A magyar rendőrök keresete harmada az európai átlagnak. Utóbbi kb. 3000 dollár, a magyar 730 dollárnak megfelelő összeg (kb. 250 ezer Ft) – írta le a helyzetet a Kínai Nemzeti Global Network budapesti videótudósítása, ami a Microsoft hírszolgáltatásának portálján is megnézhető.
A rendőrségtől nemrég kilépett fiatalember elmondása szerint ebből ma lehetetlen megélni, ráadásul a munkakörülmények sem voltak biztonságosak. Megtudható az is, hogy hiány van rendőrökből Magyarországon, ezért a kormány a fizetések emelését tervezi, viszont a nyugdíj-korhatárt 50-ről 65 évre emelte.
A The New York Times tudta meg elsőként, milyen terveket sző Donald Trump 2024-től kezdődő második terminusára, hogy teljesen maga alá gyűrje a kormányzati hivatalokat, majd a Huffington Postban jelent meg ennek alapján az a publicisztika, amelyben a vendégszerző, Bruce Maiman rádiós újságíró megkongatja a vészharangot, mi vár Amerikára, ha netán az emberek nem gondolnák át és még egyszer megválasztanák elnöküknek a 45. elnököt. Kő kövön nem maradna, hisz’ repülne minden olyan kormányzati tisztségviselő, aki nem tanúsítana iránta lojalistást. Megközelítőleg 50 ezer alkalmazottnak adnák ki az útját. Trump – tudta meg a The New York Times – az amerikai médiát a többi között az orbáni mintára alakítaná át, és szintén rossz példaként említi, hogy súlyos gazdasági következményei lennének, ha Trump átvenné az irányítást a monetáris politika felett is, a nemzeti bank szerepét betöltő amerikai pénzintézet, a FED felett.
Trump csodálattal tekint Orbánra, Putyinra és a kínai elnökre. Agytrösztök keményen dolgoznak az elnöki intézmény átalakításán, a többi között a Heritage Fundation, az Amerika Megújításért Központ, a Project 2025 meg az America First Policy Institute.
Vadonatúj atlétikai stadion épült a Duna partján a Budapesten augusztus 19–27-ig tartó Atlétikai Világbajnokságra, 49 versenyszám lebonyolítására – írja az Olympics.com. Pontosabban: ebből hat versenyszámot Budapest utcáin rendeznek meg, két maratonit és négy gyaloglóversenyt, aminek startja és finise is a pesti Hősök terén lesz. A portál minden nap versenyszámait és időpontjait részletesen ismerteti, illetve kiemeli, hogy a második napon, azaz vasárnap a versenyek rövidebbek lesznek a magyarok nagy nemzeti ünnepe alkalmából, de az aznapi győzteseknek – naná, hogy – tűzijátékot ígérnek!
Az azerbajdzsáni Trend hírül adja, hogy augusztus 20-án tesz hivatalos látogatást hazánkban Recep Tayyip Erdogan. Sajnos, a nagyon szűkszavú közleményből csak az tudható meg, hogy az év végére szervezendő magyar–török felső szintű stratégiai együttműködési tanács ülésének menetrendjét jön megtárgyalni Orbán budavári hivatalába, s persze az ilyenkor szokásos kétoldalú kapcsolatokról egyeztetnek. Megjegyzendő: legutóbb, március 16-án Orbán kereste fel a török elnököt Ankarában. A Türkyie Newspaper viszont úgy tudja, hogy Erdogan legfőképp azért jön, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából baráti gesztust téve tiszteletét fejezze ki népünk iránt.
A Szabad Európa angol nyelvű kiadásában a matyóhímzés történetével ismerteti meg olvasóit: a tudósító Tardra látogatott, s most bemutatja a MatyóDesign varrodában készülő, külföldön is népszerű kézimunkák hátterét, s azt is, hogy miként jutott be a „Matyó” márkanév 2012-ben óta az ENSZ kulturális örökségének ranglistájára. A Borsodban lévő MatyóDesign az ország egyik legszegényebb vidékén van, ahol a keresetek alacsonyak, viszont magas a munkanélküliség az ország többi részéhez képest. A gyárnak bedolgozó idősek nyugdíjuk kiegészítéseként 1000-50 ezer forintot keresnek a hímzés méretétől függően, és panaszkodnak, hogy enélkül semmi megtakarításuk sem lenne. A matyóhímzés legendáját is ismerteti a terjedelmes írás: egyszer az ördög elrabolta egy mezőkövesdi lány szerelmét, de az hiába könyörgött, hogy adja vissza. Az ördög feltételt szabott: csak akkor kapja őt vissza, ha a leány a nyár virágait viszi el hozzá kötényében. No, de télvíz idején honnan szedhetne virágot? Gondolt egyet, és ráhímezte a virágot kötényére.
A cikk alaposan leírja, hogy miként igyekszik megőrizni a magyar tradíciót a legszegényebb térségben működő cég a nehéz gazdasági körülmények és az elvándorlás közepette. Sőt, igyekszik segíteni a hátrányos helyzetű, vagy segítséggel élők családjait is.
A Financial Times az Európa-szerte egyre elterjedtebb különadókat vesz számba, mivel már 24 országban vezettek be ilyen adót az utóbbi két évben. Az érintett területeken ugyanis nőttek az árak, s a cégek extraprofithoz jutottak. Ír természetesen Magyarországról is, ahol nemcsak a bankokat és az energiaipart, de most már a biztosítótársaságokat meg a gyógyszeripart is különadókkal sújtja a kormány.