A magyar igazságügyi miniszter burkoltan azzal fenyegette meg az uniót, hogy nem jön létre a 2021–27 közötti időszakra szóló uniós költségvetés, ha a támogatások folyósítását összekapcsolják a jogállami normák megtartásával.
Varga Judit az Euractiv hírportálnak küldött véleménycikkben azt kérdezi, miként gondolhatja bárki is, hogy minden tagállam áldását adja a tervezetre, amikor abban olyan kitételek vannak, amelyek bizonyos kormányokat sújtanának. Hozzátette, hogy a Magyarország ellen irányuló politikai támadások fenyegetik az egységes és erős Európát, noha Jourová, a Bizottság alelnöke már többször is kijelentette, hogy jogi szempontból kikezdhetetlen a koronavírus miatt meghozott felhatalmazási törvény. A miniszter elismeri, hogy a biztos arról is beszélt: legalábbis egyelőre, ám a magyar állásfoglalás szerint ez a megjegyzés gúnyt űz az egyenlő elbánás elvéből, mert az EU vagy javasolja az eljárást, vagy nem. Harmadik út nincs. Ezzel együtt nagyrabecsüléssel adózik Jourovának, amiért annak volt bátorsága nemet mondani, miközben a magyar kormány jó ideje példátlan, összehangolt hadjárat célpontja. Merthogy akadnak, akik nem fogadják el a cseh biztos helyzetértékelést. Elsősorban azok, akik az európai értékek örvén démonizálják Magyarországot. Azt állítják, hogy az nem tartja tiszteletben az olyan közös értékeket, mint a demokrácia és a jogállam. Varga Judit úgy ítéli meg, hogy egyesek politikai eszközként használják az EU alapértékeit. Ám a következő költségvetést egyhangúan kell jóváhagyni, csak éppen nem világos, hogy miként születhetne meg a konszenzus, amikor arról van szó, hogy bizonyos készülő mechanizmusok egyes tagországokat vesznek célba. Itt konkrétan meg is említi, hogy a jogállam betartásától tennék függővé az uniós szubvenciókat. A tárcavezető elvitathatatlannak látja, hogy egyesek kettős mércét alkalmaznak. Lehetséges, hogy azért, mert nyomást akarnak gyakorolni bizonyos nemzetekre. Történetesen éppen azokra, amelyek a továbbiakban jóval kevesebb pénzt kapnának Brüsszelből. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a fertőzés miatt minél előbb meg kellene állapodni a költségvetésről, de olyan kardinális kérdések is napirenden vannak, mint például a migráció, amely várhatóan csak új erőre kap a szigorítások lazítása után. De azt is el kell érni, hogy Európa ismét versenyképes legyen. Azaz még inkább megkerülhetetlen az egyetértés és az együttműködés, mint eddig bármikor. Magyarország hajlandó is erre – azokkal a tagállamokkal, amelyek készek a konszenzusra.
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője súlyos hibának minősítette, hogy a német alkotmánybíróság szembefordult az Európai Bírósággal – írja a Der Spiegel. Manfred Weber szerint az olyan kormányok, mint például a lengyel, megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a jövőben a karlsruhei testület verdiktjére hivatkozhatnak, ha nem tetszik nekik az unió legfelsőbb ítélőszékének valamelyik döntése. Épp ezért erősíteni, nem pedig gyengíteni kell a Luxemburgban működő bíróság tekintélyét – fűzte hozzá. A szintén CSU-s EP-képviselő, Markus Ferber pedig úgy nyilatkozott, hogy a német taláros testület átlépett egy határt, és ha a lengyel alkotmánybíróság hasonló indoklással túlteszi magát az Európai Bíróság valamelyik ítéletén, akkor igencsak lejtős terepre kerülünk. Hát, nyugodtan lehet így mondani. Magyarország és Lengyelország nem keveredett nyílt vitába az Európai Bírósággal. Ennek oka, hogy ha megtennék, kemény pénzbüntetést kellene fizetniük. Ezenkívül egy ilyen viszály lerombolná a külföldi befektetők bizalmát. Ám mostantól kezdve valószínűleg hiába látnak napvilágot az ítéletek Luxemburgban. Merthogy a karlsruhei állásfoglalás pontosan azok szekerét tolja, akik szerint az Európai Bíróságnak nincs joga beleszólni a nemzeti ügyekbe. Az első próbatétel napokon belül bekövetkezik, mivel az Európai Bíróság még a múlt hónapban felszólította a lengyel kormányt: szüntesse be az új bírósági fegyelmi kamarák működését. Csakhogy Varsó azt mondja, hogy ebben a kérdésben az ország alkotmánybírósága az illetékes. Ez a nézet most megerősítést nyert Karlsruhéból. A lengyel igazságügyi miniszter már ki is fejtette, hogy az EU csak azt teheti, amit a tagállamok megengednek neki. Ezt az értelmezést átveheti Orbán Viktor is, aki a koronaválság kapcsán még inkább kibővíti hatalmát. Luxemburgban most tárgyalják a magyar felsőoktatási törvény miatt benyújtott panaszt. Majd kiderül, hogy a miniszterelnök tartja-e magát az ítélethez.
Az egyik legtekintélyesebb német történész szerint Németországnak egyértelmű állásfoglalásra kell rászorítania az uniót Magyarország és Lengyelország ügyében, mert amikor a két kormány megkérdőjelezi a jogállami alapokat, akkor elhagyja az EU közös alapjait – olvasható a Neue Zürcher Zeitungban. Ily módon az unió sajnálatos módon immár nem értékközösség. Heinrich August Winkler, a berlini Humboldt Egyetem professzora azt mondja, ha komolyan vennék a Lisszaboni Szerződést, meg kellene vonni a tagsági jogokat a két országtól. Ám egy ilyen döntést csak egyhangúlag lehet meghozni, ily módon ez az eszköz nem több puszta fenyegetésnél. Ezért Brüsszelnek meg kell fontolnia, hogy a következő költségvetés meghatározásakor miként tud érvényt szerezni a kötelező normáknak. Viszont ha a németek nem lépnek, akkor a közösség előbb-utóbb lesüllyed egy puszta gazdasági szervezet szintjére. A szakértő arra is rámutat, hogy ha Magyar- és Lengyelország túllép az Európai Bíróság ítéletein, az hadüzenettel érne fel az EU ellen. Ami a heves lengyel kirohanásokat illeti a bírálatok láttán, úgy véli, hogy azok leginkább a PiS-től indulnak ki. Ezzel szemben az ellenzék azt várja, hogy az unió tanúsítson szolidaritást a jogállam helyreállításának követelése ügyében, és hogy Brüsszel ne tegyen elvtelen engedményeket. A történész kitért arra, hogy Berlinnek tiszteletben kell tartania a közép- és kelet-európai szövetségesek legitim érdekeit, ezért nem keletkezhet a baltiakban, a lengyelekben, a csehekben, a szlovákokban és másokban az a benyomás, hogy a fejük fölött bármiféle döntéseket hoz. Hiszen a régióban még jól emlékeznek a Hitler–Sztálin-paktumra. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell jó viszonyra, párbeszédre törekedni Moszkvával. Csak nem lehet szó különútról. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Krím megszállásával Putyin letért a közös biztonság, a béke és az együttműködés útjáról. Egészen más értékeket követ.
A koronaválság árnyékában Lengyelország mind inkább tekintélyelvű vonásokat mutat: magyar mintára olyan állammá változik, amelyben az uralmon lévő osztály a demokratikus játékszabályok fölé helyezi a hatalom megtartását, illetve bővítését – írja a Die Welt. Mint ahogy az megmutatkozott az elnökválasztás körüli példátlan válságban is. A PiS ragaszkodott a most vasárnapi időponthoz, mert ha bekövetkeznek a járvány gazdasági következményei, az veszélyeztetheti Duda újrázását. Kaczynski visszautasította az EU aggályait a lengyel demokrácia ügyében. Ugyanakkor a választás elhalasztásáról az ország erős embere és a koalíció egyik pártjának elnöke állapodott meg, noha erre semmiféle felhatalmazásuk nem volt. Nem várták be az alsóház döntését, mint ahogy bírósági ítélet sem született a kérdésben. Jelen állás szerint júliusban, de legkésőbb augusztusban hívják az urnákhoz a szavazópolgárokat, akkor még nem jár le a jelenlegi államfő mandátuma. A voksokat levél útján kell leadni. Az eset mutatja, miként gondolkodik a Jog és Igazságosság a demokráciáról. Kaczynski mindenki másnál előbb tudja, miként dönt az illetékes bíróság az új választásról. Ő megadja az irányt és mindenki más követi. De azért látszanak hatalmának korlátai is. A PiS ugyanis a két kisebb párttal szövetségben kormányoz, tehát nem az történik automatikusan, amit a pártelnök akar. Márpedig a választás ügyében az egyik partner, Gowin miniszterelnök-helyettes szembeszegült vele, és az ő 18 képviselője nélkül nincs meg az abszolút többség a szejmben. Ha most nem születik meg az új választási törvény, akkor dugába dől Kaczynski terve. De e pillanatban nem lehet tudni, Gowin miként áll hozzá a jogszabály elfogadásához. Ugyanakkor már nem biztos, hogy a PiS a következő körben is Dudát jelöli, mert ő ugyan az ország erős emberének kegyeltje, de lehet, hogy a két jobboldali szövetséges mást akar. Azonban olyan alapkérdések tisztázatlanok, mint a pontos időpont, hogyan fogják betartani az egészségvédelmi előírásokat, miként szavazhatnak a külföldön élő lengyelek. Szóval csak ezután indul az igazi hajcihő.
Orbán Viktor nyomdokain halad a régi-új szlovén kormányfő – írja a Libération. Janša három hete szembesül a tüntetésekkel, amelyeken elítélik az állami korrupciót és Covid-19 ürügyén zajló tekintélyelvű nyomulást. Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök arra használta a válságot, hogy teljhatalmat szerezzen. Szlovéniában idáig 266 millió eurót költöttek a válság elleni küzdelemre, csak éppen ebből nagy összegek a koalícióhoz közelálló vezetők zsebében kötöttek ki, amint azt a köztévé egyik riportja leleplezte. Súlyos csapás ez az országot február vége óta irányító politikusnak, aki azzal hivalkodik, hogy kiválóan kezeli a ragályt. Az adatok tényleg nem rosszak, ám Janša az elégedetlenség elfojtására aknázta ki a rendkívüli helyzetet. Az Európa Tanács azok közé az országok közé sorolta Szlovéniát, amelyek a járványra hivatkozva korlátozzák a sajtószabadságot, mivel több újságíró is magára vonta a nagyfőnök haragját. A kormányfő, akárcsak Trump, a twitteren támadja őket. Janšát gyakran hasonlítják Orbánhoz, akitől átvette az EU- és migránsellenességet. Harcához segítséget kap az általa alapított NOVA24 tévétől, amely, mint nemrégiben kiderült, másfél millió eurót kapott három, Fidesz-közeli cégtől. A televízió rendszeresen uszító anyagokat közöl a romák és a migránsok ellen.
FAZ Vera Jourová, a Bizottság alelnöke cáfolja a magyar kormányt, amely többediziglen rá hivatkozva utasította vissza felhatalmazási törvény miatt érkezett éles bírálatokat. Jourová rámutat: ki nem ejtette a száján, hogy a járvány kapcsán született jogszabály nem sérti az uniós jogot. Egészen pontosan azt mondta, hogy e pillanatban nincs meg a kellő jogalap a szerződésszegési eljárás kezdeményezéséhez. Ám az előzmények nagyon is okot adnak az aggodalomra, hiszen rendszerszintű átalakulást tapasztalni, és az Orbán Viktor, illetve a Fidesz teljhatalmába torkollik. Úgy hogy nagyon is éberen követik, milyen rendeleteket jelentet meg a magyar vezetés, és hogy mi lesz azokból a gyakorlati alkalmazás során. Brüsszel éppen ezért folyamatosan kikéri újságírók, illetve a civil társadalom véleményét, annál is inkább, mert a médiát kötőfékre igyekeznek venni. A sajtó máris nagy nyomásnak van kitéve, hiszen újabban a „rémhírterjesztésért” akár öt évet is ki lehet szabni. Már most is félelmet kelt a légkör, ami nem éppen megnyugtató a szólásszabadság szemszögéből. A cseh biztos ellenállásra biztatja mind a polgárokat, mind az újságírókat, hozzátéve, hogy azok maguk mögött tudhatják az uniót. Ő maga ugyanakkor kizártnak tartja, hogy a magyarok és a lengyelek visszakívánnák az állam korlátlan uralmát, annál is kevésbé, mert annak idején Csehországban a saját bőrén tapasztalta, mit is jelent az. Csakhogy ettől még tény, hogy a magyar és a lengyel vezetés törvényes választás útján került hatalomra. Következésképpen a liberális demokrácia hívei láthatóan túl sokszor figyelmen kívül hagyják a vidék, illetve az elszegényedett régiók lakosságát, nem lépnek közbe, még mielőtt túlságosan is megnőnek az gazdasági-szociális egyenlőtlenségek. Viszont napjainkban már egyre több tagország ért egyet azzal, hogy aki kitáncol a sorból, azt a következő költségvetési időszakban a szubvenciók részleges megvonásával meg kell büntetni. Mert aki nem érti az értékek jelentőségét, az azért azt érti, ha lapos a zsebe. És aki az unió tagjaként részesül az előnyökben, az igenis tartsa tiszteletben a normákat. Még a járványra hivatkozva sem lehet olyan lépéseket tenni, amelyek nem szükségesek, nem arányosak, ráadásul nem szabnak meg hozzájuk semmiféle időkorlátot. Meg az is nagyon fontos, miként valósulnak meg ezek a rendeletek a mindennapokban. Ugyanakkor az gond – ismerte el Jourová -, hogy jó pár ország nem hajlandó kiállni a jogsértések láttán, noha az nagyon fontos volna, mert jelenleg Magyarország és Lengyelország egymás hátát fedezi. De azért ő bizakodik, mert mind több kormány fogadja el, hogy kétharmados többséggel hozzanak pénzügyi szankciókat Budapest és Varsó ellen.Spiegel Több oka is van annak, hogy Orbán Viktor a járvány miatt sorra küldi a segélyszállítmányokat a Nyugat-Balkánra. Merthogy nem csupán saját hazai hatalmát igyekszik növelni, hanem a külpolitikai befolyását is ki akarja terjeszteni. Ezért vitt több százezer maszkot Szijjártó Péter Szerbiába, Észak-Macedóniába, Boszniába és Albániába. Az üzenet minden esetben az: mi a ti szószólótok vagyunk az EU-ban. Az érintett államok meglehetősen kedveszegettek, mert legutóbb három napja, a virtuális balkáni csúcson üzente meg nekik az unió: ne reménykedjenek a gyors csatlakozásban. Budapest viszont évek óta azt hangoztatja, hogy minden cécó nélkül fel kell venni ezeket az országokat. Az egyik magyarázat, hogy magyar kisebbségek élnek a régióban. Azon kívül jó pár magyar cég működik a térségben, közülük nem egy Orbán közeli oligarchák kezében van. A politikus szeretne hosszú távon támogatócsoportot a háta mögött tudni a jelentkező kormányok jóvoltából, miután az EU kifogásolja tekintélyelvű irányvonalát – mutat rá Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítvány elemzője. A kormányfőnek, aki önmagát az illiberális demokrácia hívének nevezi, nemigen kell semmiféle kritikára számítania a Nyugat-Balkánról. Két éve menedéket nyújtott autokrata volt macedón miniszterelnöknek, akit megfosztottak hivatalától. Foreign Policy Magyarország a koronavírus első demokratikus áldozata, de messze nem az utolsó. Ezt állítja a Carnegie Alapítvány egyik tekintélyes kutatója, aki 2014-17 között a demokráciáért és az emberi jogokért felelős államtitkár-helyettes volt az Obama-kormányzatban. Steven Feldstein felidézi, hogy alig egy hónapja Orbán Viktor meglepő sebességgel nyomta át az Országgyűlésen a javaslatot, amely meghatározatlan időre rendkívüli hatalmat adott a kezébe és drákói módon korlátozta a politikai szabadságjogokat. Szakértők körében azonnal megindult a vita, hogy melyik demokrácia esik el legközelebb, miután bizonyos erők autokrata módon megszerzik az uralmat. Ám idáig sehol sem ment végbe a hatalom ilyen fokú központosítása, mint a magyaroknál, habár több helyütt is nagy a politikai felfordulás. De azért látni, hogy több helyütt meggyengül a demokrácia, erőtlennek bizonyul a vezetés, megerősödnek a populisták, fokozódik a bizonytalanság és nem egyszer erővel szereznek érvényt a korlátozásoknak. Márpedig ezek a jelenségek aláássák az államot, és ha nem sikerül megfordítani a folyamatot, akkor igen súlyosak lesznek a politikai következmények. Különösen nehéz a helyzet e tekintetben Brazíliában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. A brazil elnök nem azt csinálta, mint Orbán. Ő nem saját hatalma növelésére használta a válságot. Azért vesztette el a tömegtámogatást, mert elfuserálta a vírus elleni küzdelmet. Izraelben, Indiában, Lengyelországban és Srí Lankán ezzel szemben a vezetők megkérdőjelezhető módon próbálják megszilárdítani erejüket. Varsóban és Tel Avivban populista túlkapások jelei mutatkoznak, de ezek valójában egy hosszabb erjedési folyamatot tükröznek. A legnyugtalanítóbb ugyanakkor Nigéria és Kenya, ahol a biztonsági szolgálatok erőszakkal tartják fenn a vesztegzárat. A kenyai rendőrség ilyen okokból egy alkalommal 12 embert lőtt agyon. A koronavírus nagy vizsga a demokráciák számára az egész világon, még akkor is, ha a politika nem mindenütt terjeszkedik túl oly módon, mint Magyarországon. De ha intenzívebbé válik a demokratikus visszacsúszás, akkor a jogállam is a vírus áldozatai közé tartozhat. Kimúlnak ugyanis rendszerek, amelyek nem voltak képesek ellenállni vezetőik tekintélyelvű hajlamainak.Spiegel Az unió ugyan egyelőre nem lát okot, hogy közbeavatkozzon a rendkívüli állapot miatt elhatározott magyar törvény kapcsán, ám a bírálók szerint itt egy igencsak demokráciaellenes jogszabályt lehet tetten érni. Mindenesetre az Orbán-kormány roppantul örült, mert úgy érezte, hogy menlevelet kapott a Bizottság alelnök asszonyától, aki azt közölte a múlt héten, hogy az eddigi elemzések nem támasztják alá a jogsértés vádját. A miniszterelnök és a kabinet ujjongott. Azóta szinte naponta szólítják fel az ellenoldalt, hogy kérjen bocsánatot az állítólagos magyarellenes hecc- és dezinformációs kampányért. A politikus és támogatói azt hangoztatják, hogy Magyarország természetesen továbbra is kifogástalan jogállam. De lehet, hogy az EU nem járt pontosan a dolgok végére. Hiszen a felhatalmazási törvény elfogadása óta Orbán 115 dekrétumot adott ki, ezek közül több igencsak érinti az adatvédelmet, az információ szabadságát és más polgárjogokat. Szakértők sok esetben kétségbe vonják az arányosságot. Jó néhányszor a rendelkezések semmilyen kapcsolatban sincsenek a koronavírus elleni küzdelemmel, időnként még az indoklásból is hiányzik ez az érv. Az alkotmányjogász Halmai Gábor azt mondja, a miniszterelnök diktátorként irányít és semmiféle állami mechanizmus nem képes megálljt parancsolni neki. Vagyis ő maga az általa hozott törvények egyedüli bírája. A korlátozásokhoz a legtöbb esetben elegendő a vészhelyzetre utalni. És bár ezek az intézkedések elvileg csupán a ragály idejére szólnak, ám nagyon sok közülük utána is érvényben marad, főleg a gazdaságban. De pl. az is, amely bünteti az álhírek terjesztését. A Parlament a rendkívüli állapot miatt nem mondhat véleményt ezekről a dekrétumokról. Halmai szerint azonban már jó ideje egyébként sem működik a jogállam, mert a hatalmat nem ellenőrzi semmi. Most pedig az Orbánnak szavatolt különleges jogosítványokkal már ott tartunk, hogy a rendszer immár formálisan is elvesztette demokratikus jellegét.CBS A tévé szerint hét biztonsági kockázattal jár a Covid-19, ezek közé tartozik, hogy megerősödnek a már most is létező tekintélyelvű irányzatok. Ez utóbbinál az játszik szerepet, hogy olyan benyomás keletkezik, mintha az autoriter kormányok jobban tudnák kezelni a válságot, mint a demokráciák. Ezáltal azután a közvélemény elfogadja az antidemokratikus intézkedéseket is. A másik tényező az, hogy jogállamot elutasító vezetők megpróbálják hatalmuk növelésére kihasználni a nehéz időket. Azt állítják, hogy máskülönben nem tudják megvédeni az embereket, de igazából a hosszú távú ellenőrzés megszerzésén jár az eszük. Ez történik Magyarországon és a Fülöp-szigeteken, valamint Bolíviában és Sri Lankán is, de ők csak megnyitották a sort. Amúgy csak mítosz, hogy az autokrácia többet tud tenni a betegség ellen, mint a demokratikus rendszerek. A hiedelmet javarészt a tekintélyelvű politikusok terjesztik, a tények azonban nem támasztják alá. Elég hozzá megnézni Irán siralmas mérlegét, illetve azt, hogy mennyire eredményesnek bizonyult Új-Zéland, Dél-Korea és Tajvan. A további veszélyek közé tartozik az elhúzódó pénzügyi válság a feltörekvő piacokon, az erősödő politikai instabilitás, a helyzet kiéleződése a gócpontokban, az Iszlám állam újjáéledése, Irán, valamint a folyamatos feszültség az amerikai-kínai viszonyban. Persze ha sikerül viszonylag gyorsan kikísérletezni a kórokozó ellenszerét, akkor ezek a kockázatok értelemszerűen csökkennek. Ám jelenleg nem csupán a közegészségügy és a gazdaság van bajban, hanem a nemzetbiztonságra is jó pár fenyegetés leselkedik. Ha nem találjuk meg rájuk a választ, akkor a következmények egyes esetekben még továbbtarthatnak, mint a járvány és a gazdasági válság közvetlen kihatásai.
A két politikus eddigi pályája sok hasonlóságot mutat, azzal az eltéréssel, hogy Janša korrupciós vádakkal hat hónapig börtönben volt, de azután felmentették. Mivel jelenleg koalíciós kabinet élén áll, ez visszafoghatja autoriter ambícióit, annál is inkább, mivel a többség igencsak csekélyke.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.