Jól megy a kacsásoknak az utóbbi időben, az ágazat termelése évről évre két számjegyű növekedést produkál. 
Tavaly éppen 20 százalékkal több kacsát vágtak Magyarországon, mint egy évvel előtte. Az ágazat szereplői nyilván 
örülnek, de a Baromfi Termék Tanács öröme már nem osztatlan, hiszen a kacsafogyasztás növekedése részben 
összefügg a libásokat ért támadásokkal és a libahúsfogyasztás visszaesésével. „A nagyobb termelésben és 
értékesítésben szerepet játszott az export növekedése, és a belföldi értékesítés sem magyarázható tisztán a libahús 
és libamáj fogyasztásának csökkenésével. Arról is szó van, hogy az utóbbi időben a kacsahús és a kacsamáj divatba 
jött” – mondja dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára. 

A kacsatermelésben alapvetően két típust különbözetünk meg: a húsáért nevelt pecsenyekacsát és a mulard kacsát, 
azaz a májáért nevelt – de nem töméssel hizlalt – állatokat. Tavaly Magyarországon 18,3 millió kacsát vágtak az 
üzemek, ebből 16,7 millió volt a pecsenyekacsa és 1,6 millió a hízott, májáért tartott állat. A megtermelt több mint 
42 ezer tonna kacsahúsból tavaly 21 ezer tonnát exportált az ország, ez 21 százalékos növekedés az egy ével 
azelőtti valamivel több mint 17 ezer tonnához képest. A magyar kacsahús Nyugat-Európa-szerte kedvelt termék; a 
darabolt árunak nagy keletje van Oroszországban is. 

A hízottkacsa-termelők tavaly a kilónkénti felvásárlási ár mintegy 15 forintos növekedését regisztrálták, ami növekvő 
keresletre utal, ám a helyzet mégsem rózsás. „Meglepő módon a máj esetében nem mutatható ki, hogy a libamáj 
értékesítésének visszaesése növelte volna a kacsamáj iránti keresletet, hiszen a kacsamáj esetében tavaly mind a 
belföldi, mind a külföldi értékesítés visszaesett. Ennek az az oka, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékek felé 
fordultak” – mondta a szakmai napon Magyar József, az ágazatot képviselő Magyar Kacsaszövetség elnöke. 

Az ágazat a kacsahús iránti növekvő kereslet ellenére is számos problémával küzd. Az idei kedvezőtlen időjárás és a 
spekuláció hatására máris égbe szöktek a takarmányköltségek, és a sok csapadék növeli a tápanyagok fuzáriumos 
(gombatoxinos) fertőzésének veszélyét is. „Az ágazat szempontjából félő, hogy a költségnövekedést a termelők nem 
tudják érvényesíteni a felvásárlási árakban, hiszen a csökkenő kereslet a késztermékek fogyasztói árát gyakorlatilag 
befagyasztotta” – figyelmeztet a Kacsaszövetség elnöke.