(Magyar Ádám) Szerda éjféltől a járványügyi intézkedések értelmében tilos tüntetést tartani Magyarországon, aki pedig megszegi a tilalmat, az szervezőként akár 1 millió, résztvevőként akár 500 ezer forintos bírságra számíthat.
A politikai véleménynyilvánítás ezzel legalább 30 napra az internetre szorul, egy olyan időszakban, amikor a parlament több ellentmondásos törvény és egy alkotmánymódosítás elfogadására készül.
„Minden gyülekezés tilos.” A járványügyi intézkedésekről kedden este megjelent magyar rendelet ezen háromszavas mondatának súlyos következményei vannak.
„Ez azt jelenti, hogy a politikai véleménynyilvánítást a kormány egy időre kiiktatta, pedig elég sok olyan kérdés forog most a közéletben, amiről azt hiszem, hogy sokan szeretnének véleményt nyilvánítani” – mondta az Euronewsnak dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A jogász ezzel a kedd esti javaslatdömpingre utalt. Miközben az ország arra várt, hogy kiderüljenek a szerdától életbe lépő új korlátozások részletei, előbb egy alaptörvény-módosítás szövege jelent meg a parlament honlapján (ebben a többi között az áll, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, és a szöveg a közpénz fogalmát is újraértelmezi), majd egy olyan indítvány jött, amely az egyedülállók örökbe fogadását nehezítené meg.
Az óvintézkedéseket szabályozó rendelet megjelenése után, éjfél előtt 1 perccel is érkezett egy módosító, ez a választási törvényt alakítaná át úgy, hogy azzal ellehetetlenülne az ellenzéki pártok koordinált jelöltállítása a 2022-i választáson.
- Gulyás: a választási törvény módosításának semmi köze az ellenzékhez
- „Cinikus módon kihasználja a járványt a kormány” – vita az EP-ben
- Orbán: jó ütemben hoztuk meg a szükséges szigorító intézkedéseket
Dr. Kádár András Kristóf szerint a gyülekezés általános tiltására egyáltalán nem volt szükség. A meglévő jogszabályok alapján a rendőrség és a bíróságok kezelhették volna a helyzetet a járványügyi óvintézkedések betartása mellett is, mérlegelhettek volna, hogy milyen típusú tüntetéseket engedélyeznek. Így például dönthettek volna úgy, hogy egy autós demonstráció nem veszélyes járványügyi szempontból, ezért azt engedélyezik. A rendeletben foglalt döntés ráadásul diszkriminatív is a jogász véleménye szerint: például vallásgyakorlás céljából akár még zárt térben is össze lehet jönni. Ugye a vallásgyakorláshoz való jog az is ugyanúgy egy alapjog, mint
a gyülekezési és a véleménynyilvánítási jog, tehát van egy meglehetősen nehezen indokolható különbségtétel a kettő között.