Michal Blaško számos fesztiválon díjazott első nagyjátékfilmje, az Áldozat című filmalkotás február 22-én érkezik a hazai mozikba; tavaly Szlovákia Oscar-nevezettje volt.
A film, amit megnézésre ajánl a krónikás, persze, ha az ember kíváncsi egy jellegzetesen közép-európai történetre, ami egyszerre felkavar és ezernyi kérdést ébreszt, éppenséggel Magyarország bármely szegletében is játszódhatnék. Ha éppen nem elandalodni és feledni megyünk a moziba, ahol valami édes-bús mesét, vagy éppen véres, zajos elszabadulást kínálnak, mi több esetleg egy kis műanyag-valóság imitációt, akkor ne sajnáljuk rá az időt.
Az Áldozat a 10. Cseh Filmkarnevál nyitófilmje a pesti Toldi moziban vetítik először. A budapesti Cseh Centrum szervezésében február 21–25. között a mai cseh filmművészet legjobb és legfrissebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál.
Az ötnapos moziünnep első bemutatója az említett Áldozat, melynek főhőse a Csehországban élő ukrán Irina, akinek fiát súlyos állapotban viszik kórházba. A srác sérülése, szerencsére, viszonylag gyorsan gyógyul, bár súlyos nyomokat hagy. Ám az eset elindította lavina olyan morális és társadalmi viszonyokba sodorja a nézőt, amelyek a húsunkba vájnak.
A lakótelep minden színével, szagával, zajával ismerős. Az életükért naponta megküzdők egymásnak feszülése, a romák, a menekültek, a családon belüli viszonyok, az iskola világa, a kamaszok esetlensége és olykor kegyetlen törekvése a trendiségre, mind-mind háttere az izgalmas drámának. Egy nőről van szó, aki a rasszista társadalmi közegben a családja és az igazság keresése között hányódik. A film azoknak szól, akik mernek és akarnak kérdéseket megfogalmazni legalább önmaguknak, és át akarják gondolni, hogy tulajdonképpen ki is az áldozat ebben a filmbéli történetben, és a minket körülvevő napi valóságban.
Az Irinát játszó Vita Smachelyuk, ukrán színésznőnek ez az első nagyjátékfilmes szerepe, és igazán meggyőző, ahogyan az Igort alakító Gleb Kuchuk, aki szintén ebben a filmben debütált. Csupa elsőfilmes, és a vitathatatlan életszerűség! Az eredmény: van min agyalni mozi után még sokáig.
Ahogyan a filmet a magyar művészmozikba elhozó JUNO 11 Distribution beharangozta: „Választásaink során nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy film megtekintését követően tartalmas beszélgetések alakulhassanak ki – az Áldozat ehhez több kitűnő témát is kínál. Melyek azok a tényezők, amelyek elmélyíthetik vagy megváltoztathatják a nagyközösség viszonyát a kisebbségekhez? Hogyan deformálják a kisebbség tagjainak viselkedését a többségi társadalom elvárásai? Meddig kell elmennie a gyerekéért az érte mind jogi, mind erkölcsi értelemben felelősséget vállaló anyának? Mikor kell a gyerekeknek már saját magukért felelősséget vállalniuk? Vajon a tinédzserek felmérik-e tetteik súlyát, és mennyire helyezik előtérbe magukat a közösséggel szemben? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget az Áldozat, amely ráadásul egy nő, egy egyedülálló anya sorsán s vívódásán keresztül hozza felszínre válaszait, miközben olyan értékeket is ütköztet, mint a hűség, a bátorság, a jóhiszeműség vagy az érdekérvényesítés.”
A krónikás jó szívvel ajánlja: keressék és nézzék meg az art mozik műsorán az Áldozatot!
