Az üzleti szférán belül – a látványosan optimistábbá vált szolgáltató cégek kivételével – minden ágazat érezhetően pesszimistább lett az áprilisinál. Ugyanakkor az építőipar kivételével még mindig valamivel több a javulásra, mint romlásra számító vállalat.
Az iparban véget ért a bizalmi index három hónapos emelkedése, sőt a mutató a januári szint alá csökkent. Ezt főleg a termelési kilátások, valamint a bel- és külföldi rendelésállomány romló megítélése magyarázza. Az elmúlt időszak termelését is kedvezőtlenebbnek érezték a válaszolók, mint áprilisban, de itt a változás csekély volt.
Az építőipari bizalmi index bő fél éve enyhén romló tendenciát jelez, májusban folytatódott a csökkenés. Májusban az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány megítélése is kedvezőtlenebbé vált.
A kereskedelmi bizalmi index idei legalacsonyabb értékére került, de továbbra is az elmúlt több mint másfél évet jellemző, viszonylag keskeny sávban maradt. Az eladási pozíció megítélése jelentősen növekvő készletszint mellett rosszabb lett, míg a rendelések várható alakulását kissé kedvezőbbnek érezték a válaszolók.
A szolgáltatói bizalmi index visszaemelkedett a tavaly őszi szintre. Az általános üzletmenet, valamint az elmúlt és a következő időszak forgalmának megítélése egyaránt jobb lett.
A foglalkoztatási szándék a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, különösen az iparban. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont csökkent.
Az iparban és az építőiparban kissé még mindig több az árcsökkenésre, mint az emelkedésre számító cég, de a válaszadók döntő többsége változatlan árakra számít. A kereskedelmi és a szolgáltató cégeknél valamicskét nőtt az áremelést tervezők aránya, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább csökkent.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése – az e tekintetben az áprilisihoz hasonló véleményt mondó szolgáltatások kivételével – minden ágazatban rosszabb lett; az iparban kegutóbb 2013 őszén volt a most májusihoz hasonló. Ugyanakkor a lakosság véleménye pozitívan változott.
A GKI fogyasztói bizalmi index májusban az idei csúcsára hágott. Az emberek saját pénzügyi helyzetük és megtakarítási képességük következő egy évét kissé jobbnak ítélték, mint az előző hónapban. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit némileg romlónak, a következő egy évit viszont kissé javulónak érzékelte.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üz-letmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti na-gyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
