Jóformán megszámlálhatatlan orosz híradásban jelent meg Szijjártó Péter választási videóüzenete, amiben a külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán külügyminiszter azzal a kéréssel kereste meg a Budapesten akkreditált nagykövetet, vitassák meg, miként lehetne befolyásolni az április 3-i magyar választásokat – idézet az orosz Kommerszant lapból.
A hír futótűzként terjedt az orosz médiában. De sem ez, sem más orosz forrás nem szól arról, honnan szerezte Szijjártó ezeket az információkat. A Kommerszant cikke nem írja ugyan, de a videóban a magyar külügyminiszter azt állította, hogy az ukrán elnök nyilvános megszólalásai a kormány szerint bizonyítják ezeknek az egyeztetéseknek a tényét. A Kommerszant a cikk végén megjegyzi: választások lesznek Magyarországon, és úgy tudják, hogy a Fidesz a szavazatok 50%-ára, az ellenzék 44% -ra számíthat a meg nem nevezett közvélemény-kutatás szerint.
A szintén orosz Gazéta azonban legalább megkérdi: egyáltalán honnan szerezte a magyar külügyminiszter ezeket az információkat.
A RIA Novosztyi azt tartotta emellett fontosnak kiemelni, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy az orosz gáz- és olajimportra kivetendő szankciókat továbbra sem nem támogatja. Nem mellesleg ebbe a cikkbe volt beágyazva egy korábbi tudósítás, amely szerint az ukrán alelnök azzal gyanúsította meg Magyarországot – írja a RIA Novosztyi –, hogy szeretné megkapni Kárpátalját. Irina Verescsuk Facebook-bejegyzésére hivatkozva írja, hogy a magyar kormány beszédmódja nagyban hasonlít az oroszokéra. Illetve arra figyelmezteti a magyarokat, hogy ne kövessék el azt a hibát, amit a 2. világháborúban, amikor a vesztesek oldalára álltak. Leírta azt is, hogy a kárpátaljai egyik magyar ismerőse nála is panaszkodott a magyar kormány ukránellenes politikájára.
Az ukrán Cenzor nyet portál viszont sugallja, hogy a Pegazus botrány után feltételezhető: lehallgatják az ukrán nagykövetet. Az írás kitér a mostanság kirobbantott botrányra is, hogy az oroszok mintegy évtized óta „titokban” jelen vannak a magyar külügyminisztérium információáramlásában.
Nem mellesleg az amerikai médiába is gyorsan elért a botrányos hír: ABC Newstól kezdve az US News and World Reports-on át az AP hírügynökségig tudósítások firtatják, hogy honnan szerezte információit a magyar kormány a budapesti ukrán nagykövet és az ukrán külügyminiszter állítólagos telefonbeszélgetéséről.
Ebben a pillanatban nem világos, hogy Orbán egy évtizedes barátsága Putyinnal rontja-e Orbán újraválasztásának az esélyét – írja a CNN a választásra készülő Magyarország politikai helyzetét elemezve. A cikk Zelenszkijnek az Orbánt megszégyenítő és határozott állásfoglalásra kényszerítő, az Európai Parlament előtt elmondott beszédének egy részletével kezdődik, majd elemzi Orbán és Putyin kapcsolatát, felidézve legutóbbi találkozásukat a Kremlben, ahol Orbán kijelentette: a 2021. a legjobb év volt az orosz–magyar kapcsolatok történetében, s külön kiemelte, hogy Putyin elnök tiszteli Magyarországot. Most pedig úgy fogalmaz minden egyes megszólalásában a magyar kormányfő, hogy azzal ne sértse, ne borítsa azt a régi jó barátságot. Az úgynevezett stratégiai nyugalom hangoztatásával is szívességet tesz Putyinnak. Konstatálja az elemzés, hogy a hatalomban ülve számos előnyhöz jut a kampány idején Orbán, ami viszont az ellenzék esélyeit csökkenti: lásd a média és az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Az ellenzék a lakosság jórészét emiatt nem tudja megszólítani, üzenetei nem jutnak el hozzá. Ellenben nagyon fontosnak tartja a véleménycikk Márki-Zay üzenetét, hogy most Európát, a Nyugatot, a NATO-t, a demokráciát, a jogállamot, sajtószabadságot, a szabad életet kell választani. Ezeknek az üzeneteknek soha nem volt ekkora erejük, mint most.
A The New York Times a szintén vasárnap esedékes szerb és magyar választás esélyeinek elemzésekor arra jutott, hogy Aleksandar Vučić és Orbán is annak köszönhetően vezet, hogy Oroszországot, mint az olcsó energiaforrást említi beszédeiben, ami boldoggá teszi a szavazókat, s ezt a közvélemény-kutatások is megerősítik. A Szerbiában készült helyszíni riport konstatálja, az ország Putyint és Oroszországot választotta, mellé állt, nem agresszornak, hanem az események elszenvedőjének tartják a szerbek az orosz népet.
Emögött elég egyértelműen még mindig az 1999-ben, a NATO-bombázások által elszenvedett sérelmek állnak. Orbán álláspontja mögött pedig felsejlik a Trianon miatti területvesztés be nem gyógyuló sebe, hogy ő a kárpátaljai magyarok védelmezőjeként akarja magát minduntalan eladni.
Orbán szégyen az egész unió számára – Nádas Péter: Orbán torzult személyiség a gyerekkori bántalmazások miatt
Profil Márki-Zay Péter kijelentette, hogy Magyarország szégyenben van az egész világ előtt Orbán és a nevéhez fűződő korrupció miatt. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiemelte, hogy a kormányfő – Putyin cimborájaként – páriává tette az országot. Ugyanakkor szemben áll egész Európával. Az ellenzék pont azért akar győzni, hogy a magyarok ismét a történelem jó oldalára kerüljenek. Ebben szerinte javára szól, hogy most sokkal jobbak az esélyei, mint 2018-ban.
Már csak azért is, mert a miniszterelnök az egyik hibát követte el a másik után. A gazdaság megroggyant, már nincs szövetségese a nemzetközi színtéren, egyedülállóan rosszul próbált úrrá lenni a covidon, mert akkor is a lenyúlás volt a fő szempont számára. Ugyanakkor az ifjabb generációk nem kérnek belőle.
A politikus azt ígéri, hogy az Európai Ügyészség segítségével fogja kiűzni a korrupciót, a bűnösök börtönbe jutnak. Név szerint is megemlítette Mészáros és Tiborcz üstökösszerű pályafutását. Az egyetemek ismét az állam fennhatósága alá kerülnének, lenne újból sajtószabadság, Ebben szerinte az segít, hogy a legtöbb érintett kétharmados törvény eleve jogsértő, ezért úgy kell tekinteni, hogy nincs is érvényben.
Süddeutsche Zeitung Nádas Péter szerint Orbán pont olyan, mint Putyin: mindentől fél. A gyerekkori bántalmazások nála úgy csapódtak le, hogy erőt igyekszik mutatni, ugyanakkor cinikus, mert így kívánja megtorolni a rajta esett sérelmeket. A politikus a legmélyebb vidékről emelkedett fel, ki nem állhatja az értelmiséget.
Ugyanakkor egy évtizeden át a bolondját járatta Brüsszellel, tehette, mert tudta, hogy Merkel megvédi. Az író ez alkalomból is tisztelteti az egykori kancellárt, de Putyint is. Ennyit ért a megbékítési politika, az ország meg szív. A választás ügyében ugyanakkor szkeptikus, mert azt tapasztalta, hogy az emberek inkább a fennálló hatalom mellé állnak: azt remélik, hogy az már megszedte magát, és nem olyan mohó, mint az újak. Csak az nem tudható, hogy ez igaz-e Orbánra is – jegyzi meg az interjú készítője.
Bloomberg A populisták kézikönyvébe illik, amit Orbán csinált az országgal, a demokrácia hívei ezzel szemben intő példának tekinthetik. Mindenesetre az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy megvonja tőle az éltető pénzt.
A választásokon az múlik, hogy fennmarad-e Orbán rezsimje, és hogy mennyire lesznek erősek a társmozgalmak Európában. Ha meg tudja őrizni hatalmát, akkor még erősebb lesz, még inkább dacol Brüsszellel. Mellette szól, hogy a háború miatt kitalálta: ő a béke garanciája, de hogy mi lesz, az attól függ, hányan mennek el voksolni, illetve merre billen el két tucat ingatag választókörzet.
Ha az ellenzék bizonyul jobbnak, nehéz feladat elé állítódik, hiszen a kulcspozícióba rakott fideszes vazallusok betarthatnak neki. Nem beszélve az óriási gazdasági nehézségekkel, de azokkal a Fidesznek is meg kell birkóznia, ha győz.
Der Standard A vasárnapi választással valójában a nép Orbánról szavaz, bár a Fidesz annyira a maga javára változtatta meg a feltételeket, hogy szinte felborul a pálya. Főleg vidéken eredményes a tömegek manipulálása és a megfélemlítés. Annyira, hogy még a szoros győzelem sem eredményez okvetlenül ellenzéki többséget a parlamentben. Az egész erőpróba arról szól, milyen legyen Magyarország: olyan, mint a putyini Oroszország, tehát zárkózzék be, sodródjék a tekintélyuralom, a korrupció felé, vagy jobb, ha sokszínű, szabad és európai.
Süddeutsche Zeitung Mit lehet csinálni, egy olyan politikussal, mint Orbán? – kérdezi az elemzés írója, külön kiemelve, hogy a kormányfő, bedarálta az államgépezetet, gátlástalanul megszedi magát, viszont rafináltan kihasznál minden brüsszeli bíráló megjegyzést, hogy az EU ellen uszítson. A kommentár úgy értékeli, hogy a magyar vezető szégyen az egész unió számára.
Ám a háború kapóra jön neki. Német EP-képviselők, köztük Barley, a testület alelnöke nagyon rossz néven veszik, hogy a Bizottság még mindig nem élesítette be a jogállami mechanizmust. Freund a német zöldektől azonban azt mondja, hogy a féktelen választási osztogatás folytán a magyar állam robog a csőd felé, ezért: ha nyeregben marad is, a választás után Orbán kénytelen lesz engedni. Brüsszelben egyébként úgy hírlik, hogy hamarosan megindul az új eljárás Magyarország ellen, és a pénzcsapok továbbra is elzárva maradnak.
Le Monde Ukrajna kapcsán szembe került egymással Magyar- és Lengyelország, mert Kaczynski egyértelműen beállt Kijev mögé, Orbán viszont egyensúlyozni igyekszik. Így felbomlani látszik az eddigi szoros, Brüsszel-elleni szövetség, bár még messze nem biztos, hogy végleges a szakítás. A lengyelek erős embere utalt arra, hogy Budapest a választás után remélhetőleg módosít álláspontján. Annál is inkább, mert szeretnék kicsalogatni a Bizottságból a koronamilliárdokat.
Ám pillanatnyilag úgy áll, hogy az orosz agresszió éket ver közéjük. A Moszkvához fűződő viszony miatt bizonyult sikertelennek Orbán próbálkozása, hogy szélsőjobbos szuperfrakciót hozzon létre Strasbourgban.
Le Monde A kommentár rámutat, hogy az ukrán válság miatt eltérő pályán halad a magyar és a lengyel kormány. Utóbbi jelenleg kiemelten fontos helyet foglal el, Orbán ellenben a taccsvonalra került. És megingott a visegrádi formáció. Kaczynski azonban nagyon jó pontokat szerzett azzal, hogy előre szólt: Oroszország terjeszkedni akar. Azonkívül mintaszerűen bánik a menekültekkel és országa nélkülözhetetlen utánpótlási útvonal a Nyugat számára, amikor a fegyvereket kell továbbítani az ukránoknak.
Ám francia vélemények szerint így sem árt az óvatosság, mert Varsó továbbra is veszélyes az EU-ra nézve a jogállami elvek megszegése miatt. Majd kiderül, mennyire megalapozottak az aggályok.
Der Standard A fényes homlokzat immár oda, a V4-ről kiderült, hogy vége a harmonikus regionális kapcsolatoknak – Orbán ukránpolitikája miatt. Putyin már csak emiatt is öngólt lőtt a háborúval, arról nem beszélve, hogy megacélozta az ukrán nemzet magabiztosságát és a sorok zárására ösztökélte a Nyugatot. De hogy Orbán mennyire szólhat bele a visegrádiak dolgába ezután, azt majd megmutatja a választás.
Financial Times Itt az idő, hogy az EU kiűzze soraiból a korrupciót és minden tagjától megkövetelje a jogállami normák tiszteletben tartását, az orosz invázió remek alkalmat kínál hozzá, mert a belső reformok bizonyítani tudják a demokrácia fölényét a putyini autoriter modellel szemben. A legsürgetőbb azonban az, hogy fennmaradjon Ukrajna önállósága, ezzel párhuzamosan az uniónak fokozatosan le kell építenie függését az orosz energiahordozóktól. De mivel a korrupció egyes tagországokban a legfelső szintet is érinti, mint a cseheknél és a bolgároknál, lépni kell a jelenség ellen. Ehhez jól jön, hogy az Európai Bíróság visszaverte a magyar és lengyel próbálkozást, így már be lehet fagyasztani a támogatásokat, ha valamely kormány nem tekinti magára nézve kötelezőnek a közös elveket. A feladatok közé tartozik, hogy meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást. Varsóval szemben pont ezért nem szabad engedményeket tenni, mert a lengyel vezetés a politika irányítása alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást, ugyanakkor kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét.
Süddeutsche Zeitung Orbánnak úgy kellett a háború, mint egy falat kenyér, mert azzal támadhatja az ellenzéket, hogy az veszélyezteti a nemzeti érdekeket, bele akarja vonni az országot a válságba. Úgyhogy teljesen háttérbe szorulnak az olyan témák, mint a korrupció, a jogállam aláásása, a mesésen gazdag oligarchák, az LMBT-jogok korlátozása, a Brüsszel elleni hadjárat és az intolerancia.
A sajtót a Fidesz uralja, ezért az ellenzék közvetlenül igyekszik mozgósítani a szavazókat, illetve tiltakozó akciókat, megmozdulásokat hirdet meg. Orbánról azt mondja, hogy az Putyin ölebe. De ellenszélben halad. Nem kevesen állítják, hogy most vagy soha, azaz: ha ezúttal nem sikerül kipiszkálni a hatalomból Orbánt, akkor utána már nem lehet demokratikus módon leváltani.
Ám a jelenlegi hatalom a beépített aknák segítségével alighanem akkor is képes megbuktatni az új kormányt, ha az ellenzék bizonyul jobbnak az urnáknál.
The Guardian A Helsinki Bizottság szerint a magyar kormány annyira ácsingózik a menekültek után járó brüsszeli támogatásra, hogy valótlan adatokat továbbít az EU-nak. A hivatalos adatok szerint kelet felől eddig 540 ezren lépték át a határt, ám ennek javarésze továbbmegy, illetve -ment. Idáig mindössze kevesebb, mint 8 ezren kértek átmeneti védelmet, nagyjából 80 ezren pedig 30 napra szóló tartózkodási engedélyt szeretnének. De még egyetlen ügyben sem született döntés, mert az ügyintézési határidő 45 nap. Ezzel szemben a cseheknél van 300 ezer menekült, és 240 ezernek máris rendezték a státuszát.
Frankfurter Rundschau A felcsúti sportakadémia csepp a tengerben: leképezi az egész magyar sportpolitikát, ideértve, hogy Orbántól függ az egész léte, ugyanakkor árad belőle a korrupció. Egy német Bundestag-képviselő, aki hivatalos minőségében járt a településen, úgy fogalmazott, hogy fejétől bűzlik a hal, a kormány alatt torzul a verseny, ezzel szemben grasszál a korrupció.
Példa rá a semmiből lett Mészáros-féle üzleti birodalom. Az egykori gázszerelő annak idején a tönk szélére jutott, jelenleg a vagyonát hozzávetőleg másfél milliárd dollárra taksálják. Márki-Zaynak semmi kétsége afelől, hogy az ország leggazdagabb embere Orbán strómanja.
