A Fehér Ház sajtótájékoztatóján is téma volt, hogy valóban diktatúrának tartja-e a Biden-kormányzat az orbáni Magyarországot – kérdi a Fox News. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója itt Biden megjegyzésére utalt, ami után Szijjártó bekérette az USA magyarországi nagykövetét, David Pressmant, ám csak Magyar Levente államtitkár fogadta a diplomatát.
Sullivan szerint ezt a kérdést a Biden-féle kampánystábnak kellene címezni, mert ő csak a washingtoni kormány azon álláspontját tudja ismételni, amit eddig is hallhatott mindenki: súlyos aggályaik vannak a magyarországi demokrácia lebontása miatt, amibe az igazságügyi rendszert is beleérti, továbbá a korrupció miatt.
A Fox News újságírója nem hagyta magát lerázni, újra csak rákérdezett: tényleg nem ez a kormány hivatalos álláspontja? Sullivan megismételte: „minket a demokratikus intézményrendszer lebontása tölt el súlyos aggodalommal, és az az érzésem, hogy ez önnek is súlyos aggodalma okoz, ha már így kérdez…”
Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR is számos alkalommal nekirugaszkodott, hogy értelmezze Orbán vizitjét Trumpnál – Floridában. Legutóbb Szelényi Zsuzsa, volt parlamenti képviselő igyekezett megfejteni az olyan orbáni állításokat, amelyek szerint Ukrajnában csak akkor lesz béke, ha Trump lesz az elnök. Miként az amerikai újságíró, akként a magyar politikus is úgy látja: ez nem más, mint csodavárás. Hisz’ világos, csak Oroszországon múlhat, mikor állítja le a támadásokat. És ő is tudni szeretné, miéyen információi vannak Orbánnak a békekötés hátteréről.
Másrészről: Trump és a szélsőséges jobboldal tanulja Orbán hatalmi technikáját, ezért fogadta egy órára (!) floridai birtokán. Orbánnak pedig az a célja, hogy szavazóival elhitesse: „ő pedig világpolitikai tényező”. Milyennek képzeli el Magyarországot 10 év múlva? Erre Szelényi azt felelte, bizakodó. Mert kezdettől fogva igaz, és most is, hogy a szavazók többsége nem Orbán-párti. Létezik a politikai elitnek egy másik közössége is, ami képes lenne átvenni a hatalmat, ha meglennének hozzá a feltételek. De ennek a harcnak a módját még ki kell találni.
Az amerikai külügyminisztérium nevében Antony Blinken közleményben gratulált Cseh-, Magyar- és Lengyelországnak NATO-tagfelvételük 25. évfordulója alkalmából, és kifejezte megingathatatlan elköteleződését, hogy a szövetség szükség esetén területének legkisebb darabját is meg fogja védeni.
A svájci Swissinfo tudósít a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium közti függetlenségi harc legújabb fejleményéről. Matolcsy György attól tart, hogy a jegybanktörvény módosítása csorbítani fogja az általa vezetett intézmény függetlenségét. Láthatóan ez nemcsak őt, de a befektetőket is nyugtalanítja, miután a forint igen gyorsan egyéves mélypontjára süllyedt. A cég szerint a konfliktus Orbán és Matolcsy között 2022-re nyúlik vissza, azóta mutogatnak ujjal egymásra az elszabadult – és az EU-ban mind a mai napig legmagasabb! – infláció miatt. Ez taszította a már jó egy éve tartó recesszióba az ország gazdaságát, aminek oka, hogy Orbán „a gazdaság berobbanását” az agresszív kamatcsökkentésben látja. Nem így Matolcsy! Ne feledjük: az idén választások lesznek. Matolcsy tiltakozik az igazgatótanács jogköreinek szűkítése miatt, illetve azért, mert annak ellenőrzőszerepe helyett átveheti a bank feletti irányítást. Az Európai Központi Banknak is megküldött törvénymódosításban az intézmény nem talált igazán súlyosan kifogásolható intézkedési tervet.
Ami pedig Orbán remélt szélsőjobbos uniós erősödését illeti: a holland választások győztes pártjának vezetője, a szélsőjobbos Geert Wilders az X közösségi hálón bejelentette: mégsem ő lesz az új kormányfő. Ismét kudarcba fulladtak a jobboldali pártok tárgyalásai a koalíciós kormány felállításáról. Wilders pedig tisztán látja az okokat is: mint fogalmazott, ő még kevesebb menedékkérőt akar befogadni, mint a többiek és más migrációs politikát képzelt el.
