Provence és Toszkána vetekedhet csak azzal a szépséges tájjal, történelmi és borászati múlttal, ami Tokaj-Hegyalját, de főleg Tolcsva községet és környékét jellemzi. A kastélyok és a bor világhírű magyarországi birodalma megérdemelné, hogy az eddigiekhez képest is több turistát vonzzon – legalábbis ez jelen sorok szerzőjének a véleménye. (A nyitó képen: a tolcsvai Kincsem kastély a dombtetőn.)
Persze, ha ez a cél. A kastélyok felújítása, a települések lakói és a látogatók számára történő hasznosítása, a tokaji bor honi értékesítése legalább annyira fontos. Minderről Matyasovszki Istvánnal, a Kincsem kastély tulajdonosával beszélgetünk, 30 ezer palack tokaji társaságában, egy gyönyörűen felújított pince hűvösében, ahol
Gyarmati Lajos, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének elnöke sosem látott ínyencfalattal kíséri a borkóstolót. Három órán keresztül sült – jófajta, kipróbált – kemencében, a csülökkel, káposztával, kolbásszal töltött cipó. Hát ilyet Toszkánában sem tudnak. Desszertként almás-szilvás pite következett, szintén a kemencéből, még forrón.
Közben a múltról is szót váltunk: ennek a tájnak a szépségét már a 18. században felfedezték az arisztokraták. A környéken sehol másutt nem található annyi nemesi rezidencia, mint itt, ezért Tolcsvát akár a „kastélyok városaként” is lehetne emlegetni, jóllehet közigazgatási besorolása szerint község.
A megmaradt öt kastély közül nem mindegyik fogad vendéget, mert zárva van, vagy éppen magántulajdonú, családi villa. A Kincsem, a Látogatóközpont és a Helia-D Herba viszont egészen egyedi attrakciókkal várja a belföldi és külföldi érdeklődőket.
A tokaji borvidék híres történelmi dűlőjében, ott is egy domb tetején magasodik a Kincsem kastély – nevének semmi köze sincs a híres lóhoz, de a filmhez sem –, amelyet valamikor borháznak építtetett báró Waldbott Frigyes és családja. Hetvenöt éven keresztül pusztult a Palladio villákra emlékeztető kúria, amely a II. világháborút követően kezdett tönkre menni, amikor a család még élő tagjai külföldre távoztak. A pusztuló kastély felújítása sokévi összetett, logisztikailag sem egyszerűen megszervezhető, küzdelmes munka után, 2020-ban lett készen.
Amint arról látogatásunkkor Matyasovszki István beszámolt, annyira széthordták évtizedek alatt a kastély minden darabját, hogy még egy eredeti ablakot is nehezen lehetett találni, csupán kettő maradt meg, amiről mintát vettek. Egy eredeti ajtórészlet segített megtalálni az épület eredeti színvilágát. Mára gyönyörű panorámára tekintő luxuskastély lett belőle, bálteremmel, szalonnal. Négy szobában vendégeket is fogadnak, rendezvények, esküvők számára népszerű helyszín. Szívesen látják azokat a betérőket is – ott jártunkkor bringával túrázó fiatalembereket –, akik csak egy kávé vagy pohár bor erejéig szeretnének gyönyörködni a teraszon a szőlőbirtok friss zöldjében.
A fehér, az ezüst, a türkiz árnyalatai uralkodnak a miliőben, miközben a csúcstechnológia meg a szívélyes falusi vendéglátás hangulata keveredik. Ha egy család kibérli, mondjuk, egy hétvégére, a kúriát, az az érzése támad, mintha egy luxus otthonban ébredne. A borturizmus céljait is szolgálja a vinotéka és a bár, de nem árt azért előtte a nyitvatartás végett telefonálni.
A település központjában álló, ma még iskolának is helyt adó Szirmay–Waldbott-kastély korszerű látogatóközponttal büszkélkedhet; Csoma Ernő polgármester kalauzolásával járkuk be. A férfiszalon és a könyvtár az 1880-as évek végén kapott eredeti neoreneszánsz faburkolatot, faragott famennyezetet, intarziás parkettát. Ám a kastély építésének története még korábbra nyúlik vissza: 1694-ben, amikor a kuruc Szirmay András a kiváló termőadottságú Várhegy-dűlőben szerzett birtokokat, lerakta a mai kastély alapköveit is. Az egymást követő generációk élete eseményekben bővelkedett, amint arról a termekben berendezett kiállítás alapján megbizonyosodhatunk.
Mintha egy ultramodern történelemórán vennénk részt: izgalmas installációk, érintős képernyők és interaktív pultok szolgálják a diákok iskolán kívüli, rendhagyó tanórai fejlesztését. A kastély emellett konferencia- és rendezvény- szervezésre is alkalmas. A 116 négyzetméteres hajdani díszterem – melynek eleganciáját emeli a csodás Swarovski-kristálycsillár – előkelő összejövetelek helyszíne is lehet. Amikor majd az iskola kiköltözik, itt is fogadnak majd turistákat a rendbehozott szobákban.
A Helia-D Herba-kastélyban elsősorban a hölgyek érzik jól magukat, ott ugyanis a látogatók bepillanthatnak a kozmetikumkészítés és a gyógynövények csodálatos világába. A neves hazai márka tulajdonosai varázsoltak újjá egy barokk kiskastélyt, ahol kozmetikai és manikűr-szalonnal, szoláriummal kényeztetik a szépülni vágyó hölgyeket – és az urakat is.
Aki nem tudná, mi köze van a Helia-D-nek Tokaj-Hegyaljához, annak eláruljuk, hogy a cég legnépszerűbb termékei között szerepelnek a tokaji aszús készítmények, és a furmintos szappan is nagy kedvenc. Minderről a kis butikban is meggyőződhettünk. Jó ötlet, hogy kávézót-borozót is nyitottak – ez mindig marasztalja a látogatókat. Érdekes kiegészítő látványosság, hogy a magyar kozmetikatörténetbe is bepillanthat, aki megvásárolja a belépőjegyet.
A tolcsvai kastélyok meglátogatását össze lehet kötni a pár kilométerre lévő bodrogkeresztúri Acetánia Ecetmúzeum megtekintésével – ilyen múzeum csak egy van még Európában, az olaszországi Modenában – közben pedig megebédelhet a bodrogkeresztúri Lebujban, ebben az igen hangulatos, teraszos étteremben és fogadóban.
Kár, hogy az utazási irodák nem gondolkodnak tokaj-hegyaljai kastélytúrás ajánlatokban, holott bizonyára nagyon élveznék a külföldre most nem annyira vágyó magyar turisták.