Did Orbán win or lose? (Győzött vagy veszített Orbán) olvasom a Yale egykori dékánjától, a Magyarországot Amerikából mindmáig naprakészen figyelő Prof. Eva S. Baloghtól –, és lényegében ugyanezt a fél világsajtótól. (Illusztráció: The Atlantic.)
Szerintem nincs kérdőjel a „win” mögött. S talán ezért sem teljesen véletlen, hogy éppen ma emlegetik: immár nem Puskás Ferenc, hanem az egykori fideszes EU-biztos, Navracsics Tibor megfogalmazásában „fenegyerek” Orbán Viktor a legismertebb magyar a világon.
A pesti utca emberének megint igaza lett: a lé(t) határozza meg a tudatot – a EU költségvetési és támogatási kompromisszum vitájában is. Vagyis: mindenki mondhatja, hogy ő a győztes, miközben mindenki úgy vesztes is, hogy győztes.
Mert az európai döntéseket meghatározó német gazdasági érdekeket a politikus Angela Merkel épp úgy nem tudja felülírni, mint Magyarország és Lengyelország – és az Európai Unió még jó néhány tagországa sem. Tetszik? Nem tetszik?
Az pedig még kevésbé, hogy a 21. században a világ újra-felosztásáért vívott, minden eddiginél körömönfontabb eszközökkel szüntelenül dúló harcban az euro-atlanti, a Nyugatnak is nevezett világ, s benne Európa, az Európai Unió nagyot kockáztasson. Nem tehet olyan lépéseket, amelyek stratégiai értelemben Kína, Oroszország, sőt, akár mindkettő számára együtt járhatnak nyilvánvaló előnnyel gazdaságilag, katonailag, politikailag ebben a jövőt meghatározó tusában. Ráadásul a Covid-19 mindenkit fenyegető súlyos árnyékában.
Azt pedig, hogy tudjuk, hol fekszik Magyarország és Lengyelország, talán még a térképet sem kell kinyitni. A földrajzot ugyanis Angela Merkel épp úgy ismeri, mint Orbán Viktor.
