Rácz Zsófia-ügy: személyre szabott jogalkotás – a jog tagadása

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség ismerteti a Nemzetközi Valutaalap közleményét, amely szerint a magyar gazdasági növekedés az idén várható 4,9 százalékról jövőre mintegy 3,5 százalékra csökken.

Az IMF szerint az idén, majd 2020-ban is 3,4 százalék lesz az átlagos infláció, azt követően pedig várhatóan a 3 százalék irányába mozdul el, mérséklődik. A Valutaalap – írja a Reuters – úgy látja, hogy a magyar gazdaságban szerkezeti reformokra való törekvések válnak indokolttá, részben azért, mert a bérek erőteljesebben növekednek, mint a munka termelékenysége.

A Reuters Varsóban interjút készített a közép-európai országok gazdasági kilátásairól Beata Javorcikkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD vezető közgazdászával, aki egyébként az első lengyel és az első nő ebben a pozícióban. Az interjút a The New York Times internetes oldala is átvette. Javorcik szerint azok az országok, amelyek fütyülnek a jogállamiságra, saját innovációjukat és növekedésüket teszik kockára, mert elveszítik a külföldi befektetők megnyeréséért folyó versenyt. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos negatív vélekedések az ország vonzerejének a romlásához vezetnek – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelés automatizálásának a terjedésével csökken a jelentősége a munkabérek viszonylag alacsony szintjének, mint a közvetlen külföldi befektetések számára kedvező körülménynek.

A német nyelvterület médiája széles körben használja a dpa német és az APA osztrák hírügynökség tudósításait. Ezek egyike arról szól, hogy Orbán Viktor kormánya az októberi önkormányzati választásokon elszenvedett vereség után folytatni kívánja a kultúra támogatásának a centralizálását. Az erről szóló törvénytervezet értelmében azoknak a városi színházaknak az esetében, amelyek állami támogatásban részesülnek, a jövőben nem az önkormányzat kezében lesz az intendáns kinevezésének a joga, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumát illeti majd meg a végső szó. A tudósítás szerint a törvénytervezettel a Fidesz arra reagál, hogy elveszítette Budapest és tíz további, város fölött az ellenőrzést.

Az APA egy másik jelentése arról szól, hogy Rácz Zsófia 22 éves joghallgató helyettes államtitkári pozíciót kap a humán erőforrás tárcánál. Az osztrák hírügynökség beszámol arról, hogy Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Klubrádióban kifejtette: ebben az életkorban még nem adott a tisztség ellátásához szükséges ismeretanyag és érettség, az pedig, hogy a kinevezés miatt meg kell változtatni poszt betöltésének a kritériumait, személyre szabott jogalkotás – vagyis lényegében a jog tagadása.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőről közöl portrét a Bloomberg amerikai hírügynökség – amelynek az alapító tulajdonosa mellesleg a demokraták színeiben indulni kíván a jövő évi amerikai elnökválasztáson. A cikk kiemeli: a politikus korábban a Fidesz tagja volt, ma viszont a korrupciót leleplező tevékenységével hívja fel magára a figyelmet – idézem: az Európai Unió egyik legkorruptabb országában. Idézet vége. Ezt a minősítést a hírügynökség arra alapozza, hogy a Transparency International, az átláthatóságot vizsgáló nemzetközi szervezet korrupcióérzékelési indexe a 2010-i 50. helyről a 64.-re minősítette le Magyarországot. Az unióban csak Bulgária és Görögország áll rosszabbul.

Hadházy hat évvel ezelőtt tette közzé első, ezzel kapcsolatos megállapításait – amelyek arról szóltak, hogy a trafikengedélyeket egy vidéki településen a Fideszhez való hűség alapján osztották ki. Legutóbb kormánypárti politikust is letartóztatásba helyeztek olyan ügyben, amely uniós fejlesztési pénzekkel kapcsolatos vesztegetésről szólt, és Hadházynak szerepe volt az eset feltárásában – írja a Bloomberg. Idézi Ligeti Miklóst, a Transparency Magyarország jogi igazgatóját, aki mozgósító erőnek nevezi a politikust a korrupció elleni küzdelemben. A portré kitér arra, hogy Hadházy több százezer aláírást gyűjtött össze az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozás céljából.

A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin interjút közöl Cas Mudde hollandiai születésű politológussal, aki egyetemi tanár az egyesült államokbeli Georgia államban. A beszélgetés a populizmus természetrajzáról szól, és a professzor egyik megállapítása: az utóbbi években megfigyelhető, hogy a főáramlatbeli politikai gondolkodástól immár nem teljeséggel idegenek a szélsőjobboldali eszmék. Mudde szerint Orbán Viktor azon politikusok közé tartozik – az amerikai Trumppal, a brazil Bolsonarólval, a török Erdogannal, a fülöp-szigeteki Dutertével és az indiai Modival együtt –, akiket az idegenellenes nacionalizmus, a tekintélyelvű kormányzás és az elit elleni populista retorika kapcsol össze.