Mintegy 7000 gyerek él ma gyermekotthonban, mert rendkívül sok nevelőszülő hiányzik. Ezen az áldatlan állapoton szeretne változtatni kampányával az SOS Gyermekfalvak. – Szombaton lesz az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. 

Bár a 2014-i jogszabályi változások szerint gyermekvédelmi gondoskodásba vett valamennyi, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, az előírást máig sem sikerült megvalósítani. Huszonháromezer gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, mintegy harmaduk gyermekotthonban. A legfrissebb adatok szerint 5400 aktív nevelőszülő él az országban és legalább 2000 hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel. 

Az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint tízből hat ember szerint a nevelőszülői hivatás választásának egyik visszatartó oka, hogy az ezt a hivatást választók nem kapnak kellő anyagi támogatást, ráadásul a nem anyagi jellegű támogatás is kicsiny, kevés. Ugyanakkor kevesen tudják: a nevelőszülőség munkaviszony (!), ami beszámít a nyugdíjba és társadalombiztosítási ellátásra jogosít abban az esetben is, ha csupán egy gyermeket fogad be valaki. 

„Általában, amikor azt mondom, hogy nevelőszülő vagyok, az emberek azt szokták gondolni, hogy van egy asszony, testesebb asszonyság, olyan ősanya típus, hat-nyolc-tíz gyerekkel. Akkor én elmondom, hogy van nálam két gyermek, én meg dolgozom és a saját lakásomban élünk, csodálkoznak” – állítja Judit, aki az SOS Gyermekfalvaknál nevelőszülő, aki emellett gyógytornászként dolgozik. 

A nevelőszülőséget választók csaknem fele egy vagy két gyereket fogad be családjába, és sokszor egy másik munkaviszony mellett neveli őket.  

„A nevelőszülőket és neveltjeiket övező tévhitek és előítéletek, a médiában a nevelőszülőségről megjelenő negatív hírek is visszatarthatják az embereket attól, hogy ezt a hivatást válasszák” – mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője. Számos előítélet övezi a gyermekvédelemben élő gyerekeket; a felnőtt lakosság 7%-a gondolja úgy, hogy maga a gyerek tehet róla, amiért állami gondoskodásba vették. A felmérésben részt vevők kétharmada úgy véli, a nevelőszülőknek is meg kell küzdeniük a társadalom előítéleteivel. Kiderült: a nevelőszülőséget választóknál más a motiváció fiatalabb és idősebb korban. A meglett korosztálynál még gyakori indíték, hogy nem lehettek saját gyerekeik, vagy már kirepültek a fészekből, a fiatalabb korosztályban erős a társadalmi felelősségérzet.  

„A nevelőszülőnek jelentkezőknek általában csak 2-3 százaléka felel meg a feltételeknek. Az alacsony arány oka a szigorú szakmai szűrés. Egy nevelőszülőnek nagyon elfogadó, rugalmas és stabil személyiségnek kell lennie, magas érzelmi érettséget követel a feladat, amit csak kevesen tudnak teljesíteni. A jelentkezők legnagyobb számban azért esnek ki, mert kicsi a lakásuk, vagy azért, mert valójában örökbe szeretnének fogadni, és összekeverik a nevelőszülőséget az örökbefogadással. 

Ez utóbbit támasztja alá Lovas Dóra is, aki saját gyermeke mellett egy kicsit is nevel nevelőszülőként férjével: „Amikor először találkozunk valakivel és meglátják Bencét, azt hiszik, hogy ő is a vér szerinti kisfiam és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy a nevelőszülei vagyunk” – osztja meg tapasztalatát a fiatalasszony. 

Az SOS Gyermekfalvak harmadszor az idén szervezi meg az állami gondoskodásban élő gyerekek napját. Október 7-én a pesti Nyugati téren utcai performansz keretében 2000 árvácska virágot osztanak szét, hogy felhívják a figyelmet a problémára, népszerűsítsék a hivatást és hiteles információkat adjanak róla. Ezen a napon a 4–6-os villamos vonalán is hallhatnak az utazók a nevelőszülőséggel kapcsolatos rövid szövegeket.