Abban az értelemben mindenképpen visszaütött Putyin erőszakossága, hogy miközben az ukrajnai háborúval el akarta rettenteni a NATO-t a további keleti terjeszkedéstől, most már a hivatalosan semleges Finnország és Svédország is fontolóra vette az atlanti szövetséghez való csatlakozást.
Erről szóló elemzésében a CNN úgy vélekedik, hogy ha ez a két ország benyújtaná csatlakozási kérelmét, akkor azzal mind a tagországok, mind a NATO-illetékesek körében csaknem egyöntetű támogatásra találnának. Az egyetlen komoly ellenkezés Magyarország részéről lenne várható, hiszen annak vezetője közel áll Putyinhoz, ám a szövetség tisztségviselői úgy vélik, „képesek lennének kicsavarni Orbán Viktor miniszterelnök karját” – fogalmaz elemzésében az amerikai hírtelevízió.
A CNN kiemeli, hogy a Nyugat nagyrészt egységet mutat Oroszországgal szemben, legyen szó akár a gazdasági szankciókról, akár az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. Éri azonban néhány kihívás is a Nyugat egységét. Az egyik, hogy ha az derülne ki, hogy Oroszország vegyi fegyvert – vagyis tömegpusztító fegyvert – alkalmazott Ukrajnában, akkor hatalmas nyomás nehezednék a NATO-ra, hogy vállaljon az eddiginél tevékenyebb szerepet a háborúban. A NATO-tagok a hírtévé ismeretei szerint már megvitatták, hogy milyen lépéseket kellene tenni ilyen esetben, de a részleteket nem tárják a nyilvánosság elé, nehogy az oroszok megelőző akciót hajtsanak végre. A NATO beavatkozása azonban katonai konfrontációt kockáztatna az atomhatalom Oroszországgal.
A másik kihívás a CNN szerint az, hogy ha a szankciók az orosz energiára is kiterjednek, akkor az próbára fogja tenni számos nyugat-európai ország lakosságának a tűrőképességét az életminőség tekintetében. Ha Nyugat-Európában – mindent mérlegre téve – fontosabbnak minősítik a gazdasági szempontokat Oroszország felelősségre vonásánál, akkor Putyin megúszhatja, hogy háborút indított a szomszédja ellen. Egyelőre azonban az egység jórészt fennáll, és Oroszország erős embere a jelek szerint évekre kitaszítottá tette saját országát – zárul az amerikai elemzés.
A Moszkva által hivatalosan használt „különleges katonai művelet” fogalma mögött valójában az ukrán nemzet elleni megsemmisítő célú háború zajlik – írja legújabb kommentárjában Lendvai Pál a bécsi Der Standard hasábjain. Felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz hadseregnek tulajdonított háborús bűncselekményekről szemtanúk, áldozatok, független újságírók és olyan emberi jogi szervezetek számolnak be videókkal, fotókkal, hangban és szövegben, mint például a Human Rights Watch és az Amnesty International.
Ehhez képest Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök és államelnök, aki jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, olyan írást tett közzé, amiben azt állítja: a Szovjetunió széthullása után radikálisok írták meg az ukrán államiság áltörténetét, aminek hősi csarnokában „állattani értelemben vett nácik, zsiványok és kollaboránsok” találhatók. Egy ilyen Ukrajnának ugyanaz lesz a sorsa, mint a Harmadik Birodalomnak – idézi Lendvai Medvegyevet, aki szerint a bucsai mészárlást ukránok követték el, miként ukrán provokáció volt a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás is. Azért, hogy embertelennek állítsák be Oroszországot, ezek a náci zászlóaljbeli és területvédelmi vadállatok képesek saját békés lakosaikat is legyilkolni – állítja Medvegyev, és hozzáteszi: az ukrán identitás egyetlen hamis, „fake” állítás, ami mindent elnyelő hazugságból és oroszellenes méregkeverésből táplálkozik.
Az orosz propagandának, ami a náci rezsimhez hasonlítja Ukrajnát, és azt hangoztatja, hogy nem is létezik ukrán önazonosság és kultúra, az a célja, hogy előkészítse és igazolja a megsemmisítő hadjáratot a nácinak és bűnösnek bélyegzett tömegek ellen – írja a Der Standard publicistája.
Medvegyevnek a „fake”-ről szóló írása mellett felhívja a figyelmet egy bizonyos Tyimofej Szergejcev nevű szerző cikkére, aki azt állítja, hogy a náci rendszer elleni igazságos háború elkerülhetetlen velejárója az a keménység, aminek jegyében meg kell büntetni a lakosság egy részét.
Lendvai Pál arra is kitér, hogy mindeközben két neves orosz közgazdász, Vlagyiszlav Inozemcev és Szergej Gurjev – egy ideje mindketten Nyugaton tevékenykednek – nemrégiben cikket jelentetett meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, valamint a Neue Zürcher Zeitungban. Érvelésük szerint a hazugságnak és az erőszaknak az a keveréke, ami a Putyin-rezsimet jellemzi az ukrajnai háborúval kapcsolatban, valójában a fasiszta államoknak, illetve a lakosságot megfélemlítő diktátoroknak a klasszikus eljárásmódja.
(helyben.hu) Macron szerint Le Pen össze akar állni Orbánnal az EU ellen. Egy norvég elemző szerint kamu, hogy a Jobbik feladta volna radikális nézeteit.
Le Monde A francia elnök arra figyelmeztetett a késhegyig menő választási kampányban, hogy Le Pen szövetségre törekszik Magyar- és Lengyelországgal, mert célja, az, hogy kiléptesse az országot az unióból. Macron szerint erre utal, hogy megválasztása esetén riválisa nem fizetné be a tagsági díj egy részét, és kimondaná a nemzeti jog elsőbbségét az uniós szabályozással szemben.
Megjegyezte, hogy vetélytársa egyébként is azt csinálja, mint Orbán Viktor, aki módszeresen és lépésről lépésre számolja fel a jogokat. Ennek bizonyítéka, hogy Le Pen az egyik újság munkatársait nem engedte be múlt vasárnap a Nemzeti Gyűlés eredményváró rendezvényére, azaz szelektál a sajtóorgánumok között. De – mint mondta – a politikus már egyébként is összeszűrte a levet a magyar vezetővel, annak nyomdokain igyekszik haladni.
Handelsblatt Trump módjára az is hosszú évekre működésképtelenné tenné a nyugati szövetségi rendszert, ha a franciáknál másfél hét múlva Le Pen kerekednék felül az urnáknál. Hiszen az EU és a NATO szempontjából egyaránt súlyos veszélyeket rejt programja. Így az, hogy ellenzi a schengeni rendszert, továbbá feladná a tandemet Németországgal. Emellett Franciaország kivonulna a katonai szövetség parancsnoki rendszeréből, noha mára az egyetlen atomhatalom az unióban.
Az is rendkívüli kockázat, hogy bedőlne az Ukrajnáért létrejött Oroszországgal szembeni egységfront. A politikus minden bizonnyal szövetkeznék Orbán Viktorral és a lengyel vezetéssel, így még inkább derékba lőnék a közös törekvéseket, hiszen Budapest és Varsó jó ideje ügyködik az unió fellazításán. Ráadásul a magyar miniszterelnök a választások után megerősítve látja irányvonalát. Európa továbbra is súlyos gondokkal szembesül a jobboldali-nemzeti erők miatt.
Daily Telegraph Kiderült az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén, hogy Magyarország és az EU továbbra is teljesen eltérően ítéli meg a magyar jogállamiság helyzetét. Varga Judit nagyjából azt hangoztatta, hogy nincs itt semmi látnivaló, tessék tovább menni, annál is inkább, mert szerinte ezt bizonyítja a választás eredménye. És a háború miatt inkább azzal kellene törődni, ami összekapcsolja az európai partnereket. Reynders, az igazságügyért felelős biztos erre úgy reagált, hogy pontosan az invázió világított rá a jogállam jelentőségére, arra, hogy nem szabad felrúgni a szabályokat.
A magyar politikus jelezte, hogy még nem érkezett meg a hivatalos értesítés Brüsszelből a jogállami mechanizmus beindításáról, de áll annak elébe a kölcsönös tisztelet alapján. Ám óvott attól, hogy az unió elfogultan járjon el.
Handelsblatt Magyarország és Ukrajna egyre jobban belebonyolódik a diplomáciai adok-kapokba, de az Orbán-kormány már nem csupán szavakban kemény az ukrán elnökkel, hiszen belement abba az orosz követelésbe, hogy az európai egységet megszegve rubelben fizesse ki az energiahordozók ellenértékét. A német gazdasági körök újságja ennek kapcsán idézi, hogy az EP osztrák néppárti alelnöke, Karas a napokban Putyin uniós szószólójának nevezte a magyar kormányfőt.
Annak újabb húzása jelzi, hogy nem éppen szilárd az egység, az bármikor felborulhat. Ezt Brüsszelben is érzékelik, így végiggondolták, hogy miként lehetne kivédeni a magyar vétót az energiabojkott ügyében. A megoldás elvileg az lenne, hogy a döntést 26-an hoznák meg, ám minden érintett állam maga hirdetné ki. De ettől még tartani lehet attól, hogy a viszony csak még jobban elmérgesedik Budapest és az EU között.
The New York Times Paul Krugman Oroszország mellett Magyarországot hozta fel annak példájaként, hogy egy autoriter rezsim hajlamos azt hinni: az országban érdekelt nyugati befektetők futnak a pénzük után, ezért elnézik, ha az adott kormány jogsértéseket követ el. Mert mi más volna az oka, kérdezi a Nobel-díjas közgazdász, hogy főként Németország éveken át csak szemlélte, amint Orbán Viktor módszeresen felszámolta a jogállamot.
Ám a kulcskérdés az, hogy erős világgazdasági pozícióira építve mi tévő lesz Kína: visszafogja magát Tajvan kapcsán, vagy netán lerohanja a szigetországot és bízik abban, hogy gazdasági megfontolásokból a Nyugat majd elnéző lesz vele szemben.
Az elemző szerint semmi kétséget nem szabad hagyni afelől, hogy a demokráciák megmozdulnak, ha veszély fenyegeti az értékeiket. És hogy a tekintélyelvű rezsimek egyszerűen rosszul kalkulálnak, amikor úgy gondolják, hogy a másik oldal kiszolgáltatott helyzetben van. Ezért véget kell vetni az orosz gáz- és olajimportnak, Ukrajna részére pedig át kell adni minden olyan fegyvert, ami nélkülözhetetlen az oroszok legyűréséhez. Itt ugyanis nem csupán az ország sorsáról van szó.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Az orosz hadsereg kudarcot vallott, ezért most lélegzethez próbál jutni, átszervezi a csapatait, de pont ez kínál lehetőséget, hogy Ukrajna súlyos károkat okozzon neki, már ha megkapja az ehhez szükséges fegyvereket, ideértve harckocsikat, vadászgépeket, és főleg a hajóelhárító rakétákat. Erre hívta fel a figyelmet az USA európai haderőinek volt főparancsnoka, aki jelenleg elemző egy washingtoni agytrösztnél.
Ben Hodges kiemelte, hogy mindjárt itt van május 9., a németek felett aratott győzelem napja és addig az orosz vezérkarnak valamilyen eredményt kell produkálnia, ám ez megint csak az ukránok esélyeit növeli. A Nyugatnak ezért sem szabad takarékoskodnia a segítséggel. Annál is kevésbé, mert bebizonyosodott, hogy az orosz haderők már messze nem olyan félelmetesek, mint a hírük volt. Harci erkölcse gyenge, és ukrajnai veszteségeik elérhetik a 20 ezer főt.
A The Washington Post vezércikke felszólítja Oroszországot, hogy az engedje szabadon az újság rendszeres szemleíróját, egy orosz ellenzéki politikust, akit Moszkvában azért csuktak be 15 napra, mert igen keményen bírálta az orosz vezetést a CNN-nek adott nyilatkozatban. Kara-Murza kijelentette: nem elég, hogy a rezsim korrupt, kleptokrata, autoriter, de legelsősorban gyilkos.
A szerkesztőségi vélemény kiemeli, hogy az orosz hatóságok eljárása bizonyítja: immár egyáltalán nem megengedett bármiféle disszonáns hang, arról nem beszélve, hogy egyébként is milyen módszereket alkalmaz Putyin az ellenfeleivel szemben. Lásd Nyemcov, Politkovszkaja és Litvinyenko meggyilkolását, a Navalnij-ügyet, de a szenvedő alanyok közé tartozik maga Kara-Murza is, mert őt a bizonyítékok alapján kétszer próbálták meg megmérgezni az eltelt években. Azaz Oroszország ismét belesüpped saját, nyomasztó múltjába.
Euronews A jövő hónap elején felálló új magyar országgyűlésben a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői a helyek háromnegyedét kapták meg, azaz a törvényhozók igen nagy többsége szélsőjobbos. Bizonytalan ugyanakkor, hogy nem kanyarodik-e vissza ezek után saját, neonáci gyökereihez a Jobbik. Az Oslói Egyetem egyik elemzője azt mondja, hogy a néppártosodás csupán látszólagos, itt a farkas báránybőrbe bújt, ám kitartott radikális felfogása mellett.
Hegedűs Dániel, a berlini Német Marshall-alapítvány Közép-Európa szakértője megjegyezte, hogy a pártnak egy s mást azért tisztáznia kell saját soraiban, hiszen rengeteg híve beállt a szélsőséges Mi Hazánk mögé. Sőt, lehet, hogy parlamenti képviselők is követik őket. Így most Jakab Péterék ideológiai és egzisztenciális válsággal néznek farkasszemet, főként, mivel hiába kerestek maguknak középen mozgásteret.