Kettős élelmiszer-minőség: tévedtek volna a fogyasztók?

Az Európai Bizottság ma jelentésben tette közzé a 2018 novemberében és decemberében folytatott páneurópai vizsgálatsorozatnak az eredményeit, amelyik az EU-ban forgalmazott élelmiszeripari termékek minőségét vizsgálta. A jelentés megállapítja, hogy néhány azonos vagy hasonló márkanevet viselő élelmiszer-terméknek eltérő az összetétele.
 
A felmérést a Bizottság belső tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont végezte. A kutatóközpont 19 uniós országban – köztük Magyarországon is – közel 1400 élelmiszeripari terméket vett górcső alá azonos módszertan szerint azért, hogy megvizsgálja az élelmiszeripari termékek EU-n belüli kettős minőségének kérdését. A szakemberek összesen 1380 mintát vettek 128 különböző élelmiszerből: a kutatóközpont a tagállamok javaslatai alapján választotta ki a termékeket, e javaslatok pedig a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és egyesületekhez érkezett panaszok nyomán születtek. Az elemzés első lépésként a termékcímkéken és a csomagolás elülső felületén feltüntetett információkon alapult.
 
A felmérés, mely az uniós piacon forgalmazott élelmiszeripari termékek rendkívüli sokszínűsége miatt nem tekinthető reprezentatívnak, a következőket állapította meg:

  • Az esetek többségében a termék összetétele megegyezett a termék megjelenítési módjával: a termékek 23%-a esetében a csomagolás elülső felülete és a termék összetétele is azonos volt, 27%-uk esetében pedig az eltérő összetételt eltérő csomagolás jelezte a különféle uniós országokban.

  • Az esetek 9%-ában a termékeknek különböző volt az összetételük, noha azonos termékként, azonos csomagolással forgalmazták őket az egész EU-ban.
  • A termékek további 22%-a esetében hasonló volt a csomagolás elülső felülete, mégis különbözött a termékek összetétele.
  • Az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot, és az összetétel eltérései nem feltétlenül jelentenek különböző termékminőséget.

A kidolgozott új módszertan alapján az illetékes nemzeti hatóságok a következőkben elvégezhetik az uniós fogyasztóvédelmi jog értelmében tiltott, megtévesztő módszerek feltárásához szükséges eseti elemzést.
 
Az Európai Bizottság ma egy új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást is közzétett azzal a céllal, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek számára megkönnyítse a termék vizsgálatát és az esetleges félrevezető módszerek azonosítását.