Márki-Zay Péter konzervativizmusa és keresztény hite vonzó lehet azoknak a kiábrándult Fidesz-szavazóknak, akik úgy érzik, nem tudják támogatni a baloldali pártokat – írja a Church Times című, vallási kérdésekkel elsősorban anglikán szemszögből foglalkozó londoni lap.
A szerző, a Budapesten és Cambridge-ben élő Alexander Faludy, aki interjút is készített az Egységben Magyarországért közös miniszterelnök-jelöltjével, úgy véli: Márki-Zay kihívás Orbán Viktornak, megkérdőjelezi, hogy mennyire autentikus a mostani kormányfő azon állítása, hogy ő a keresztény Magyarországot védelmezi a muzulmán migránsokkal és az LMBT-aktivistákkal szemben. Ez utóbbi szempont – írja – csak nemrég került a kormányoldal láthatárán belülre: tavaly augusztus óta számít jogellenesnek, ha a homoszexualitást úgymond népszerűsítő irodalmat közszemlére tesznek templomoktól 200 méteres távolságon belül. Az április 3-i parlamenti választással együtt a kormány által kezdeményezett népszavazást is terveznek LMBT-témában – teszi hozzá.
MZP nézetei ugyanakkor – folytatódik a cikk – elhatárolják őt a szekuláris, baloldali liberális ellenzéktől is. Egy tavaly októberi kampányrendezvényen arról igyekezett meggyőzni partnereit, hogy vele nem lesz nehéz együttműködni, hiszen maga Jézus is eléggé baloldali volt. Politikai platformja szerint a szabadpiaci gazdaság és a minél kevesebb szabályozás híve, ugyanakkor elkötelezett az erős szociális jóléti háló mellett. Támogatásáról biztosította az azonos neműek házaságát polgári jogi, de nem egyházjogi értelemben.
Alexander Faludy szerint a nyugati liberálisok megütközhetnek azon, hogy Márki-Zay az erőskezű szabályozás híve a bevándorlást illetően. Támogatja a déli határon 2015-ben a zömmel muzulmán migránsok távoltartása érdekében emelt kerítést.
„Meg kell őrizni Európa keresztény identitását a lakosságot illetően, ugyanakkor együttérzést is kell mutatnunk egyének iránt, és elfogadhatatlan, ahogy a Fidesz démonizálja a migránsokat” – idézi a Church Times cikkírója a miniszterelnök-jelölt szavait.
A szerző kitér arra, hogy MZP úgy látja, saját nézetei egyfelől Ferenc pápa, másfelől Henri Boulard neves egyiptomi jezsuita hatását tükrözik. Előbbi arra szólította fel az európaiakat, hogy üdvözöljék a migránsokat, utóbbi viszont támogatta Orbán hozzáállását a migrációhoz. Boulard szerint „meg kell védened a családodat, a kultúrádat, az identitásodat, de aztán kinyithatod az ajtódat”. Márki-Zay szerint Boulard és a pápa álláspontja nem mond ellent egymásnak, hanem az igazság két oldalát fogalmazza meg, és keresztényként meg kell élni az igazság e két oldala közötti feszültséget.
A Church Times riportere idézi az MZP által neki mondottakból azt is, hogy számára a vallás lényegileg magánügy, de reméli, hogy az emberek az ő kereszténységében egyúttal a politikus személyes integritását is látják, mégpedig elsősorban a pénzügyi átláthatóságot illetően. „A korrupcióban nincs semmi keresztényi” – idézi az újság Márki-Zay Pétert.
Ez a megjegyzés a Church Times cikke szerint arra utal, hogy a Fidesz alatt Magyarország meredeken zuhant a Transparency International globális korrupcióérzékelési indexében, és mostanra az EU legkorruptabb tagállamává vált. Magyarország listavezető az OLAF-ügyek tekintetében is. Ez a brüsszeli ügynökség hivatott arra, hogy kivizsgálja az uniós fejlesztési alapokkal való visszaéléseket. A pénz nagy részét – írja a lap – a Fidesz politikai klientúrájának a helyzetbe hozására használták fel.
Alexander Faludy kitér arra is: a magyar ellenzék egyik prioritása, hogy állítsák vissza az állam és az egyházi szervezetek intézményes szétválasztását. A 2010 utáni alkotmányos változtatások ugyanis de facto eltörölték az egyház és az állam szétválasztását. A szerző megfogalmazása szerint „erőteljes az a felfogás, hogy a közpénzek elosztása az egyházak jutalmazására, illetve büntetésére szolgál, annak függvényében, hogy mennyire készek beállni a Fidesz–KDNP mellé, és mozgósítani érdekükben a választókat”. Ez különösen igaz a vidéki térségekben, valamint a szomszédos országokban élő magyar közösségek körében, ahol döntő lehet az úgymond „egyházi voks”. A Church Times ezzel kapcsolatban Márki-Zay azon kijelentését idézi, amely szerint az egyházakat fel kell szabadítani a kormánytól való függés alól.
Hogy mindez megvalósítható lesz-e, a közvélemény-kutatási adatok fényében vitatható – írja a lap, és idézi Márki-Zay Pétert: „Ha nyerünk, az csoda lesz, de azt is tudjuk, hogy történhetnek csodák”.
Európa idegesen figyeli az Orbán-Putyin vizitet; Orbán már régóta a Kreml urához dörgöződik – olvasható a többi között Szelestey Lajos nemzetközi sajtószeléjében.
Európa több fővárosában is idegesen figyelik, milyen eredménnyel jár Orbán és Putyin mai moszkvai találkozója, miután Magyarország az orosz politikus legfőbb szövetségese az EU-n belül – idézi a The Guardiant. Az út pont akkor zajlik, amikor más uniós vezetők közös álláspontot akarnak elérni Oroszország ügyében. A magyar kormányfő pályája egykoron azzal indult, hogy a szovjet csapatok kivonását követelte, mára viszont már igen szoros viszonyt alakított ki a Kremllel, Brüsszellel viszont egyre több az ellentéte. A brit védelmi miniszter azt mondta egy napja Budapesten a moszkvai tárgyalások kapcsán, hogy enyhíteni kell a helyzeten és le kell tenni a garast Ukrajna szuverenitása mellett. Az USA és Nagy-Britannia kifejezetten harcias az orosz hadmozdulatok láttán, Orbán viszont feltűnően csendes maradt, leszámítva, hogy a hétvégi madridi szélsőjobbos fórumon a békét szorgalmazta az általa is aláírt közlemény. De Magyarország a kárpátaljai magyar kisebbségre hivatkozva gátolja Ukrajna és a NATO együttműködésének elmélyítését.
A szívélyes magyar–orosz kapcsolatokat illusztrálja ugyanakkor, hogy miközben a legtöbb európai állam viszonya aggasztóan alacsony szintre jutott Moszkvával, Szijjártó Péter mellére orosz kollégája nagy plecsnit nyomott. Simonyi András volt washingtoni nagykövet, az Atlanti Tanács munkatársa ugyanakkor arra mutat rá, hogy a magyar külügyi tárcától már eltávolították azokat, akik óvtak az orosz kapcsolattól. Mint mondja: immár nincs is magyar külpolitika, azt egyedül Orbán alakítja. Mindenki más csak engedelmes végrehajtó. Főleg a diplomáciában.
Az is feltűnő, amit Magyarország Boszniában művel, hiszen beállt a szakadár szerb elnök mögé. Krekó Péter a Political Capitaltől ezt úgy értékeli, hogy magyar kormány igencsak sajátságos módon gyakorlatilag feladja a közös európai külpolitikát.
Ugyanakkor fagyos a kapcsolat a Biden-admisztrációval. Az viszont, hogy 1956-ot orosz harckocsik verték le, az mind a mai napig gátolja, hogy Orbán teljes mellszélességgel támogassa Putyint, miközben nagyon is lehetséges, hogy az oroszok újra betörnek Ukrajnába.
Európa igyekszik kinyilvánítani, hogy szolidáris Ukrajnával, e törekvés egyik nagy kerékkötője a magyar miniszterelnök, aki ma keresi fel az orosz elnököt. Orbán viszonya ellenséges Ukrajnával. Azzal vádolja Kijevet, hogy az veszélyezteti a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait. Ezért azután rendszeresen megvétózza, hogy a NATO hivatalos megbeszélést tartson az ukrán vezetéssel – írja a The Wall Street Journal. – Ugyanakkor idáig mindig egyetértett az unió egymást követő felhívásaival, hogy keményebb szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország lerohanja a szomszédos államot. Megszavazta továbbá az eddigi büntető intézkedések meghosszabbítását is. Viszonya az utóbbi évtizedben lett meghitt az orosz elnökkel, miután az egymást követő amerikai kormányzatok részéről túlzónak érezte a bírálatokat, amik azért érték, ahogyan megszilárdította befolyását a sajtó, valamint a tudomány és az oktatás fölött.
Közben egymásnak adják a kilincset Kijevben egy sor NATO-ország vezetői: érkezik a brit, a holland, a lengyel kormányfő, valamint a török elnök. Nem egy közülük fegyvereket is felajánl.
Az orosz állami tévé szerint Oroszország különösen nagyra értékeli, hogy a magyar kormány mer önálló véleményt kialakítani az európai helyzetről, mert ilyen állam rajta kívül nem sok akad – írja a Handelsblatt. Azonkívül vett az orosz oltóanyagból, és azt már egymillió embernek be is adták.
A Kreml különben azt közölte, hogy a házigazda szeretné, ha kibővítenék az együttműködést az energiaszektorban, a kereskedelemben, valamint a kultúrában is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a vendég kedvezőbb gázárat szeretne elérni.
A populista magyar és lengyel vezető számára Ukrajna keleti szomszédjaként mást jelent a „Védjük meg Európát” jelszó, mint az EU többi tagállama számára. Mert miközben Oroszország kardot csörtet az ukrán határon, számukra ez a fejlemény másodlagos a belpolitika és olyan kérdések mögött, mint, mondjuk, a bevándorlás. Így ők a hét végén nem az orosz fenyegetéssel foglalkoztak, hanem a populista madridi konferencián arra összpontosítottak, ami szerintük komoly veszélyt jelent: a migráció, a népességszám csökkenése és az unió – idézi a The New York Timest a szemléző. Pedig országuk a NATO tagjaként szintén rászorul a szövetség védelmére, ám hogy olyan témáknak szentelték figyelmüket, amelyek régóta éket vernek közéjük, illetve Brüsszel és Washington közé, nos, az megvilágítja, hogy a szemükben továbbra is a belpolitikai megfontolások a fontosak. Számításaikban azokból indulnak ki.
A populista, javarészt Kreml-barát zászlóvivők tanácskozásán az is kiderült, mennyire nem figyelnek oda, miközben Moszkva – az USA szerint – nukleáris autokráciaként egyértelműen terrorizálja Ukrajnát, amelynek demokráciája eleven, bár rengeteg működési zavarral küszködik. A spanyol fővárosban kiadott közlemény egy szóval nem említi az ukránokat, noha jajong az agresszív orosz lépések miatt. De inkább azt hangsúlyozza, hogy egységes frontra van szükség családpolitika, a kereszténység érdekében, illetve a bevándorlók távoltartására. Meg hogy ez EU elszakadt a valóságtól, demográfiai öngyilkosságot követ el. Hogy a lengyel vezetés – az Oroszországhoz fűződő viharos múlt ellenére – pont akkor száll be Európa ostorozásába, amikor ekkora válság van keleti határain, nos, az illusztrálja, Varsó milyen mértékben tekinti fenyegetésnek Brüsszelt. A lengyelek közül csak kevesen rokonszenveznek az oroszokkal, de erős fenntartással viseltetnek az ukránok iránt is, mert az ukrán nacionalisták több tízezer lengyelt mészároltak le néhány évtizeddel ezelőtt. A nacionalista populisták a Kreml oldalán sorakoznak fel az európai kulturális háborúskodásban, ám teljesen megosztottak az ügyben, miként viszonyuljanak Putyinhoz.
Orbán már régóta a Kreml urához törleszkedik, Egyben, akárcsak a PiS, az EU elleni harcra építi politikáját, noha milliárdokat kap Brüsszeltől. De ezzel együtt azt kényelmes homokzsáknak tekinti a belpolitikai küzdelmek szempontjából. Viszont a politikus mindenki másnál tovább ment Európában, amikor közeledett Moszkvához, illetve ördögnek állította be az uniót.