„Az Európai Unió azt akarja, hogy Magyarország terjessze a radikális transzgender teóriát az iskolákban, óvodákban” – állította Shea Bradley-Farrell külpolitikai, nemzetbiztonsági szakértő, a Counterpoint Institute elnöke a New York-i NTD News-nak. Az egyébként széles hálózattal rendelkező tv-csatorna (teljes neve: New Tang Dynasty) hírei négy ázsiai és orosz, héber, francia nyelven is elérhetők. Az NTD News-t a nevét titokban tartó, a kommunista Kínából menekült személy alapította.
Az ilyen és az ehhez – „Az Európai Unió azt akarja, hogy Magyarország terjessze a radikális transzgender-teóriát az iskolákban, óvodákban” – hasonló képtelenségeket állító elemző, mint az „ellenpont intézet” elnöke – rendszeres vendége a magyarországi CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) -rendezvényeknek, s az Orbán-kormány által felhizlalt Alapjogokért Központ vezető kutatója is; a hazánkról szóló legutóbbi könyvét is a „központ” adta ki.
Orbán találkozóját Trumppal nemcsak az amerikai, de például az azerbajdzsáni Azer News újság is ismerteti. Onnan is tudható, hogy március 7-én a jelenlegi magyar kormányfő az amerikai fővárosban, Washingtonban lesz, és a Heritage Alapítvány rendezvényén tart előadást. A Heritage/Örökség embereinek a feladata, hogy megírja Trump leendő elnökségének politikai programját. Orbán másnap Floridába repül, ahol az USA 45. elnöke, Trump a Mar-a-Lago-i nyaralójában fogadja. A bakui AzerNews kiemeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalban lévő elnökével, Bidennel Orbán nem találkozik. Megjegyzendő, hogy Biden elnök még egyszer sem fogadta Orbán Viktort.
Az eseménnyel kapcsolatban nincs szó arról, hogy ki állja a minden bizonnyal nem kétfilléres utazás költségeit, mivel Orbánnak ez nem hivatalos látogatása, csupán baráti találkozója egy nem hivatal funkcionáló, ám büntetőeljárás alatt lévő volt amerikai elnökkel.
A szociális támogatás helyett, munkaalapú társadalom építésén alapul a magyar családpolitika, és az adórendszeren keresztül ösztönzi a kormány a családalapítást – erről beszélt az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós egy kanadai újságírónak, aki ezt az interjút a torontói True North/Igazi Észak számára készítette, egyben a Fake News Friday (álhírek pénteken) rádiós műsort is vezeti. Szántó bizonygatta, hogy alacsony, mindössze 3%-os a munkanélküliségi ráta hazánkban. Csakhogy a 2024. januári adatok szerint 4,5%-os a munkanélküliségi mutató; a KSH adatai szerint a 3%-ot csupán 2019-ben mutatták ki – a nők esetében. Szánthó arról is beszélt, hogy a magyar fiatalok körében a családalapítás trendy and sexy, azaz divatos és szexi, őket korántsem az aggasztja, hogy milyen lesz a szén-dioxid-lábnyomuk. A magyar fiatalok boldogok, ha családalapításról van szó.
A jövő hónapban sorra kerülő „magyar CPAC- konferencia” – az Alapjogokért Központ vezetője szerint – az uniós és az amerikai választásokra fog koncentrálni. A liberális ellenzék emiatt is zavart és feszélyezett, mert – miként Szánthó fogalmazott – „nemzetközi koalíciót teremtünk”. A CPAC célja: szembemenni a liberális főáramlattal, lecsapolni Magyarországon és Washingtonban is a mocsarat. Ezt a kifejezést Trump gyakran használta a 2016-i kampányában „a korrupcióval egybemosott demokratákra”. Nem kevés ukrán nagyköveti poszt betöltetlen világszerte, amire kirívó példa, hogy Londonban nincs nagykövete Ukrajnának. A budapesti ukrán nagykövet kinevezése viszont az egyik legkomplikáltabb eset – elemzi egy szakértő a Kyiv Postnak. Az egyik probléma, hogy miközben Magyarország stratégiailag fontos szomszédország lenne, még mindig nem határolódott el hivatalosan a Kreml háborús politikájától. Márpedig Ukrajna EU-s és NATO-tagsága Magyarország jóváhagyásán is múlik. Ljubov Nepop ukrán nagykövet 2022 júliusában távozott budapesti posztjáról, 2023 márciusában már megnevezték a kárpátaljai Fedir Sándor ukrán–magyar kétnemzetiségű filozófust, szociológust, kijelölt nagykövet-jelöltként, akit a köznyelv a lövészárkok professzoraként is emleget. És bár Novák Katalin tavaly augusztusban jóváhagyta a kinevezését, Zelenszkij elnök még mindig nem véglegesítette azt, vagy legalábbis nem hozta nyilvánosságra.
A Kyiv Postnak Fedir megerősítette, hogy ő azóta is őrmesterként szolgál a fronton. Amikor januárban Szijjártó Ungvárott találkozott ukrán kollégájával, akkor szóba került a nagyköveti kinevezés ügye is. Kuleba külügyminiszter akkor arra hivatkozott, hogy nem egyszerű procedúra a katonaságból kilépni és végigmenni aztán a nagykövetek esetében megkövetelt összes átvilágítási procedúrán.
Ruszlan Oszipenko elemző szerint Budapesten sem egyértelmű a zöld jelzés, mert szerinte ilyen kérdésekben is Orbán, nem pedig az államfő dönt. Mint ahogy a háború- és ukrán-ellenes retorikát is ő szabja meg. Ha Fedir személyét netán elutasítanák, akkor versengés kezdődnék a posztért a volt ukrán miniszterek között.