Ez alkalommal adják ki a hercegség fővárosában, Vaduzban magasodó, a 19. második felében neogótikus stílusban emelt Szent Flórián katedrális szépségeit – a keresztény jelképekkel díszített záróköveket ábrázolják a bélyegek. Isten báránya, pelikán, oroszlán és sas díszíti a grafikai alkotásokat, melyeknek névértéke 1, 1,40, 1,90 és 2 svájci frank.

A templom orgonája a maga korában a legimpozánsabb volt a Rajna völgyében; Josef Gabriel Rheinberger liechtensteini zeneszerző tervei alapján gyártotta és építette be a Steinmeyer cég.


A kedvelt öntapadós postai bérmentesítők sorába tartozik majd a június 1-jén megjelenő három, mezei vadvirág, amellyel folytatódik az évekkel ezelőtt megkezdett tematikus kiadás.


A mesés nevű réti ördögharaptafűt (Succisa pratensis) ábrázoló bélyeg névértéke 0,85 svájci frank. A sovány gyepekben, lápréteken honos vadvirág a nevét a népmesék szerint onnan kapta, hogy az ördög leharapta mérgében a gyökerét a gyógyító képessége, Szűz Mária elleni dühe vagy egyéb ördögi ok miatt…
Az ernyősvirágúak családjába tartozik a bélyegként egy frankot érő nagy völgycsillag (Astrantia major). Védett, 30–100 centi magasra növő, sokak szerint gyógyhatású, kevés levelet, annál több virágot hozó dekoratív növény. Kerti és vágott virágként egyaránt mutatós.
A réti margitvirág (névértéke CHF 1,30) latin neve: Leucanthemum vulgare, margarétaként is ismert, az őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj. Akár napos, akár félárnyékos helyen megterem, mezők, rétek mutatós virága.

Liechtenstein természetvédelmi területeinek megörökítésére fénykép-pályázatot írtak ki. Az első alkalmi bélyegek motívumait Marco Nescher helybéli fotográfus felvételei adják: a fotók a Schwabbrünnen-Äscher természetvédelmi területen készültek. Mindkét panorámaképet a közepén perforálás vágja ketté, ekként egyik is, másik is egy-egy frank értékben bérmentesíti a postai küldeményeket. A hercegség filatéliai vállalata folytatja a természetvédelmi területeket bemutató bélyegsorozatot.
Az 1962-ben védetté nyilvánított Schwabbrünnen-Äscher térség ritka állatállomány és növénytársulások egyedülálló élőhelye, a karmos rák, vízi skorpiók, szitakötők, sokféle kétéltű, hüllő, gémek, jégmadár, kis vöcsök otthona. Lelőhelye olyan botanikai ékszereknek, mint a mocsári orchidea, közönséges kígyónyelv, szibériai írisz.
A mini országnak számító Liechtensteinben tíz természetvédelmi területet jelöltek ki, amelynek összterülete 176 hektár.A természetvédelem témakörével rokon a tavaly megkezdett hüllők, kétéltűek alkalmi bélyegsorozat. Az 1,80 frankos bélyegen a fürge gyík képe látható; ez az ottani legnagyobb őshonos (akár 22 centi hússzúra is megnövő) hüllőfajta. Veszélyeztetett fajnak számít, megérdemli az emberi gondoskodást, védelmet.
A Liechtensteinben honos, másik három kígyófajta a vízisikló, a rézsikló és a keresztes vipera; ez utóbbi látható a sorozat kétfrankos bélyegén. A környezetébe jól illeszkedő, nem mérges kígyó alig ujjvastagságú és 50–65 centi hosszú. A különösen veszélyeztetett állatok közé tartozik, a Rajna mentén honos.


Az elevenszülő gyíkot (Zootoca vivipara) megörökítő bélyeg névértéke öt svájci frank. Az eurázsiai hüllőfaj, amely nevével ellentétben ál-elevenszülő, hiszen magzatburkú tojásokat rak – igaz, ezek szinte azonnal, fél órán belül kikelnek a lerakást követően – a legkisebb és legkevésbé feltűnő, legföljebb15 centiméterhosszú liechtensteini gyík. Kedvenc táplálékai az ízeltlábúak. Előfordulási helyei a hegyoldalak 1200–2000 méter között. Populációját tekintve, védett állat.
A hüllők világát tekintve Liechtensteinben mindössze hét, a nagyvilágban 7900 fajta él, ebből csupán 151 Európában.


