Nem sokkal az uniós csúcs mai kezdete előtt Német-, Magyar- és Lengyelország megállapodott, aminek eredményeképpen elhárulhat a brüsszeli büdzsé elfogadása előli akadály – sommázza a történéseket a Süddeutsche Zeitung, miután a kisebb lengyel koalíciós partner nevében Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes maga számolt be, igaz, teszi hozzá az újság, ő sem árult el részleteket.
Szerdán délután az uniós nagykövetek tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák azt a nyilatkozatot, amivel feltehetően kiegészítik az eddig elfogadott szöveget a két országra vonatkozóan. Ezt követően úgy nyilatkoztak, a vitájukat pozitívan értékelik, habár bizonyos kérdések továbbra is nyitottak maradtak. Mindenesetre az újság is úgy véli, hogy a jogállami következmények csak a magyar országgyűlési választások után fognak hatályba lépni.
Németország mindenképpen meg akart állapodni a vétó megakadályozásáról az év végéig, a német soros elnökség lejárta előtt, de úgy, hogy tudta, a vitát nem nyitják újra, s az eredeti szöveghez sem nyúlnak. A kiegészítés pedig azt tartalmazza, hogy a jogállami mechanizmus csak az uniós alapok törvényes felhasználását biztosító költségvetési kérdésekhez kötődhet. A magyar és a lengyel kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen a jogállami kitételek kapcsán szerintük olyan kényes kérdéseket rajtuk számonkérni, mint a migrációs politika vagy az LMBTQ-jogok. Minden, esetleges jogállami szankciót pedig csak akkor alkalmazhatnak ellenük, ha az Európai Bíróság igazolta a törvényességüket.
Az Angela Merkellel egyezkedés után valóban 1 cm-re vannak a megállapodástól, hisz’ a ma kezdődő, kétnapos uniós csúcson az állam- és kormányfőknek el kell fogadniuk az alkut.
A Tagesschau viszont úgy fogalmazott cikke felvezetőjében az ARD tudósítását alapul véve, hogy makacsul kitartottak vétójuk mellett, végül belement a két kormányfő a kompromisszumba. A várható kiegészítésben szerepelni fog az egyes tagállamok nemzeti identitásának elismerése, ami a magyarok és a lengyelek értelmezésében azt jelenti, hogy menekültügyi és családpolitikájukba nem fog Brüsszel beavatkozni. Orbánnak pedig nem kell attól tartania, hogy nem jut hozzá az uniós alapokhoz, hiszen, ha közvetlenül a 2022-i választások előtt fordul az Európai Bírósághoz, akkor annak törvényességi vizsgálata előtt – ami egy-két évbe telhet – nem szankcionálhatja az unió. Ugyanakkor a dpa hírügynökség kiemeli: Hollandia és Luxemburg előre figyelmeztetett: nem lehet felhígítani a már egyszer elfogadott jogállami követelményeket.
A Neue Zürcher Zeitung elemző cikkében Christa Tobler uniós jogi szakértő szerint a most zajló események kocára teszik az Európai Unió identitását, mint a törvényességen alapuló közösség létét.
A Die Welt szerint Magyar- és Lengyelország feladták a vétójukat, most minden szem a többi tagállamra, alapvetően a hollandokra szegeződik. Az eredeti szövegtervezethez szánt, most kialkudott mellékletben az is olvasható, hogy nemcsak az Európai Bíróságnak, de az Európai Tanács állam- és kormányfőinek is meg kell tárgyalniuk a felvetődő jogállami kifogásokat.
A The Washington Post berlini keltezésű cikkének kiinduló tézise, hogy a 27 tagországot tömörítő közösség az alapvető liberális értékek egyre mélyülő válságába süllyed, miközben a körvonalazódó kompromisszumot úgy értékeli, hogy arcvesztés nélkül tudtak visszakozni Orbánék a vétójukból, miközben a jogállami ellenőrzés lényegében változatlan marad. Egy névtelen nyilatkozó szerint viszont valóban van némi kikötés, hogy mikor indítható el a szankciós procedúra. Ugyanakkor a mindig felülkerekedő kompromisszumok azt üzenik, igenis célravezető erőszakos taktikához folyamodni.
De azt is üzenik, hogy a demokratikus normák megtartása nem elvárás ezentúl. Sőt, uniós pénzekből fenn lehet tartani az ilyen rendszereket. Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Intézetének igazgatója úgy véli, ideje lenne végre komolyan venni a jogállami vitákat. Noha Merkel kancellár úgy fogalmazott most, hogy ez a megoldás változást fog hozni Lengyel- és Magyarország eddigi helyzetében, miközben megmarad az eredeti jogállami elképzelés is.
Grabbe megérti, hogy 15 évi kancellárság után most szép búcsút akar venni Angela Merkel a politikától, de mégis csak rajta múlik minden. Nézzük, vajon kész-e lenyomni Orbánt? – kérdezte végül.