Kellemes csődöt és jó étvágyat kívánunk

(Selmeci János jegyzete) A miniszterelnök úr már több mint harminc éve van a politikában, és ezt önnél sokkal jobban tudja. Ezt is.

Sajnos önnek kötelező becsődölnie, így döntött a kormány, ez a nemzeti érdek ugyanis, idézem „nemzeti érdek”, mi így hívjuk tetszik tudni a párt, jobban mondva miniszterelnök úr elképzeléseit arról, hogy mi a jó, neki pedig kétségtelenül az a jó, ha megnyeri a választást.

Ön sem gondolhatja ezért, azaz a haza üdvéért és a nemzet – értsd: fideszes burzsoázia – további gyarapodásáért túl nagy árnak, hogy az önt és családját eltartó vállalkozás csődbe megy. Ha jobb kapcsolatai és trafikja lenne, nem pedig benzinkútja, most nem lenne gond, önnek egyébként is extraprofitja volt tavaly, ha kellemetlenkedik esetleg, és nem adja át a cégét az erre kijelölt barátainknak, akkor lehet, hogy megjelenik majd önről az Origón néhány luxusnyaralós fotó.

Tudom, kicsit furcsa nemzeti érdeknek az, hogy a külföldi fuvarozók az ön veszteségesen működő benzinkútján tankolják tele a kamionjaikat a piaci árnál olcsóbb benzinnel, azaz magyar vállalkozások fizetik a külföldi cégek nyereségét, de miniszterelnök úr már több mint harminc éve van a politikában, és ezt önnél sokkal jobban tudja. Azon pedig, hogy ki a fene fog vállalkozni ebben az országban, ha a kormány rendeletben kötelezhet bárkit a veszteséges működésre, nos ezen majd a választások után elgondolkodunk.

Ön addig is perelje be az államot nyugodtan, meg korlátozza a vásárolható mennyiséget, majd megíratjuk önről, hogy a magyar autósokon élősködik, az ellenzékre pedig ne számítson, ők maguk követelték a hatósági árat, és most sincs egy szavuk sem arról, hogy az ön számára kötelezően előírtuk a csődöt.

Addig is reméljük, hogy az szja-visszatérítésnek köszönhetően van némi tartaléka, ha pedig nincs, van egy jó hírünk; a kormány döntésének köszönhetően ön olcsóbban tud csirkecombot vásárolni. Kellemes csődöt és jó étvágyat kívánunk.