Amíg Ukrajna a háborúval van elfoglalva, addig Magyarország akkurátusan és demokratikusan elfoglalta a nyugati részeket – állítja a Nása Gazéta, a Mi újságunk portál. Útleveleket osztogatott, iskolákat és egyéb magyar intézményeket hozott létre. Az ukrán külügyminisztérium állandó vitában volt a magyar kormánnyal, de utóbbi – mit sem törődve vele – folytatta addigi tevékenységét, méghozzá a nemzetközi törvényi kereten belül maradva, sőt a szélsőségesek odáig elmentek, hogy a NATO amerikai képviselőivel is vitába keveredtek.
Összességében megállapítható, hogy Kárpátalja békés úton történő teljes átvétele az idén megtörtént. Ezt megerősíti a többi között az, hogy a nemrég tartott ukrán parlamenti választásokon magyarbarát képviselők jutottak be, akiket bizonyíthatóan támogat is a magyar kormány. A legfrissebb jelentések szerint 300 ezren kaptak magyar útlevelet, de a cikk szerint a rendőrség és titkosszolgálat becslése alapján ezt a számot simán meg lehet duplázni. Ami egyben azt is jelenti, hogy a régió lakosságának nagyjából a fele magyar állampolgár lett időközben. A miniszterelnöki kabinetben hiába tagadják, hogy ez történt volna, a tények magukért beszélnek, Ukrajnát megfosztották Kárpátaljától – írja a Nása Gazéta.
A Hirosimát és Nagaszakit ért atombomba-támadás 74. évfordulójához időzítette az Ukrajna elnevezésű, de orosz portál azt az informatív cikket, amely Ukrajna atomfegyver-fejlesztésével foglalkozik. Leginkább azért figyeltem fel a cikkre, mert számos aspektusból értékeli ezt a kérdést az 1994-i „Budapesti Memorandumra” alapozva. Ukrajna függetlenségének kikiáltása előtt három héttel az idősebb George Bush a nacionalizmus és a szélsőséges erők miatti esetleges veszélyire figyelmeztetett, mert akkor – legalábbis a szerző állítása szerint – az amerikaiaknak sokkal inkább érdeke volt a Szovjetunió egységének megtartása, a többi között az ukrán atomfegyver-fejlesztéstől való félelem miatt. Merthogy épp elég volt nekik megbirkózni az orosz atomfegyver-kérdéssel.
Ezt taglalta részben a „Budapesti Memorandum”, illetve a még előtte – az oroszok és amerikaiak által, illetve néhány kivált tagköztársaság által szignált a „Lisszaboni Megegyezés”, amely egyértelműsítette, hogy a tagországok nem fejleszthetik saját atomarzenáljukat. Ám a Krím bekebelezésével a „Budapesti Memorandumon” sok csorba esett. Egyrészt az oroszok nem tartották be, véli mind a mai napig az Egyesült Államok és Ukrajna, de erőre kaptak a nacionalisták is, akik a memorandum szellemével ellentétesen Ukrajnát atomhatalomként szeretnék látni.
A cikk nem egy portált és bloggert idéz, amelyek szerint Ukrajna rendelkezik kisebb hatóerejű atombombával, amivel a kelet-ukrajnai harcok során fenyegetőzött is. Nem egy ukrán képviselő ezért szorgalmazza a „Budapesti Memorandum” felmondását, hogy az atomfegyver-gyártás ne ütközzék nemzetközi törvényi akadályba, s ennek kapcsán került a képbe a piszkos bomba gyártása is, ami ugyebár nem atomfegyver, de robbanófejjel ellátott sugárzó anyagot takar. A cikk végül megnyugtatóan zárul, Ukrajna letett atomterveiről.
Azbej Tristán az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság helyettes vezetője Washingtonban elhangzott beszédéről számol be a Church Militant amerikai portál, amelyet többek között Azbej twitter-üzenetére is alapoz. A főhivatalnok szerint ma a keresztények vannak kitéve a legnagyobb üldöztetésnek – hangzott el a lelkipásztorok a vallásszabadságért elnevezésű konferencián. Azaz minden 9. keresztényt üldöznek, naponta 11-en halnak meg közülük a világon, és mintegy 1200 keresztény katolikus templomot romba döntöttek 2018-ban. Szidja az ateistákat, a marxistákat, és figyelmeztet, át kellene végre törni a csend falát, hogy védelmükbe vehessék a katolikus keresztényeket.
Az One America News Network a magyar falépítés példáját hozza fel arra, miként lehet megoldani a menekültválságot. A videó-interjúban elhangzik, hogy szinte egy éjszaka felépítette a magyar kormány a falat, ami szerinte egyébként turistalátványosság is. S ennek köszönhetően csaknem 95%-kal visszaszorította a bevándorlást – hangzik el az interjúban, amely egyrészt kritizálja Angela Merkelt, hisz a 2015-i migrációs válság tényleges következményeivel most szembesül Németország is. Másrészt védelmébe veszi az egységes uniós politikával szembeszegülőket, ugyanis miden ország joga megteremteni saját migrációs politikáját.