„Annak ellenére, hogy a robotizáció elengedhetetlen mikroökonómiai szempontból, a makroökonómiai jelentősége nem egyértelmű. Az elveszített munkahelyek kiegyenlítése a hozzáadott érték növelésével vagy az exporttal nem olyan nyilvánvaló, mint a többi szektorban, például a feldolgozóiparban” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.
A robot-megoldások összköltsége drasztikusan csökken
Köszönhetően a rugalmas és együttműködésre alapuló robot-megoldásoknak, a logisztikai automatizációs beruházások megtérülési ideje három évnél rövidebbre csökkent. A jelenleg használt megoldások, amelyekben az ember és a gép egymást kiegészítve dolgozik, arra ösztönözték a cégeket, hogy felülvizsgálják a korábbi munkaszervezést. Jelenleg a raklapok mozgatását, fel- és lepakolását és a rendelések kezelését végzik robotok, de nemsokára a berakodás is automatizált lehet. „Az internet óriásainak köszönhetően a logisztikai robotok fejlesztése nagyon gyors ütemben zajlott. Hála a költségcsökkentésnek és a fejlett megoldásoknak, nemsokára eljutunk oda, hogy a robotok használata a raktárakban széles körben elterjed” – kommentálta Schannen.
Jelenleg az egy egységre kiépített robotizációs megoldások bekerülési költsége 100–110 ezer euró között mozog Nyugat-Európában. Egy robot üzemeltetése körülbelül 18–20 euróra rúg óránként, míg az emberi munkaerő költsége nagyjából 14–15 euró/óra. „Hosszú távon a termelékenység illetve a robotok élettartamának növekedése és a berendezések árának csökkenése lesznek a fő érvek a robotizáció mellett, míg a humán munkaerő költsége továbbra is növekedni fog” – mondta Schannen Frigyes. A Roland Berger tanulmány előrejelzése szerint 2020-ra a piaci költségek 100 000 euró alá süllyednek, köszönhetően az iparág agilis start-up cégeinek, amelyek költséghatékony megoldásokra törekednek.
Példa a logisztikai robotok árának alakulására (forrás: Companies, Roland Berger tanulmány):
A robotizáció növeli a teljesítményt
A gyártók jelentős teljesítmény-növelést ígérnek, hiszen a robotok négyszer-hatszor hatékonyabbak az emberi munkánál, ha folyamatosan működnek. Azonban ennek a teljesítmény-növelésnek csak akkor van értelme, ha az értékesítés gyorsításával is jár. Valójában még a legmodernebb robotmegoldások sem teljesen automatikusak, az összetett feladatokat vagy ritkán mozdított anyagokat továbbra is humán operátorok kezelik. Ezekkel a megoldásokkal a jelzések azt mutatják, hogy a kezelési költségek 20–40%-kal csökkentek, ám az adatok számos tényezőtől függenek, ilyen például a megrendelések előkészítésének összetettsége, a rendelés komplexitása és többek között a raktár elrendezése is. De általánosságban ez a termelékenység-növekedés már elegendő a beruházás finanszírozásához.
Hogyan készüljünk a logisztikai robotok tömeges érkezésére?
A tanulmány szerzői szerint az európai országoknak versenyképességük fejlesztésére kell törekedniük és arra, hogy klaszterekbe tömörülve a legvonzóbb logisztikai központokká váljanak. A munkaügyi előírások szigorítása csak gyorsítaná a robotok elterjedését, mert növeli a megtérülési rátát. A Roland Berger azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy:
- hozzanak létre rugalmas és egyenlően elosztott robotizációs folyamatra épített ökoszisztémát
- egyszerűsítsék a szabályokat, hogy kompenzálni tudják az élő munka költségét
- ösztönözzék a logisztikai szakembereket arra, hogy fokozatosan megújítsák üzleti modelljüket
A teljes tanulmány innen letölthető.
Az 1967-ben alapított Roland Berger az egyetlen, német háttérrel, így európai gyökerekkel rendelkező vezető stratégiai tanácsadó cég a világon. 2400 embert foglalkoztat 36 országban, és valamennyi fontos nemzetközi piacon jelen van. Mind az 50 iroda kulcsfontosságú üzleti csomópontnak számító városban található. A tanácsadó cég független vállalat, amely 220 partner kizárólagos tulajdonában áll.

