon 75%) azoknak a cégeknek az aránya, amik szerint a korrupció széles körben elterjedt probléma a működésük helyszínéül szolgáló országban. A válaszadók 37%-a (a magyaroknak pedig a 24%-a) vélekedik úgy, hogy országában a korrupcióellenes intézkedéseket pártatlanul és hátsó szándék nélkül alkalmazzák.

Az Eurobarométer felmérések fontos információforrások a Bizottság által végzett értékelő munka, így például a jogállamisági jelentések elkészítéskor.

A korrupcióról szóló tematikus Eurobarométer felmérés dokumentumai; A Magyarországra vonatkozó adatlap; A vállalkozások körében a korrupció témájában végzett Eurobarométer gyorsfelmérés dokumentumai; A Magyarországra vonatkozó adatlap